– Az idei év elsõ közgyûlésén az önkormányzat határozatban utasította el a kötelezõ betelepítési kvótát. Vasárnap népszavazás dönt ebben a kérdésben. Hogyan látja, nekünk, Nyíregyházán élõknek mirõl szól ez a szavazás?
– Elsõsorban rólunk, az elért eredményeink megvédésérõl, a gyermekeink, unokáink jövõjérõl. Senkiben ne legyen kétség, ha a kötelezõ betelepítési kvóta érvényben marad, az bennünket itt, Nyíregyházán is közvetlenül érinteni fog. Ezeknek az embereknek lakhatást, élelmet, segélyt kell biztosítani. Orvosi ellátást, iskolai oktatást, szociális szolgáltatásokat kell nyújtani itt helyben, a város pénzébõl, a városlakók által befizetett adókból. Felelõs városvezetõként szerintem egyetlen polgármester sem nyilatkozhat úgy, hogy ez rendben van, ez egy jó terv. Ráadásul mind a mai napig senki sehol nem mondta még meg nekünk, hogy mi az az indok, ami miatt hasznos lenne a migránsok tömeges betelepítése Nyíregyházára. A kockázatokat azonban jól ismerjük.
El kell kerülni a kockázatot
– A közterületek leromlása, emelkedõ bûnözés, romló közbiztonság, tömegesen elõforduló nemi erõszak, a terrorizmus állandósuló fenyegetése. Ezt a kockázatot pedig egyetlen módon kerülhetjük ki, el kell menni vasárnap és nemmel kell szavazni!
Nem politikai kérdés
– A baloldal szerint viszont távol kell maradni, a liberálisok pedig azt mondják, el kell menni és igennel kell szavazni?
– Óriási hibát követ el az, aki ezt a kérdést a politikai térbe helyezi. Ez nem politikai kérdés, nem taktikai kérdés, hanem Magyarország és a magyar emberek sorskérdése. A népszavazás a legalapvetõbb demokratikus jogunk, ez felelõsséggel is jár. Aki távol marad a döntéstõl, a késõbbiekben milyen jogot formál arra, hogy bármirõl is véleményt mondjon a kényelmes foteljében ücsörögve? Aki bármilyen megfontolásból nem vesz részt a népszavazáson, az rosszul dönt, eldobja a lehetõséget magától, hogy a saját sorsáról saját maga döntsön. Erre pedig, véleményem szerint, nem lehet biztatni senkit, semmilyen pártérdektõl vezérelve. Tiszta és érthetõ beszédre van szükség. Ki kell mondanunk, hogy nem szeretnénk a biztonságunkat, kultúránkat feláldozni a Brüsszelbõl irányítók kénye-kedve szerint.
Nincs felső korlát
– Milyen terhet jelentene a város számára, ha mégis megvalósulnának a brüsszeli tervek?
– Ez ma megbecsülhetetlen, egyrészt mint tudjuk, a betelepítésnek nincs felsõ korlátja, így ma senki sem tudja megmondani, hány migránsról kellene gondoskodnunk, ez lehet ezer, de akár több ezer ember is egy olyan nagyvárosban mint Nyíregyháza.
Terhet jelentene a városnak
Ez óriási terhet jelentene a városnak és a költségvetésnek, nem nehéz elképzelni, hogy megállítaná a város fejlõdését, kevesebb jutna utakra, járdákra, intézményi felújításra, és nyilván feszültséget jelentene a szociális kiadásokban is, kevesebb jutna segélyezésre, étkeztetésre, jóléti kiadásokra.
Adott a lehetőség
– Civil jogvédõk röppentették fel az ötletet, hogy oda kell majd telepíteni a befogadó állomásokat, ahol alacsony a részvétel, mert ez egyben azt is jelenti, hogy azok a városok elfogadóbbak a migránsokkal kapcsolatban?
– Biztos, hogy van ilyen gondolat a jogvédők körében. De ez ugyancsak ráerõsít arra, amit korábban mondtam. Semmilyen kockázatot nem vállalhatunk ebben a kérdésben, egyszerûen ezt nem engedhetjük meg! Ha nem megyünk el elegen vasárnap és nem lesz elegendõ a nemek aránya, másnap mire fogunk hivatkozni itt, Nyíregyházán? Mit fogunk majd mondani a gyermekeinknek utólag, miért nem védtük meg saját magunkat és õket, amikor erre lehetõségünk volt? A döntés a mi kezünkben van, itt és most!