Kölcseysek a verébtáborban-kis veréb élménybeszámoló

2017.09.01.
Május elejétől – azaz, amióta felvettek a Kölcseybe – szerettem volna elmenni a gimnázium által szervezett verébtáborba, hiszen itt a programok mellett lehetőségünk van megismerkedni a leendő osztály- és évfolyamtársakkal. Az augusztusi tábort választottam, mivel oda rengeteg ismerősöm jelentkezett.

Az első nap egy hosszú buszozással indult: az alma mater mellől Budapest felé vettük az irányt, ahol az Aréna Plazánál álltunk meg. A viszonylag hosszú szabadprogramnak köszönhetően bőven volt időnk ebédelni és bejárni a kívül-belül hatalmas bevásárlóközpontot. A pláza teraszáról gyönyörű kilátás nyílt a fővárosra. A budai hegyekben a messzi távolban megbúvó házakat is látni lehetett. A budapesti kitérőnk után Pannonhalma felé vettük az irányt, hogy megtekintsük a bencés apátságot, illetve sétáljunk annak arborétumában.


Ott számtalan fa- és cserjefajt, illetve egy hatalmas levendulaültetvényt is láttunk. A mellette lévő épületben részletesen leírták a levendula feldolgozásának folyamatát, illetve a munkához szükséges eszközöket is kiállították. Este érkeztünk meg Sopronba, a szállásunkra, ahol vacsora után mindenki bemutatkozott, köztük a kísérő tanáraink – Szabolcsiné Kántor Éva tanárnő és Morauszki László tanár úr – is. A nap zárásaként megnéztük a Tűztornyot esti kivilágításában, illetve a Soproni Petőfi Színház előtti zenélő szökőkutat.


A második napot is ebben a szép városban töltöttük. A Tűztoronyba most már fel is mentünk, a város főterén lévő szobrot, a Kecske-templomot, és a Stornó-család házát is megnéztük. A városnéző „kisvasúttal” bejártuk a főbb nevezetességeket, például a környező hegyeket: a Lővereket, Széchenyi teret, Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnáziumot és elmentünk amellett a ház mellett is, amelyben az akkor mindössze kilencéves Liszt Ferenc adta első koncertjét 1820-ban.

Aznap este a Soproni Plázában moziztunk. A harmadik napon Szombathelyre és Kőszegre utaztunk. A vasi megyeszékhelyen abban az időben zajlott a Savaria Történelmi Karnevál, Kőszegen pedig a korábban Jurisics Miklós kapitány által védett várat néztük meg. A tábor nagycenki kastélyban („az 5000 forintos hátoldalán”) folytatódott a negyedik napon, ahol felidéztük gróf Széchényi Ferenc és Széchenyi István munkásságát.


Utunkat folytatva Fertődre mentünk, ahol az Eszterházy-család birtokát néztük meg, amiről az embernek egy szó jut eszébe: monumentális. Az idegenvezető által bemutatott termeket egytől egyig pompa és tisztaság jellemezte. A kastély 2001-ben Europa Nostra-díjjal jutalmazott kápolnáját is megtekintettük, illetve a család személyes dolgait és festményeit is megnéztük egy külön erre a célra kialakított helyiségben.


Délután strandoltunk a Fertő tavon, és elmentük Fertőrákosra a páneurópai piknik emlékhelyére, amely elnyerte az Európai Örökség címet. Karnyújtásnyira volt tőlünk a magyar-osztrák határ, megnéztük a „vasfüggöny” egy darabját, az Európa egyesülését szimbolizáló ajtót, illetve Melocco Miklós Áttörés (németül: Umbruch) nevű szobrát, a napot pedig bowlingozással zártuk.

Az utolsó, az ötödik napon Győrbe látogattunk, amely nemrégiben adott otthont az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak (EYOF). A város Káptalandomb nevű részében megnéztük Szent László királyunk hermáját (ereklyetartóját), illetve a második világháború alatt meggyilkolt Apor Vilmos életéről szóló kiállítást. Délután elindultunk haza, Nyíregyházára.


A buszban uralkodó hangulatot már nem a viszonylagos csendesség, hanem a felszabadultság jellemezte. Kártyáztunk, zenéltünk, énekeltünk… Hosszasan lehetne sorolni a közösséggé kovácsolódott csapatunk kellemes emlékeit.


Középiskolai diákéveink első élménye a verébtábor, ahol jól éreztük magunkat a színes programokkal, remek hangulatú táborban. A leendő kilencedikeseknek e sorokkal üzenjük, garantáltan nem fognak csalódni, ezt saját élményünk alapján ígérhetem.

 

                                                                                                       Rácz Péter István, 9. C