„Cserebere fogadom….”

„Cserebere fogadom….”

Veres Marcell, a Krúdy Gyula Gimnázium tanulója készített interjút az egyik cserediákkal, aki Bonnból érkezett.

Heló, Frowin, egy interjút kell veled csinálnom J, tehát kezdjünk is bele. Mesélj magadról! Ki vagy? Honnan jöttél? Milyen idős vagy?

Hali, rendben van. A nevem Frowin Wild, 15 éves vagyok és Bonnból érkeztem, Németország nyugati részéből. Édesanyám dél-németországi, édesapám pakisztáni és az AFS cserediákprogram segítségével jöttem Magyarországra.

Mi a hobbid? Mit szeretsz szabadidődben csinálni?

5 éves korom óta játszom gitáron, és már 4 éve dzsúdózom - ezt itt is csinálom. Valamint egy „Bouldern”-nek nevezett sportot is űzök, ami konkrétan falmászás felszerelés nélkül egy maximum 3-4 méteres falon, de sajnos erre nem találtam lehetőséget Magyarországon. Amikor nem ezeket csinálom, akkor meg élek, mint minden rendes tini. Sorozatot nézek, fészbukozom és találkozom a barátaimmal.

És miért pont Magyarországot választottad?

Hát …. nem tudom, hogy merjem-e ezt mondani, nehogy megbántsalak, de előtte semmit se tudtam Magyarországról - mondta mosolyogva.

Tehát csak ráböktél egy országra a listán?

Mondhatni… - mosolyodott el. - Csak megláttam a listán, és úgy voltam vele, hogy tudom, hol van, de nem tudom, milyen - tehát biztos jó buli lesz ide jönni.

És mikor érkeztél meg?

Budapestre augusztus 19-én, ahol pár napig felkészítés folyt a cseretanévre, majd 21-én Nyíregyházára.

Milyen volt az első benyomásod Magyarországról?

Erre nem nagyon tudok mit válaszolni - felelte lányosJ zavarában. - Minden szuper volt, mikor megérkeztem, először fel sem tűnt, hogy nem Németországban vagyok. Emlékszem, mikor megérkeztünk Nyíregyre, akkor realizáltam, hol is vagyok. Mikor viszont megláttam a befogadó családomat, elöntött a boldogság!

És most, hogy már lassan 3 hónapja itt vagy, mit gondolsz Magyarországról? Milyen az otthonodhoz képest?

Nagyon szeretem Magyarországot, persze Németország mindig is az otthonom lesz. Azt hiszem, az életben itt nincsenek annyira nagy különbségek, legalábbis számomra. Mondjuk, itt nekem nem kell tanulnom – nevette el magát Frowin. - Talán annyi, hogy Magyarországon - és bárhol máshol a világon - sokkal nyitottabbak az emberek, mint otthon.

És mik a különbségek a tini életben?

Nálunk sokkal többen vesznek részt az órákon, hiszen a részvételre is kapunk jegyet, és az is befolyásolja az év végi osztályzatot. Mondjuk, nálunk komolyabban veszik a testnevelés órákat – mondta, majd enyhén elmosolyodott. Ráadásul nekünk szerintem nem kell ennyit tanulni, több szabadidőnk van. Habár a magyar tinik többet járnak szórakozni. Otthon általában a Party-arcok is kéthetente járnak bulizni, míg itt, ahogy én látom, vannak, akik szinte hetente.

Még egy utolsó kérdés, aztán mehetünk. Van honvágyad? Haza akarsz menni?

Őszintén szólva, nem nagyon. Egyedül a testvéremet hiányolom, mert így mindig egyedül vagyok otthon. Senki más és semmi más nem hiányzik. Én szívesen maradnék itt is, nem kifejezetten vágyom haza- mondta széles vigyorral az arcán.

Veres Marcell 10.c

#kapcsolódó

Like 2 – Nézd meg a produkciókat!

Like 2 – Nézd meg a produkciókat!

Nyíregyháza tehetségkutató versenyének előválogatóján mi is ott voltunk. Nézzétek...