A lottó legősibb fajtája talán a 90/5-ös játék, melynek gyökerei Genovába nyúlnak vissza. A lottó a kiegyezés után, 1868-ban került magyar kézbe. Sokan ellenezték a játékot, ezért 1895-ben megszüntették. A genovai típusú játékot fél évszázad elteltével vezették be ismét. Az első húzást pont 63 évvel ezelőtt tartották.
A szerencsejátékról szóló első feljegyzések a kínai Han-dinasztia korából származnak, még az időszámításunk előtti időszakból, és a feltételezések szerint az első lottószerű játékokkal olyan nagyszabású kormányzati projekteket finanszíroztak, mint a kínai nagy fal megépítése.
Az első európai lottóhúzásokat a Római Birodalomban rendezték szórakozásképpen: minden jelenlévő kapott egy szelvényt, a nyeremények pedig tárgyak voltak, például étkészletek. Az első fizetős lottót Augustus császár rendezte, a pénzt pedig Róma városának karbantartására használták fel.
Genovától a hazai lottóig
A lottó olasz eredetű szó, részt, részesedést jelent. Legősibb fajtája talán a 90/5-ös játék, melynek gyökerei Genovába nyúlnak vissza. Az olasz városállamban a politikához kapcsolódott a játék kialakulása, a városvezetők közé évente öt új tagot választottak kilencven polgár közül.
Mint stabil pénzforrást Európa-szerte számos uralkodó igyekezett kihasználni. A játékot az osztrák és cseh tartományokban 1751-ben monopolizálták, és Mária Terézia koncessziójával 1762-ben Pozsonyban és Temesváron lehetett lottózni.
A lottó a kiegyezés után, 1868-ban került magyar kézbe, mikor létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente mintegy hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárat. Sokan azonban mégis ellenezték a játékot, ezért 1895-ben megszüntették, és helyét az osztálysorsjáték vette át.
A genovai típusú játékot fél évszázad elteltével vezették be ismét, a sorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani, és az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett a játékba. Az első húzást 1957. március 7-én tartották. Az ötös lottó újbóli bevezetésének célja az állami bevételek növelése és a lakosság hangulatának javítása volt.
Érdekesség, hogy míg az első lottószelvény 3 forint 30 fillérbe került, a jelenlegi alapjáték ára 300 forint. A játék rövid időn belül nagy népszerűségre tett szert, és az első nyertes, Ring Sándorné
A nyertes a saját és gyermekei életkorát játszotta meg, így a családi számok azonnal divatba jöttek a játékosok között.
Az egymillió forintos álomhatárt 1959-ben lépte át a játék, a 10 millió forintost pedig 1989-ben. Az első 100 millió forintos nyereményt 1992-ben osztották ki, az egymilliárd forint főnyereményt pedig 1999-ben vitt el először a nyertes.
Az összeg meghaladta az ötmilliárdot (5 092 890 758 forint). Bár ekkor a nyertes kiléte még ismeretlen volt, két évvel később megjelent egy könyv Lottón nyertem címmel, amelyben egy állítólagos lottómilliárdos meséli el, hogy hogyan változott meg az élete a nyereménytől. A könyvről azonban nem tudni, hogy igaz eseményeket örökít-e meg.
A második legnagyobb lottónyereményt – 5 milliárd forintot – 2015-ben vitték el, míg a harmadikat – több mint 3 milliárd forintot – 2010-ben. Az utóbbi két nyertes kilétére máig nem derült fény.
A legjobb számok a statisztika szerint
A statisztika alapján a magyar ötös lottó eddigi történetében az öt leggyakrabban kihúzott szám a következő volt: 3 (217 alkalommal), 1 (208 alkalommal), 29 (206 alkalommal), 75 (szintén 206 alkalommal) és a 42 (203 alkalommal). A legritkább három szám pedig a 88-as, 63-as és a 87-es.
Az ötös lottó máig a legkedveltebb számsorsjáték hazánkban, még annak ellenére is, hogy a nyolcvanas évek végén újabb lottójátékokat indítottak: a hatos lottóban 45 számból hatot (illetve öt plusz egyet), a skandináv lottóban 35 számból hetet kell eltalálni. A kenó 1996 tavaszán indult, majd a sort a luxor zárta 2001-es bevezetésével.
A Szerencsejáték Zrt. legnépszerűbb sorsolási műsora, a SzerencseSzombat nemrégiben megújult tartalommal és látványvilággal debütált a Duna Televízió műsorán. Jelenleg az ötös lottó, a luxor, a joker, a kenó és a skandináv lottó mellett a második legismertebb magyar lottójáték számhúzása is a közmédiában kísérhető figyelemmel.
Rekordnyeremény várható
A nyeremény halmozódása miatt az egész ország lottólázban ég, és februárban a teljes lakosság körében jelentősen nőtt a SzerencseSzombat elérése. Február 15-én 714 ezer főt – azon nézők száma, akik legalább egy percig nézték az adott műsort – ért el a lottóshow, ami 12 százalékos (79 ezer fős) növekedés az előző heti eredményhez képest, 18 százalékkal (111 ezer fővel) magasabb az előző év azonos időszakánál és 39 százalékkal (200 ezer fővel) több, mint a teljes előző évi átlag.
Mivel a múlt héten sem adtak fel telitalálatos szelvényt, a március 7-i sorsoláson rekordmagas főnyeremény várható: 5,585 milliárd forint. Hogy mi minden vásárolható ekkora összegből, és milyen hatással lehet az óriási pénzösszeg a nyertesre, arról előző cikkünkben olvashat.
A Nyíregyházi Arany János Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium 7.b osztálya...
Fogod a telefonod, beletesz egy tokba és tablet lesz belőle. Hogy lehetséges...
