Tükörglazúrral bevont málnamousse-torta; répatorta belga fehércsokoládés mascarpone krémmel, a tetején szőkecsokoládéval csurgatva; vagy éppen kívül ropogós, belül krémes, ezernyi színben pompázó macaronok. Nem, ezek nem a Mestercukrász – az édesszájú Konyhafőnök egyik adásának feladatai, hanem Jepur Kende egy átlagos hétvégéjének eredményei. Ugyanis az orvosnak készülő Kendének, ha ideje engedi, süt, méghozzá az egészen hagyományos édességektől a nem is akármilyen különlegességekig.
– Már gyerekkoromban is sokat sertepertéltem a konyhában, a nagymamám tanított meg sütni. Mindig lestem, hogy mit csinál, később pedig, mikor nagyobb lettem, már a keze alá dolgoztam. Azóta ugyan ő már elment közülünk, a receptes füzete tovább öröklődött, én pedig megpróbálom minél magasabb szintre fejleszteni a sütést. Tőle tanultam meg, hogy mi a jó sajtos pogácsa alapja, de már kitapasztaltam a tökéletes karamell készítésének receptjét is, ami specialitásommá vált, és imádok különleges tortákat is készíteni.
-Bármit elkészítek, kezdve a modern desszertektől nagymamám egykori házi süteményéig. A kedvencem a sajtos pogácsa, szeretem a mousse-tortákat tükörlazúrral és az utóbbi időben sokat foglalkoztam a macaronnal, ami nagy odafigyelést igényel. Fél évig gyakoroltam, nem elsőre, nem másodjára sikerült.
NINCS IS JOBB A LAGZIS SÜTEMÉNYNÉL
Hogy honnan merít ötleteket? Azt mondja, a régi receptes füzet mellett az Instagramról, na meg a jó falusi lagzikból, ahol még házi sütemények kerülnek az asztalra. Már csak ebből is látszik, hogy nem szereti a formatortákat sem, sokkal inkább a letisztult világot, hiszen még akkor is lehet az édesség belsejében nagyokat villantani.
A KONYHÁBÓL A MŰTŐBE VÁGYIK
Kende idén érettségizett a Krúdy Gyula Gimnáziumban, ha pedig minden jól megy, akkor jövőre kezd a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karán, idegsebész vagy traumatológus szeretne lenni. A pályaválasztására nagy hatással volt édesanyja, aki 30 évig szülésznőként dolgozott, valamint orvos keresztapja.
– Bármennyire is klisének hangzik, de csakúgy, mint ők, én is szeretnék segíteni az embereken. A két szakma, a cukrászat és az orvoslás pedig nem is áll egymástól olyan távol, hiszen mindkettőnél fontos a kézügyesség, az aprólékosság és a koncentráció. Ami a jövőt illeti, a cukrászat megmaradna hobbinak, de sosem engedném el teljesen. Így lehet, hogy nyitok egy cukrászdát az orvoslás mellett és orvos cukrász leszek- zárta a beszélgetést.
Szerző:Bruszel Dóra