A NYÍREGYHÁZI CHRISTINA AGUILERA

2017.01.18.
Tordai Emese Mária (15) a baktalórántházai a Reguly Antal Általános Iskolából érkezett Nyíregyházára, ahol a Vasvári Pál Gimnázium ének-zene tagozatának padjait koptatja. A fiatal tehetség már tavaly is feltűnt a Like tehetségkutatóban, idén azonban meg is hozta számára a megérdemelt sikert – első helyezett lett ifjúsági ének kategóriában.

– Mikor ragadt magával a zene világa?

Óvodás korom óta szeretek énekelni. Négy éves voltam, amikor életem első népdal éneklési versenyén vettem részt. Apukám nagyon sokat énekelt otthon, amikor pici voltam, ezáltal kezdett el engem is vonzani a dolog. Rengeteget énekelgettünk együtt…

 

JELENLEG A POP MŰFAJÁVAL ISMERKEDIK

 

– Ezek szerint volt időd hozzászokni a színpaddal együtt járó lámpalázhoz…

Mivel kisgyermek korom óta járok fellépésekre és versenyekre, így sosem okozott gondot a lámpaláz. Ha egy nagyobb volumenű versenyről, vagy fellépésről van szó, előfordul, hogy színpadra lépés előtt izgulok, viszont abban a pillanatban, hogy a kezembe fogom a mikrofont, és elkezdek énekelni, minden izgalom eltűnik.

 

– Kik a kedvenc előadóid, akik esetleg inspirálnak?

Christina Aguilera az, akit nagyon szeretek, és csodálom a hangját, viszont olyan előadó nincs, aki inspirálna. Mindig azt mondtam, hogy nem szeretnék olyan lenni, mint valaki más, nem szeretnék hasonlítani másra.

 

 

– Mely stílusokban érzed magad igazán otthon?

Nincs igazán egy konkrét stílus, amit a legszívesebben hallgatnék, vagy énekelnék. Legtöbbször rockot, metált és popot hallgatok, de ezen kívül minden más zenei stílust is kedvelek. Énekelni szeretek népdalt, musicalt, de most a pop zenét tanulom előszeretettel.

 

NEM ÚJ TEREP SZÁMÁRA A SZÍNPAD

 

– Léptél már fel korábban nagyobb közönség előtt?

Általános iskolában szinte minden rendezvényen énekeltem, és a településünkön is rengeteg felkérés jött. Mióta idén elkerültem gimnáziumba, és kollégiumba, azóta keveset vagyok otthon, így ott már ritkultak a fellépések, viszont a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban szoktam énekelni a műsorokban.

 

– Mi ösztönzött arra, hogy jelentkezz a Like 2 tehetségkutatóra?

Tavaly is jelentkeztem a Like tehetségkutatóba, de akkor a középdöntőben kiestem. Amikor idén az ének tanárom említette, hogy ismét megrendezik ezt a megmérettetést, először azt mondtam a szüleimnek, hogy nem szeretnék menni. Rám hagyták, mondván, ők nem szólnak bele. Aztán szerencsére meggondoltam magam. El szerettem volna jutni a döntőig… Igazából ez egy bizonyítás lett volna, hogy túl tudok tenni saját magamon.

 

 

– Mesélj, milyen érzés volt fellépni az egyes fordulókban?

Az első fordulótól féltem… Fájt a torkom, és nem tudtam magas hangokat élnekelni, pedig abból nem volt hiány a dalban, amit akkor énekeltem. Azt a dalt tavaly mutatta az ének tanárom, és már akkor is imádtam. Tele van érzelmekkel, van hangterjedelme, és el lehet mesélni a történetét éneklés által. A második fordulótól azért tartottam, mert tavaly nem sikerült. Nem izgultam, de bennem volt, hogy ennek sikerülnie kell, fejlődnöm kellett tavaly óta. Christina Aguilera egyik lassú, szerelmes számát választottam, úgy éreztem, hogy teljesen azonosulni tudok vele. Aztán a döntővel már úgy voltam, hogy lesz, ami lesz, eléneklem a dalt, és meglátjuk, hogyan értékelik majd. Nagyon nehezen találtam olyan szerzeményt, ami megfelelt volna. Nem szerettem volna lassút, mivel az első két fordulóban gyengéd számokat választottam, és mutatni szerettem volna valami újat. Nagyon ritkán énekelek gyors dalt, lassúból sok van, ami tetszik, és hozzám illik, gyorsból viszont nagyon kevés. Christina Aguilerában gondolkodtam, az összes albumát végig hallgattam, amikor végre megtaláltam a tökéletes dalt. Egy gyors, vadabb, rockosabb szám által meg tudtam mutatni az előző két fordulóban megmutatott gyengéd énemnek az ellentétét. Imádtam ezt énekelni!

 

HARCOLT, ÉS GYŐZÖTT

 

– A döntőben Christina Aguilera Fighter című dalával álltál színpadra, és taroltál. Hogy készültél fel a produkcióra?

Mivel kollégiumban vagyok vasárnaptól péntekig, így nagyon nehéz volt igazán felkészülni. A döntő előtt két héttel lebetegedtem és otthon voltam egy hétig. Akkor tudtam volna gyakorolni, viszont három nap alatt elment a hangom. Maradt két hétvége, amikor igazán tudtam készülni. Az utolsó pillanatig nagyon féltem, hogy hogyan fog majd sikerülni. Felkészületlennek és bizonytalannak éreztem magam.

 

– Tehetségeddel első helyezést értél el ifjúsági ének kategóriában. Milyen érzés ez számodra?

Nagyon meglepődtem a helyezésen, mert az elmúlt hónapokban nem sikerült olyan eredményt elérnem, amire vágytam a versenyeken. A Like 2 döntőjére úgy mentem el, hogy nem számítottam semmire. Úgy döntöttem, hogy felmegyek a színpadra, élvezettel eléneklem a dalt, és meglátjuk, mi lesz. Aztán az eredményhirdetéskor kimondták, hogy első helyezést értem el… Elképesztő érzés volt!

 

 

– Milyen további terveid vannak a zenéléssel?

Nem igazán tudom még. A gimiben ének-zene tagozaton vagyok, ezáltal folyamatosan ezzel foglalkozom, és ezt tanulom. Mindenképp szeretnék egyre több ember előtt énekelni az idő múlásával. Mivel a fuvolát már ötödik éve tanulom, szeretnék ezzel kapcsolatban is kialakítani egyszer valamit, hiszen a kedvenc hangszerem és imádok rajta játszani. Négy hangszeren játszom jelenleg és ezt szeretném az évek során növelni, minél több hangszeren játszani.

 

 

Farkas Fanni

Fotók: Tordai Emese Mária gyűjteménye