Noha ez egy 5 éves önkormányzati ciklusra szóló tervezet, a folyamatok soha nem állnak meg a választások mérföldköveinél. Egy-egy nagyobb, komplex beruházás megvalósítása például az ötlet megszületésétől az átadásig akár 5–7 esztendő is lehet a tervezéssel, a források megszerzésével, a közbeszerzések kötelezően előírt határidőivel. Vagyis nem lehet csak szűken vett ciklusokban gondolkodni.
Egymásra épülő tervezés
Nem magától értetődő első ránézésre egy adott beruházás mögött meglátni az elképzelést, a tudatos koncepciót, az egymásra épülő tervezést, ami igaz lehet egy teljes városrészre, egy csomópontra vagy egy egészségmegőrző programra is, illetve az ahhoz kapcsolódó fejlesztésekre. Szemléletes példa erre a korábbi BUSZACSA esete, mely a 2010-es évek elején mindenki számára ismert, leromlott állapotban volt. Kérdezték is: miért nem újítjuk fel? A válasz egyszerű: bár döntően a nyíregyháziakat szolgálta, akkor a megyei önkormányzat tulajdonában volt, vagyis előbb meg kellett szereznünk – ezzel is növelve a város vagyonát. Ez csak látszólag ilyen egyszerű, ugyanis térítésmentesen az államtól megszerezni valamit, komoly lobbitevékenységet igényelt. Utána forrást kellett szereznünk, melyhez először jól átgondolt tervek kellettek arra, milyen sportágaknak, rendezvényeknek adunk otthont, és hogyan, miből fogjuk üzemeltetni a létesítményt. Már az átépítés előtt gondolnunk kellett arra, hol lesz az évtizedekig ígért jégpálya és belvárosi uszoda, amit időközben megvalósítottunk. Ma már mindenkinek természetes, hogy a modern és kényelmes Continental Aréna a hétköznapjaink része lett, mely sporteseményektől bálokig, koncertekig biztosít helyszínt a kikapcsolódásra. És ez csak egy példa arra, mennyire összetetten kell gondolkodni a városvezetésnek a jövő tervezésénél.
Költségvetés pénzügyi hiány nélkül
A nyíregyházi városvezetés és önkormányzat szemléletmódja és tettei az elmúlt másfél évtizedben jól láthatóan a következőkön alapulnak: takarékos és szigorú költségvetési politika pénzügyi hiány nélkül, a város vagyonának gyarapításával, köztük zöldmezős beruházásokkal, felújításokkal, állami ingatlanok térítésmentes átvételével. Egymásra épülő, stratégiai fejlesztések a városlakók biztonságáért és kényelméért úgy az intézményrendszerben, mint az infrastruktúrában, biztonságos működtetés, városüzemeltetés. Iparfejlesztés, munkahelyteremtés világcégekkel és partnerségben a már itt működő nagyfoglalkoztatókkal, a fiatalok itthon tartása, a jövőt meghatározó gazdasági versenyképesség erősítése. Ha röviden összefoglalva, felülről tekintünk az elmúlt három önkormányzati ciklusra, világosan kirajzolódik: semmi sem a véletlen műve volt, és jelenleg is hosszú távon ható beruházások zajlanak – gondolva például az ipari parkra – vagy vannak a konkrét tervek fázisában.
Nem várt események közepette is helytállás
Nagyon fontos, hogy legyenek terveink, de az élet megtanított minket arra is, hogy az elképzelések megvalósítását sokszor nem várt katasztrófák lassíthatják. Gondoljunk a példa nélküli COVID világjárványra és annak gazdasági hatásaira is, az orosz–ukrán háború nyomán kibontakozó európai energiaválságra, inflációra. A város ezekben a helyzetekben is jól vizsgázott, mi a bajban is a lehetőséget kerestük. Nemcsak megőriztük a működőképességet, a költségvetés egyensúlyát, megtartva a jóléti szolgáltatásokat, hanem az országban nem szokványos módon a fejlesztések sem álltak le nálunk.
De előtte nézzük, honnan indultunk.
Brutális adóssághegyet örökölt az önkormányzat 2010-ben
Brutális adóssághegyet örököltünk a 2010-ben leváltott, korábbi önkormányzattól: az összesített hitelek aránya közel 23 milliárd forint volt, miközben a város költségvetése nem érte el a 33 milliárdot, az iparűzési adó 4,3 milliárd Ft volt. Ezzel szemben ma közel 128 milliárdos a főösszeg (és ebben nincs benne a nekünk a kormányzat által megítélt EU TOP Plusz programok később érkező 52,8 milliárdja), a hitelünk nulla forint (hosszú évek óta), a költségvetésnek nemhogy hiánya nincs 2013 óta, hanem idén például 7,5 milliárd forintnyi tartalékot képeztünk, adóbevételeink pedig a sokszorosára nőttek – a trend továbbra is növekedő. Ebben benne volt 2012-ben a kormányzati konszolidációs segítség, de akkor és azóta is a szigorú, takarékos gazdálkodásunk volt az alap, mégpedig úgy, hogy jelentősen bővült a racionalizált intézményhálózatunk, így a fenntartási költségek is, valamint szélesítettük a jóléti intézkedéseket – gondolva szociális kiadásokra, gyermek- és szépkorúaknak szóló programokra.
Tervek és megvalósítások
Az első ciklus első három esztendejében – miközben a be nem fejezett, forráshiányos projekteket is átterveztük, majd megvalósítottuk – további fejlesztésekre nem volt lehetőség a tulajdonképpeni csődmenedzselés mellett, viszont már akkor is folyamatosan készítettük a konkrét, részben kiviteli terveket, így robbant be a fejlesztési hullám 2013-tól. Ezt a szokásunkat azóta is megtartottuk: mindig félreteszünk tervezésre pénzt, hogy amikor van lehetőség egy pályázatot beadni vagy az államtól forrást szerezni, Nyíregyháza készen álljon. Ehhez kapcsolódik, hogy az országban azon ritka kivételek közé tartozunk, akik minden pontját megvalósították a kormányzati Modern Városok Programnak (mely hozott például nyugati elkerülőt, csomópontot, kerékpárutat, zöldbuszokat telephellyel, hoteleket, állatparki attrakciókat, Kállay Kúriát, felújított színpadot, Atlétikai Centrumot, stadiont), míg az előző EU ciklusra adott pénzeket is kiemelkedően használtuk fel: jó példaként emlegetnek minket. De többször kaptunk az államtól például földutak aszfaltozására is más megyei jogú városokhoz képest kimagasló összeget – nekünk ugyanis voltak konkrét terveink.
Elsőbbség a nevelési és egészségügyi intézményeknek
Persze, volt honnan elrugaszkodnunk: leromlott állapotban vettük át az óvodákat, bölcsődéket, melyek fejlesztése abszolút elsőbbséget élvez a mai napig is. Első körben elvégeztük az összes épület energiahatékonysági felújítását (egy óvoda még épült is a kórház területén), a mostani pályázati forrásokból pedig folytatjuk a komfortos mindennapok megteremtését. Igaz ez a szociális, valamint fenntartásunkban működő egészségügyi szféra épületeire is, elég csak az összes háziorvosi rendelőre és a „kis SZTK”-ra gondolni. Erre épülnek az évek óta sikeres szűrőprogramjaink is. Mindez a 2. és 3. ciklus egyik meghatározó feladata volt, a városlakók kényelméért. De van még egy fontos szempont: egy potenciális befektető sem csak az ipari területeket nézi, hanem az egész várost.
Ebben pedig éppúgy benne vannak az önkormányzati épületek, mint az épített örökségünk (e téren is jelentős lépéseket tettünk a megóvásért a Bencs Villától a Szindbádon át a Kállay Kúriáig, miközben a cégek, vállalkozások is megtették a magukét), valamint a közösségi terek fejlesztése is. Ezért modernizáltuk a piacainkat, építettük át és tovább zöldítettük tereinket – a Bujtosi Városliget üde színfolt lett, a Bessenyei-Benczúr terek pihenőövezete Kulturális Negyeddé emelkedett –, a játszótereket nemcsak felújítottuk, hanem új pihenőligeteket építettünk sport- és élményelemekkel a Kertvárosban és a „kiserdőben” – is.
Utak, csomópontok, kerékpárutak
Amint nőtt a pénzügyi mozgásterünk, nagy lendülettel vetettük bele magunkat a közúti infrastruktúra fejlesztésébe, ahol talán a leglátványosabb volt a sok évtizedes lemaradás. Minden forrást megragadunk, legyen az EU-s vagy kormányzati, hogy csökkentsük a földútjaink számát, mely a sajátos, a Nemzeti Értéktárba felvett bokortanyás szerkezet miatt országosan is kiemelkedő nagyságrendű. A víztoronynál indítottuk el csomópontfejlesztési programunkat 2013-ban a biztonságos közlekedés és nagyobb áteresztőképesség jegyében, amit 10 év alatt 29 modernizált vagy újonnan létrehozott, balesetmentességet szolgáló kereszteződés fémjelez. Jelentős előrelépés volt a nagy forgalmú belvárosi utak teherbíró képességének növelése, 40 év várakozását zárta le a nagykörút befejezését szolgáló beruházásunk, és óriási eredmény a nyugati elkerülő megépítése Nyírszőlősig, mellyel közel kerültünk a teljes külső körgyűrű létrehozásához. Külön program volt a kerékpárutak építése, melyek hossza nemcsak megduplázódott, hanem hálózatba is kapcsolódott, bekötve a kimaradt városrészeket, felpezsdítve a szabadidős programok mellett az egészségmegőrzést is szolgáló kerékpározást – ebben a Tokajig vezető nyomvonal is segít. Külön programot indítottunk az elhanyagolt járdák megújítására, újak létrehozására. Tisztában vagyunk vele, hogy e téren talán a legtöbb a tennivaló, de nem is tétlenkedünk: folyik a konkrét tervezése az északi elkerülőnek, a Tokaji úti aluljárónak és a vasútállomás környékén a különböző közlekedési módokat összekapcsoló programnak. A nagyívű iparfejlesztés részeként pedig megnyílt a lehetőség a Simai úti felüljáró építése előtt is.
Ipari park, Nyíregyháza hazavár
Ez utóbbi, tehát a gazdaságfejlesztési stratégia már a 2019-ben kezdődő 3. ciklusunkat határozta meg alapjaiban, és még messze nem vagyunk a folyamat végén. A közgyűlés által egyhangúlag elfogadott koncepció a befektetési övezet bővítésével segíti a munkahelyteremtő világcégek ideérkezésének lehetőségét, és ami a fő: a minőségi munkahelyek létrehozásával segíti fiataljaink itthon tartását és hazahívását – ezt támogatja a több elemből álló Nyíregyháza Hazavár Program, valamint a szakképzési intézményrendszer, illetve a modellváltó Nyíregyházi Egyetem folyamatos fejlesztése is –, ugyanakkor növeli a város vonzerejét és a városlakók biztonságát. Nem mellesleg az önkormányzat adóbevételeit, és várakozásaink, valamint szerződéseink szerint ezek a nagyvállalatok a társadalmi szerepvállalásukkal is erősítenek majd minket. Itt is hangsúlyozzuk, hogy az ipari park fejlesztése során a környezetvédelem számunkra elsődleges prioritás, Nyíregyházát pozitív példaként emlegetik az egyedülálló, a város érdekeit szem előtt tartó, tervezett környezetvédelmi monitoring rendszere miatt. Ennek jegyében zajlik a korábbi, 127 hektáros és betelt, déli részen elterülő ipari park óriási bővítése kormányzati támogatással, amely ma már 943 hektárnál tart. A 192 milliárdos, több ütemből álló fejlesztéssorozat a minden igényt kielégítő infrastruktúra kiépítését célozza, ezzel párhuzamosan már megjelentek, és részben a próbagyártások megindítása előtt vannak a német, svéd, dél-koreai, osztrák és kínai cégek. A következő esztendőkben többezres nagyságrendben születnek új munkahelyek, ez a folyamat a következő ciklusokra is munkát ad és alapjaiban határozza meg Nyíregyháza évszázadát. Igyekszünk a gazdaság szerkezetét is egyensúlyban tartani tárgyalásaink során, koncentrálva a helyi KKV szektor beszállítói kapcsolódásaira is.
Zöld gondolkodásmód
A zöld gondolkodásmód nemcsak az iparfejlesztésben érhető tetten, hiszen jelentős elismerések igazolják vissza környezettudatos törekvéseinket. Az Energiahatékony Önkormányzat díjra az elvégzett munka miatt lehetünk büszkék, hiszen a tudatos intézményi energetikai beruházásaink jól jöttek az európai energiaválság idején. Nálunk a napelemek telepítése is komoly múltra tekinthet vissza, de a közösségi közlekedés reformjánál is ügyeltünk a környezetszennyezés csökkentésére. Ezért szereztünk be a helyi buszflotta jelentős részét kitevő gázüzemű járműveket, melyeknek vadonatúj telephely is épült. Szívügyem az évekkel ezelőtt meghirdetett fásítási program, melyhez egyre nagyobb számban csatlakoztak cégek, vállalkozások, intézmények és civilek is, egyik kiemelt díjunk a Virágos Magyarország versenyben 2024-ben elért nagyvárosi első hely. Túl városunk külcsínén, ebben benne vannak az önkormányzati cégek által indított lakossági programok, a szemléletformálás és a parkjaink-tereink tisztasága, szépsége is. De az országban egyedi szökőkútparkot is külön díjazták.
Eredmények a turisztikában
Mindez nagyban segítette az első ciklusom elején megfogalmazott, sokak által értetlenséggel fogadott kijelentésemet: „Nyíregyháza turizmusában óriási potenciál van!” Ennek érdekében egyszerre figyeltünk a Nemzeti Gyógyhellyé emelt Sóstógyógyfürdő komplex fejlesztésére, régi és új attrakciók létrehozására az állatparktól a gyógyfürdőn át a múzeumfaluig, nem feledkezve el a belvárosról sem templomtorony-kilátóval, a Kulturális Negyedben létrehozott új múzeumokkal, mint a Kállay-ház és a Szindbád, hiánypótló négycsillagos szállodák épültek és rengeteg erőt fordítottunk a városmarketingre határokon innen és túl, a testvér- és partnervárosainkban egyaránt. Az eredmény nemcsak a vendégéjszakák számának megnégyszereződése és a rengeteg, közel 50 díj, amit erre a területre különböző szervezetek nekünk ítéltek – az „Év Turisztikai Városa” címet több ízben is elnyertük –, hanem a városkép pozitív fejlődése. Ma már sokan csodálkoznak rá Nyíregyházára.
Pezsgő, aktív város
Nyíregyháza ma az eddigi erőfeszítéseink nyomán egy pezsgő, aktív város képét mutatja, amiben óriási szerepe van a városlakóknak is. Már az első években kijelöltük az irányt a sport terén is: az egészségmegőrzés jegyében a közösségi mozgásra és az utánpótlás, a következő generációk nevelésére szavaztunk, ehhez mérten alakítottuk ki a létesítményeinket is. Nyíregyháza évekig élen járt a kondiparkok létesítésében, az Ovi-Sport Pályák számában is az élmezőnyben vagyunk. Már említettük a korábban évtizedekig ígérgetett jégpálya és uszoda megvalósítását, 2024-re elkészült az UEFA minősítésű, multifunkciós Városi Stadion. Szintén kormányzati támogatással született meg a Közép-Európában is egyedi Atlétikai Centrum, mely fedettpályás országos bajnokság, valamint külföldiek által szervezett edzőtáborok kedvelt helyszíne, sporthotellel. Óriási népszerűségnek örvend a Mozdulj Nyíregyháza! elnevezésű, 11. évében járó ingyenes önkormányzati mozgásprogram-sorozatunk. Az a célunk is megvalósult, hogy minél többen mozogjanak, és olyan sportágakat is korszerű körülmények között próbálhassanak ki fiataljaink, amikre eddig nem volt lehetőségük.
A nyíregyháziakkal eddig közösen elért eredményeinkre alapozva terveztük meg ennek a 2029-ig tartó önkormányzati ciklusnak a gazdasági programját.
Folytatjuk a gazdaság fejlesztését
Gazdaságfejlesztésünk egyik alapja a 2019. évben elkészített és a közgyűlés által egyhangúlag elfogadott befektetésösztönzési stratégia. Ez fogalmazta meg a gazdaságfejlesztés területén elérni kívánt célokat. Mára a rövid távú prioritások mindegyike megvalósult, illetve a kiajánlható ipari területek fejlesztése jelenleg is folyamatban van. Fontos kiemelni, hogy az ipari területek fejlesztése nem valósítható meg néhány év alatt, hiszen egy rendkívül összetett, komplex feladatról és rendkívül sok párhuzamos munkafolyamatról beszélünk. Az önkormányzat a stratégia elfogadása óta megvásárolt több mint 800 hektárnyi területet több ütemben, a meglévő Nyíregyházi Ipari Park közvetlen szomszédságában, melyen különböző terület-előkészítő munkálatok is elvégzésre kerültek. Ezzel részben párhuzamosan 2022. évben megkezdődött egy 640 hektáros terület infrastrukturális fejlesztésének előkészítése is, melynek eredményeként 2023 januárjában aláírásra került a tervezési szerződés. 2023 júniusában az I. ütem, majd 2024 novemberében a II. ütem kiviteli és engedélyes tervei készültek el, a III. ütem tervei pedig 2025. év júniusára lesznek elérhetőek. Jelentős mérföldkő, hogy tavaly februárban megkezdődtek a fentebb említett I. ütem kivitelezési munkálatai, melyek 2025 májusában fejeződnek be, így a 640 hektáros terület teljes egészében közúton körbejárható lesz, elkészül a közvilágítás, a kamerarendszer, valamint a beruházók számára nélkülözhetetlen közmű-infrastruktúra, mint a víz, szennyvíz, elektromos- és gázhálózat. Fontos kiemelni, hogy ezen a területen nemcsak az önkormányzat valósít meg fejlesztéseket, hanem az elmúlt években Nyíregyházát választó munkahelyteremtő beruházók is, mint például a dél-koreai W-Scope, a német Boysen Group, a kínai Sunwoda, vagy a Nyíregyházi Iparfejlesztési Alap, mely fejlesztések napi szintű koordinációt igényelnek a mai napig a párhuzamos munkavégzésből adódóan. A Nyíregyházát választó új beruházók már több mint 200 hektárnyi területen valósítanak meg fejlesztést.
Munkahelyteremtés
Elmondható, hogy a Nyíregyházi Ipari Park beruházása jelenleg az ország egyik legnagyobb ilyen típusú fejlesztése, mely a város jövőjét is befolyásolja. A gazdaságfejlesztés területén az önkormányzat célja, hogy az elkövetkezendő években az ipari parkban rendelkezésre álló szabad területeket értékesítse a város gazdasági szerkezetébe illő befektetők részére, melyek magas hozzáadott értékű munkahelyeket, modern munkakörnyezetet és a város gazdaságát erősítő fejlesztéseket valósítanak meg. Cél, hogy erősítsük az új és már meglévő gazdasági szereplők, valamint az oktatási intézmények közötti együttműködést, így elősegítve az igényekhez alkalmazkodó képzések megvalósítását. Továbbá kiemelt cél, hogy közép-, hosszú távon a gazdaságfejlesztéssel növeljük a város lakosságmegtartó erejét, elősegítsük a fiatalok Nyíregyházára vonzását, valamint a beszállítói láncok erősítésével hozzájáruljunk a helyi KKV szektor fejlődéséhez és megerősödéséhez.
Nyíregyháza, a modern város
A területfejlesztési célok között továbbra is szerepelnek a közlekedésbiztonságot javító beruházások, kerékpárosbarát fejlesztések, meglévő utak és járdák felújítása, csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítése és rekonstrukciója, illetve a zöldfelületek fejlesztése. Ezen célok eléréséhez jelentősen hozzájárul az, hogy a 2021–2027 programozási időszakra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) keretén belül Nyíregyháza MJV részére 52.797.957.792 Ft forráskeretet biztosít.
TOP Plusz: beruházások városszerte
A TOP Plusz programnak köszönhetően megújulhat összesen 40 utca városszerte, minden egyes utcánál vizsgálva a csapadékvíz-elvezetés fejlesztését is, a városlakók komfortérzetének és biztonságos közlekedésének megteremtése érdekében.
Céljaink között szerepel a kerékpáros úthálózat fejlesztése, a hálózati szakadási pontok megszüntetése. Nagyszállás kerékpárral történő biztonságos megközelíthetőségének megteremtése is egy fontos célkitűzés, de tervezzük a Varsó utca és Derkovits utca között kiépítendő kerékpárforgalmi létesítményt is, a Tiszavasvári úti felüljárón.
Térrekonstrukciós program
A tervek szerint folytatjuk a több mint 10 éve megkezdett térrekonstrukciós programunkat: a Fazekas János tér, a Szent Flórián tér, a Bujtosi Városliget, a Bernstein Béla tér, valamint a „kiserdők” területén zöldfelület-fejlesztési és fásítási programok megvalósítását tervezzük.
Csapadékvíz-elvezetés
A belvízproblémákra még mindenki emlékszik 2010-ből. A belterületek védelmét és az éghajlatváltozás eredményeként jelentkező extrém csapadékmennyiség elvezetését a Kertvárosi csatorna, a Csalóközi csatorna, a Szőlő utca, az Egres köz és Csobolyó utca, a Kossuth utca, valamint a Törzs utca csapadékelvezető fejlesztések megvalósításával tervezzük.
Óvodák, bölcsődék, iskolák
Tovább erősítjük az oktatási-nevelési intézmények fejlődését, mind a 35 óvodánkban és a 11 bölcsődénkben az elmúlt időszak fejlesztéseihez képest is történik kiegészítő fejlesztés, illetve 4 iskolában is megvalósul beruházás.
Kultúra
A kulturális intézményekben is jelentős fejlesztések valósulnak meg: korszerűsítjük a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár központi épületét, teljesen megújul a Jósa András Múzeum, fejlesztjük a Mustárházat, a Városmajori és a Borbányai Művelődési Házakat is, a múzeumfaluban kialakítjuk a Sváb Portát, amely a környező sváb származású emberek találkozási pontjaként fog működni a határon innen és túl.
Szociális intézmények
Jelentős mértékben fejlesztjük a szociális intézményeinket is: korszerűsítjük a Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ telephelyeit, illetve a Családok Átmeneti Otthona intézményét is fejlesztjük. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Tagintézményeinek fejlesztése is megtörténik Nyíregyházán és a megyében számos helyszínen.
Ezeken felül nagy hangsúlyt fektetünk az úgynevezett ESZA típusú projektekre, amelyek elsősorban a közösségi, szociális és kulturális alapokon szerveződő programsorozatok megvalósítását jelentik, több ezer városlakó bevonásával.
A fentiekben felsorolt fejlesztések forrását a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) adja. A forrás biztosításáról Kormányhatározat rendelkezik, azonban a források még nem állnak rendelkezésre. Az önkormányzat viszont 2025. március 31-ig a TOP Plusz forrásainak szinte teljes egészét pályázat formájában benyújtja a Magyar Kormány irányába, ezzel lehetőséget teremtve és mindent előkészítve a fejlesztések megvalósításának érdekében.
Teljes körgyűrű, 2x2 sávos utak
Egyéb európai uniós és hazai támogatási programok segítségével, állami beruházások keretében céljaink között szerepelnek a város teljes közlekedését befolyásoló fejlesztések is, mint az északi elkerülő út kiépítése a nyugati és a keleti elkerülő utak közötti külső körgyűrű részeként, annak bezárásaként. A Debrecen, keleti elkerülő út és Nyíregyháza, 4-es sz. főút M3-as autópálya csomópont négysávos felvezető szakasza között 2x2 sávos, főúti paraméterekkel rendelkező úgynevezett 4-es számú főút négynyomúsításával célunk a két jelentős gazdasági szereppel bíró település között emelt sebességű főúti szakasz megvalósulása. A város bevezető útjainak egyike fontos szakasza a Tokaji út, amely esetében Nyíregyháza, KGST piac és nagykörút közötti szakaszának 2x2 sávosítása tervezett, a 100-as számú vasútvonal alatt történő különszintű közúti átvezetés megvalósításával együttesen.
Vasúthoz kapcsolódó fejlesztések
Tervezett továbbá a Debrecen–Nyíregyháza közötti 100-as számú vasútvonal 160 km/h-s sebességre történő átépítése.
Nyíregyháza Vasútállomás lntermodális Csomópont fejlesztésével célunk az átszállási kapcsolatok erősítése, a helyi és helyközi autóbuszos közszolgáltatás, valamint a vasúti személyszállítás között akadálymentes, gyors, egyben korszerű átszállási kapcsolatok mielőbbi kiépítésének segítése.
Nyíregyháza vezetése modern, pezsgő nagyvárosként képzeli el a város jövőjét, ahol az egészséges és biztonságos élet alapfeltételei biztosítottak, az itt élők egészséges környezetben, megfelelő életminőségben élnek, a fejlett helyi gazdaságnak köszönhetően magas a foglalkoztatási és jövedelmi szint, a társadalmi és környezeti fenntarthatóság szempontjai érvényesülnek, valamint aktív kulturális, társadalmi élet folyik.
Konkrét tervek, elképzelések
A fenti felsorolásból is látható, hogy konkrét terveink, elképzeléseink vannak a közeljövőre vonatkozóan, építve az elején bemutatott, átgondolt, ciklusokon átívelő fejlesztésekre. Tudatos jövőkép mentén formáljuk a következő öt esztendőt, nem feledve, hogy hazánk hetedik legnagyobb városaként regionális, a vármegyére is kiható gazdasági centrum szerepünk van, melyhez új távlatokat nyit a romániai határátlépés könnyítése és az autópálya-csatlakozások megépülése. A gazdasági program fontos alapot ad, egyben eszköz ahhoz, hogy növekedjen a nyíregyháziak jóléte, biztonsága, kényelme magas foglalkoztatottsággal és jövedelmi szinttel. Figyelünk az önkormányzati szolgáltatások és szociális támogatások magas színvonalú fenntartására és minden társadalmi rétegre. A program hozzájárul ahhoz is, hogy egészséges, az aktív sportolásnak és igényes szórakozásnak egyaránt teret adó, digitálisan is fejlett környezetben vonzó és kedvelt, biztonságos nagyvárosban éljünk a környezeti fenntarthatóság elsődlegességével.
Mindehhez, ahogy eddig is, nagy szükség van a városlakók, cégek, vállalkozások, civil szervezetek együttműködésére, ehhez kérem a partnerséget a következő esztendőkben is.
Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án 200 lelkes madárvédő gyűlt össze a Fővárosi...
A Nyíregyházi Törvényszék közleménye.
