Amit a novemberről tudnod kell

November az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik, melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez.

A hónapot őszi lombszín ruhájú, repülő ifjú jelképezte, fején olajág-koszorúval (a mediterrán éghajlaton november az olajbogyószüret kezdete). Bal kezében a hónap terményeivel, répa- és káposztafélékkel teli tálat tart. Jobbjában pedig a Nyilas jelét, november 23-tól a Nyilas ár a nap. Ábrázolták a hónapot a nyilazó vagy nőrabló kentaurral, illetve a mezőgazdasági munkát végző ökrökkel szántó-vető-, olajbogyót szüretelő-, vagy préselő emberrel, de disznókat makkoltató pásztorral is, a helyi éghajlattól függően.

Neves napok:

november 1.: Mindenszentek napja
november 2.: Halottak napja
november 4.: Az emlékezés napja Magyarországon
november 7.: Rákellenes nap
november 13.:

Cukorbetegek napja
a Magyar Szentek emléknapja
A magyar nyelv napja a közfigyelmet igyekszik ráirányítani a magyar nép szellemi-kulturális öröksége, és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át. 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt.

november 17.:

dohányzás elleni nap – Füstmentes nap – WHO
Budapest napja – 1873 Buda és Pest egyesítése

november 27.: ADVENT első napja
november 30.: Szent András napja

Érdekességek

Az asztrológia november hónapot az erre a kettőre osztja:

Skorpió (október 23-november 21.) és
Nyilas (november 22-december 21.)

November folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Mérleg csillagképből a Skorpió csillagképbe, majd a Kígyótartó csillagképbe lép.

Régi magyar neve: Őszutó, Szent András hava.
Az Arvisurák és a Székelynaptár szerint: Enyészet hava, Nyilas hava.
A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták.

November havára nagyon sok időjárási megfigyelés van. Leginkább az foglalkoztatta az embereket lesz hó, mennyire hűl le a hőmérséklet. Mert az enyhe tél sem volt jó, olyankor elszaporodtak a kártevők.

Mindenszentek napja (november 1.): Ha szép, tiszta időjárású, azzal havas, hideg telet jósol, az esővel pedig enyhébbet.

Márton napja (november 11.): Ha borús, azzal szürkés telet mutat, ha napfényes, azzal zimankósat. Ez a nap u.n. rámutató nap: a márciusi időjárást jósolták vele.
„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.”
„Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
„A bornak szent Márton a bírája, azaz ilyenkor már iható az újbor, más jelentése szerint az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. De közismert az a mondás is: "Ki Márton napján ludat nem eszik, egész évben éhezik!"

Erzsébet napja (november 19.): Ha ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét lészen hó karácsonykor is!”
„Szent Erzsébet napja tél erejét szabja.

„Örzse kopog, Katalin locsog, karácsony kopog! ” Ám „Ha Örzse locsog,karácsony is fog!"

Katalin napja (november 25.): „Katalin kopog, karácsony locsog”. „Ha Katalin locsogós, karácsony ropogós." Katalin is rámutató nap, megmutatja január időjárását.

Advent első napja (november 27) 2016-ban. Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól (görög katolikusoknál hatodik vasárnaptól) karácsonyig számított időszak.

A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti.

András napja (november 30.): András a téli évnegyed kezdőnapja, és az advent közeledtét jelzi, mivel a hozzá legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. Férjjósló nap volt, így elterjedt volt az ólomöntés és a gombócból jóslás.

Ezen a napon gyümölcsfaágakat is szoktak vízbe állítani. Ha karácsonyig kizöldültek, akkor az farsangi férjhez menést jósolt. Ez a nap advent kezdetére esik, és ekkorra már véget értek a szüreti mulatságok. Szeged környékén úgy mondták: "András zárja a hegedűt". Ilyenkor november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják.

forrás: eletfaprogram.hu

fotók:internet

Előző bejegyzés