MÁRTON-NAPI MENDEMONDÁK

KATONÁBÓL SZENT

A mondák és legendák Mártonja feltehetően 316 és 317 környékén született az akkori Római Birodalom területéhez tartozó Savaria városában, melyet ma már Szombathelyként ismerünk. Később a császár szolgálatába állt és katonaként eljutott a franciaországi Amiensbe, ahol egy jeges, téli éjszakán meleg köpenyének felét egy koldusnak adta. Nemes tette miatt a jószívű Márton álmában Jézus Krisztus, mint koldus jelent meg – felébredve pedig egyértelművé vált, hogy Isten szolgálatába kell állnia. A misszionáriusnak állt Márton jósága hamar hírül ment, így akarata ellenére püspökké akarták avatni. Ettől menekülve a legenda szerint a ludak óljában próbált rejtőzni, akik azonban gágogásukkal elárulták őt – így 371-ben Mártonból mégiscsak püspök lett.

A HÉT MÁSODIK FELÉBEN DERÜLT IDŐ VÁRHATÓ, KELETEN ELSZÓRTAN ZÁPOR, ZIVATAR IS ELŐFORDULHAT

A Krúdy-naphoz tenyérjóslás, a Márton-naphoz pedig időjóslás kapcsolódik – mely a hagyományőrzők között régóta bevett szokásnak számít. Ha épp fő a liba a fazékban nézzük meg mellcsontját, és kiderül, milyen idő várható – ha barna színű és rövid a csont, a tél sáros lesz, azonban ha hosszú és fehér, készíthetjük a szánkókat, érkezik a hó. Viszont ha kicsit egyszerűbb módon szeretnénk hódolni az időjóslásnak, elég megfigyelnünk az aznapi időjárást. Ha az ablakon kinézve azt tapasztaljuk, leesett a hó, enyhülés vár ránk, viszont ha száraz az idő ne is reménykedjünk, hogy bunda nélkül megússzuk az idei telet, ha pedig még az eső is elered, készüljünk fel a fagyra és a szárazságra. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a jó öreg közmondás: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”. 

LÁMPÁSOKKAL A JÓTETTEKÉRT

A Szent Márton-napi felvonulás német nyelvű területeken bevett szokásnak számít. Az emberek összegyűlnek, lámpásokat gyújtanak – melyek a jócselekedeteket hivatottak jelképezni – és járják a város utcáit. Magyarországon ez a hagyomány főleg a német nemzetiségű településeken, óvodákban, általános iskolákban és egyházközösségekben jelenik meg. Városunkban például a Zelk Zoltán Általános és Német Két Tanítási Nyelvű Iskolában vonulnak végig sötétedés után lámpásokkal a Krúdy Gyula közben a diákok és tanáraik.

LIBÁT LIBÁVAL

Noha a sorban utolsó, másrészről pedig szinte legkiemelkedőbb eleme a november 11-i szokáskörnek a Márton-napi lakoma. Ez a nap a Karácsonyt megelőző negyven napos böjt utolsó napja, így már a régi korokban is lakomák jellemezték ezt a napot, s mivel a ludak az őszi időszakban kerültek levágásra, ez volt a megszokott fogás, melyhez ekkorra tökéletesen kiforrt az újbor. A hiedelem úgy tartja, aki ezen a napon nem eszik libát, az egész évben éhezni fog, úgyhogy irány a konyha, a lustábbaknak pedig november 12-én a Sóstói Múzeumfalu – ahol lesz liba sülve-főve bőven! A programokról bővebben ITT olvashattok.

Farkas Fanni

Fotók: Internet