Úton a zöldátállás felé

A sok, színes aktivitással tarkított, népszerű esemény keretében szakmai workshopot is tartottak, melyen levetítettek egy összefoglaló kisfilmet, melynek címe így hangzott: Miért építünk akkumulátorgyárakat? Az öt és fél perces videót a Nyíregyházi Televízióban is láthatják, de érdemes a szövegét közzétenni e hasábokon azért is, mert szerkesztőségünk hosszú hónapok óta igyekszik bemutatni az elektromobilitáshoz kötődő szektor e fontos iparágát, több szempontból is. S mint köztudott, Nyíregyházán számos más gyártó (tehát a szeparátorfilmeket készítő dél-koreai W-Scope, az acélházakat gyártó német Boysen és az elektromos hőszivattyúkat előállító svéd Qvantum) mellett a kínai, a szektorban világszinten TOP 10-es Sunwoda is a Déli Ipari Parkban szándékozik felépíteni gyárát – utóbbi épp zöldátállást serkentő, elektromobilitást segítő akkumulátorokat gyárt majd elektromos járművekbe. Az alábbiakban a HUMDA engedélyével tesszük közzé a szövegeket és a grafikát.

A rendszerváltás után Magyarország egyik nagy álma teljesedett be azzal, hogy jelentős szereplőjévé váltunk a személygépkocsik gyártásának, nemzetgazdaságunk egyik legjelentősebb szereplőjévé vált az autóipar, ezért különösen fontos a stratégiai változásokra időben reagálni.

Soha nem látott méretű változás

A motorizáció csaknem másfél évszázados történelmében soha nem látott méretű változás zajlik a járműiparban, mind a technológia, mind pedig a gyártók oldalán. Ugyan régóta tudtuk, hogy a föld olajkincse véges, de csak a fenyegető klímaváltozás tudata vezetett ahhoz, hogy a közlekedést is elkezdjük átállítani karbonsemleges energia felhasználására. A különböző technológiák versenyében az akkumulátoros hajtáslánc elérte azt a technológiai érettséget, hogy számos autógyártó sorozatgyártásra érettnek látta. Az Európai Bizottság is elhatározta, hogy 2035 után az Európai Unióban nem lehet fosszilis energiával hajtott személygépkocsikat forgalomba hozni.

Az elektromos hajtás központi eleme

A részben vagy teljesen elektromos hajtású járművek hajtásláncának fontos eleme a ma már szinte minden esetben lítium alapú akkumulátor. Még az alapvetően benzinnel vagy ritkább esetben dízellel működő, de elektromos hajtással is felszerelt mikro, mild vagy full hybrid modellekben is ott a néhány kilowattórás akkumulátor, mely eltárolja a lassítások energiáját, hogy azt gyorsításkor újra felhasználhassuk az elektromos hajtómotor segítségével. A konnektorról is tölthető plug-in hibridek ma már akár a 100 km-t is elérhetik a tisztán elektromos üzemben megtehető hatótávon belül. Ezekben az autókban a napi rutin autózásban akár heteken át be sem indul a belső égésű motor. Egyes ilyen modellekben akkora kapacitású akkumulátort találunk, mint amilyennel az első, igazán nagy sorozatban készült, Európában is forgalmazott villanyautó piacra került, 24-25 kilowattórás egységet. Egy átlagos, tisztán elektromos személyautóban általában 40–80 kilowattóra körüli kapacitású, 300–600 kilogramm súlyú akkumulátor dolgozik. A legnagyobb, legerősebb villanyautókba pedig még nagyobb akkut szerelnek.

A hidrogén-üzemanyagcellás hajtáshoz is kell akkumulátor

A hidrogén-üzemanyagcellás hajtás a különböző technológiák versenyében jelentős szereplővé válhat, de elterjedése elsősorban a nagy tömegű és teljesítményű járművekben a legvalószínűbb, azaz buszok, kamionok, teherautók és erőgépek vonatkozásában. A személyautók esetében esetleg nagyobb családi autók kapcsán lesz gazdaságos ez a technológia. Ezek a cellák a kompozit tartályokban nagy nyomáson tárolt hidrogént a levegő oxigénjével egyesítik és termelnek így közvetlenül elektromos energiát. Az égéstermékük tiszta vízpára, káros emissziójuk nincsen, akkumulátor azonban ezekhez is kell, ugyanis a tüzelőanyagcella nem szabályozható olyan gyorsan, ahogyan a közúti forgalom igényei azt megkívánnák. Ezt oldja meg az akkumulátor, amely kiegyenlíti a lassítás és a gyorsítás által okozott gyors teljesítményváltozásokat.

Az új autókhoz alkatrészek kellenek, ahhoz pedig gyárak

Az új járművekhez tehát új akkumulátorgyárakat is kell építeni. Jelenleg évente mintegy hatvanmillió személyautó készül el a világ autógyáraiban. Ehhez jönnek a tehergépkocsik további milliói. Ha ezután is ragaszkodunk a kényelmes, gyors és biztonságos közúti közlekedéshez, gyártókapacitásban is fel kell készülnünk az átálláshoz.

Nem valószínű praktikusabb megoldás

Gyakran felmerülő kérdés, hogy egy gyorsan fejlődő új technológiára alapozva szabad-e ezeket a nagy gyártókapacitásokat kiépíteni? Jöhet egy új, forradalmi energiatárolási megoldás, amitől a most épülő akkumulátorgyárak gyártósorai pár év múlva értéktelenné, elavulttá válhatnak? Nem valószínű. Világunk fizikai-kémiai törvényei miatt nem várható, hogy akár évtizedeken belül találunk ipari léptékben gyorsan elterjedni képes, a lítium alapú akkutechnológiánál praktikusabb megoldást.

Az autók után is használható marad

A lítium alapú akkumulátorok a járművekben kiszolgált évek, akár több mint egy évtized után még lecsökkent kapacitással is további éveken át használhatók a megújuló forrásokkal egyenetlenül megtermelt energia háztartási vagy ipari léptékű tárolására, az energiaellátás stabilizálására. Ha pedig végképp elöregszenek az akkuk, szétbonthatók, a felhasznált nyersanyagok részben visszanyerhetők, belőlük új akkumulátor készülhet az akkugyárakban. Az akkumulátorok újrahasznosításának a tökéletesítése pedig kiváló kutatási-fejlesztési lehetőségeket kínál a következő években, és mivel Magyarország ezen a területen kiemelkedő képességekkel rendelkezik, ez egy jelentős hozzáadott értéket képviselő ipari ágazatot hozhat létre hosszú távra.