A rododendron tudományos nevét Linné adta, aki a szót a görög rózsa jelentésű rodón, és a fa jelentésű dendron szavakból képezte. Ez a különleges cserje a Távol-Keletről származik, de mára közel ezer fajtája él az északi féltekén. Megtalálható Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában, Kínában, Japánban, és a Himalája lejtőin is.
A rododendron jól alkalmazkodott a különféle éghajlatokhoz: akadnak lombhullató, örökzöld, babérlevelű örökzöld fajta is. Az európai körülményeket hamar megszokta, de csak azokon a helyeken telepedett meg végérvényesen, ahol a tél nem túlságosan zord, a tavasz hűvös és nedves, a nyár pedig meleg, de párás. Némelyik bokra öt méternél is magasabbra nő, nálunk a tűlevelű fenyők közötti félárnyékban érzi jól magát.
Magyarországon legnagyobb állományai Jeli arborétumban, és a Szombathelyhez tartozó Kámoni arborétumban találhatók, de fellelhető más gyűjteményekben is – többek között a nyíregyházi botanikus kertben.
– A fenyves-rododendronos területen kapott helyet a leggyakoribb, legismertebb tűlevelűek, a lucfenyők és a jegenyefenyők egy-egy képviselője. Mellettük magasodnak a lombhullató vörösfenyő és a simafenyő tűlevelű fái. Közéjük ültettük 2009-ben a rododendron cserjéket. A magyarul havasszépeként, harangrózsaként, havasi rózsaként is emlegetett cserjék 50 fajtájának körülbelül 140 egyede csodálható meg itt. Május-június környékén lila-rózsaszín-sárga-fehér gombócként sorakoznak az örökzöldek lábánál – olvasható a terület melletti információs táblán.
Ne hagyjátok ki Ti sem ezt a gyönyörű látványt, látogassatok el minél hamarabb a Nyíregyházi Egyetem Tuzson János Botanikus Kertjébe!
Farkas Fanni
Fotók: Kohut Árpád
Hétfő és kedd délelőtt nagy számú érdeklődőt fogadtunk iskolánk dísztermében....
Az elmúlt 24 órában történt.
