Ismét népszerű a házasságkötés Magyarországon

2018.02.12.
Vasárnap kezdődött a Házasság hete. A program célja, hogy felhívja a figyelmet a házasság, a család értékeire, valamint segítséget nyújtson a házasságra készülőknek, vagy a párkapcsolati problémákkal küzdőknek.

Hét év alatt csaknem a másfélszeresére, 35 500-ról 51 800-ra nőtt a házasságkötések évenkénti száma Magyarországon. Ennyi idő alatt ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháború utáni években, 1945 és 1950 között történt, amikor a világégés alatt elmaradó esküvőket pótolták be a párok – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss tanulmányából. 2016 januárja és novembere között 48 920 pár járult az anyakönyvvezető elé, ez a szám az elmúlt húsz évben a legmagasabb.

Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy megtorpant a házasságkötések számának 2011 óta tartó emelkedése: a 2017 első tizenegy hónapjában megkötött 48 187 házasság 2,5 százalékkal, 1242-vel volt kevesebb az előző év azonos időszakában regisztráltnál.

A legnagyobb növekedés júniusban történt, amikor 7,2 százalékkal többen kötöttek házasságot, mint 2016 azonos hónapjában. A legnagyobb csökkenés pedig októbert jellemezte, amikor a házasságkötések száma 11 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A tanulmány szerint ugyanakkor összességében továbbra is csökken a frigyben élők aránya: 2016-ban ismét tízezerrel kevesebb házasságot kötöttek, mint amennyi válás vagy elhalálozás miatt megszűnt. Ám ez még így is a legkedvezőbb érték az utóbbi 36 évben: 2010-ig évenként háromszor ennyi volt a “deficit”, vagyis 30-35 ezerrel több frigy szűnt meg, mint amennyi létrejött.

A növekvő várható élettartamnak is betudható, de mérséklődött a válások száma is: 2014-ben hosszú idő óta először csökkent 20 ezer alá, 2016-ban az előző 53 év legalacsonyabb esetszámát regisztrálták.


2010-ben volt a mélypont


Magyarországon a házasságkötések száma 2010-ig csökkenő tendenciát mutatott: az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente, ám ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza.

A 2010-es év jelentette az elmúlt évtizedek mélypontját, amikor egy év leforgása alatt mindössze 35 520 pár járult anyakönyvvezető elé. Azóta évről évre emelkedett a házasságkötések száma.


Egyre több harmincas éveiben járó pár kel egybe


2010 és 2016 között a házasulók életkorát tekintve valamennyi életkorban jelentős volt a növekedés, de az átlagosnál nagyobb mértékben, több mint másfélszeresére a 30-as éveik elején járó nők és férfiak házasságkötései emelkedtek. A 40 év feletti nem házas nők és férfiak körében is számottevő mértékű volt a növekedés, de a fiatalabb korcsoportokhoz képest ebben az életkorban már viszonylag kevés házasságkötés történik, így ez a növekedéshez történő hozzájárulásban is kisebb szerepet játszott – olvasható a KSH jelentésében.


Az adatokból az is kiderül, hogy a legkisebb mértékű emelkedés a 20-as éveik elején járó nők és férfiak körében történt, azokban az életkorokban, ahol a házasságkötések hosszabb távú irányzatait tekintve is a legjelentősebb volt a visszaesés.


Nem történt változás a nők és férfiak házasságkötési gyakoriságának életkor szerinti profiljában. Az emelkedés mellett lényegében változatlanul maradtak az először házasulók átlagos életkorában mért különbségek, a menyasszonyok átlagosan 2,8 évvel fiatalabb életkorban mondják ki a boldogító igent, mint a vőlegények. Ennek megfelelően a 30 évesnél fiatalabb nők között jóval magasabb a házasságok gyakorisága, mint a hasonló életkorú férfiaknál, 32 éves kor fölött viszont minden életkorban a férfiak kötnek gyakrabban házasságot.


A házasulók egyéni életkorának összevetéséből az is kiderül, hogy az összes házasságkötés mintegy 70%-ánál a vőlegények rendre idősebbek menyasszonyuknál, mindössze 9,1%-nál azonos a házasságra lépők életkora, és az esetek 22%-ánál idősebbek a menyasszonyok vőlegényüknél. Ezekben az arányokban sem történt lényeges változás az elmúlt hét évben.



Iskolai végzettség szerinti különbségek


A házasulók iskolai végzettségét tekintve figyelmet érdemel, hogy a házasságkötések számának emelkedésével hogyan változott a házasságra lépő párok iskolai végzettség szerinti összetétele. A változás egyértelmű, és mind a nőknél, mind a férfiaknál azonos irányú eltolódás figyelhető meg. Ennek legfőbb jellegzetessége, hogy csökkent a felsőfokú végzettségű házasulók részaránya az összes házasságra lépő pár között, és az ennél alacsonyabb végzettségűeké pedig valamennyi végzettségi kategóriában nőtt. A legjelentősebb változás a felsőfokú végzettségű nők körében történt, akiknek részaránya 2010–2016 között 40-ről 35%-ra csökkent. Ez egyben azt is jelentette, hogy elvesztették korábbi dominanciájukat, mivel 2010-ben még a felsőfokú végzettségű nők részaránya volt a legmagasabb az összes házasuló nő között.


Helyüket 2016-ban a középiskolai végzettséggel rendelkező nők vették át megközelítőleg 40%-os részesedéssel. Ugyancsak nőtt az ennél alacsonyobb végzettségűek, a szakmunkásképzőt és a szakiskolát végzettek, illetve a legfeljebb általános iskolát abszolváló nők aránya. A férfiak esetében korábban sem a felsőfokúak domináltak a házasulók között, hanem a középiskolai végzettségűek, az ő pozíciójuk tovább erősödött 2016-ban, a felsőfokú végzettségűeké pedig körükben is csökkent (32-ről 28 százalékra).


2010-ben azok a házaspárok voltak a legtöbben, akiknél mind a menyasszony, mind a vőlegény felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, ők tették ki az összes házasságra lépők csaknem egynegyedét. Őket követték a középiskolát végzett párok 18 százalékos aránnyal. 2016-ban ez utóbbi végzettségű párok házasságkötései voltak a leggyakoribbak 21%-os hányaddal.


Ezekben a megyékben házasodnak a legtöbbször


Korábban Budapest a legmagasabb értékkel rendelkező területi egységek közé tartozott, és a dunántúli megyék többségének házasságkötési kedve is felülmúlta az alföldi megyékét. 2016-ra azonban teljesen megváltozott a megyék rangsora: a főváros Pest megyével és a dunántúli megyék többségével együtt a legalacsonyabb házasságkötési arányokkal rendelkeztek, a legmagasabb értékeket pedig az észak-magyarországi megyék és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érte el.

Egyre stabilabbak a családi értékek


Minden évben egy hétig a házasság és a család fontosságára kívánják irányítani a figyelmet a Házasság hetén. A kezdeményezés két évtizede Nagy-Britanniából indult.


A kormány családokat támogató intézkedései közül az új házasok adókedvezményét tavaly több mint ötvenezren vették igénybe. Ez két éven át havi 5000 forinttal csökkenti a családi kassza terhelését. A családi otthonteremtési kedvezményt pedig több mint hatvanezer család igényelt. A támogatással élő családok több mint tízezer gyermeket vállaltak előre.


Az első házasok adókedvezményét idén is lehet igényelni – közölte Novák Katalin, Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. A havi ötezer forintos, két évig járó kedvezményt akkor lehet igénybe venni, ha legalább az egyik fél az első házasságát köti, az igénylésnek azonban nincs felső korhatára.


Novák Katalin úgy fogalmazott: Magyarországon ismét népszerűvé vált a házasságkötés, évente már meghaladja a 100 ezret a frigyek száma, ami 1996 óta nem volt ilyen magas. A házasságkötések számának emelkedésével egyre többen igénylik az első házasok adókedvezményét is – fűzte hozzá. Ez azt is bizonyítja, hogy Magyarországon egyre stabilabbak a családi értékek, a magyarok egyre inkább érzik, hogy családban élni jó és Magyarország egy családbarát ország – fogalmazott az államtitkár.


hirado.hu