2018 volt a legmelegebb év Magyarországon 1901 óta

A közel 12 fokos 2018 évi országos átlaghőmérséklet 1,66 fokkal múlja felül az 1981–2010-es normál értéket. A 2014-es év volt eddig a legmelegebb. Figyelemre méltó, hogy az első 10 legmelegebb évből nyolc az ezredforduló utáni évek közül került ki. A múlt század elejétől a melegedés mértéke 1,23 °C , ami a globális melegedés trendjét némileg meghaladja.

Csak február és március volt hidegebb a sokéves átlagnál. Rendkívül enyhe januárral kezdődött 2018, a 6. legmelegebb volt 1901 óta. A rekord meleg április után a május is rendkívül meleg volt, a 3. a sorban. A nyári hónapok közül az augusztus került be a legforróbb augusztusok sorába a 4. helyre, ősszel pedig októberben alakult jóval átlag felett a hőmérséklet, a 7. legenyhébb októbert tapasztaltuk 2018-ban.

Nemcsak meleget, zimankót is hozott 2018: február végén – március elején egy tíz napig tartó hideghullám lépett fel, -9 fok körüli országos átlagos minimumhőmérséklet jellemezte a február 24-ével kezdődő, márciusra is átnyúló hideg periódust. A hideg márciust meleg április és május követte. Az első tavaszi napon -24,6 °C fokot rögzített az automata meteorológiai állomás Sátorhelyen (ez egyben a 2018-ban mért legalacsonyabb hőmérséklet), a tavasz utolsó napján már 32,9 fok volt Sajópüspöki állomáson. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt a tavalyi.  

Három komoly hőségperiódus lépett fel 2018 nyarán. Összesen három alkalommal adtak ki másodfokú hőségriasztást (július 30 és augusztus 5, augusztus 7-10. és augusztus 21-23.). A legtöbb hőségnapot Fülöpháza állomásunk környezetében tapasztaltuk: 51 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 °C fokot. 2018 legmagasabb hőmérsékletét Budakalász állomáson rögzítettük: 36,6 °C fokot mértünk július 29-én és augusztus 9-én. Összességében a 7. legmelegebb nyár volt a tavalyi.

A csapadékviszonyokat tekintve a tavaszi hónapok változatos képet mutattak. Míg a február és a március jóval csapadékosabb volt a szokásosnál, addig áprilisban jelentős csapadékhiány mutatkozott. Március a 3. legcsapadékosabb, április pedig a 6. legszárazabb 1901 óta.

A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Heves esőzések során több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki. A legnagyobb napi csapadékösszeget Bánkút állomáson mértük: 173 mm hullott június 10-én.

Rekord közeli, 1901 óta a 2. legmelegebb ősz volt a 2018-as. Szeptember első két dekádjában nyarat idéző hőmérsékletek voltak jellemzők. Október közepétől a hónap végéig egy száraz, átlag feletti csúcshőmérsékletű időszak következett. A szokásos októberi csapadék csupán 41%-a hullott pár napra koncentráltan, legnagyobb hányadban október 24-én és 28-án. Október közepére határainkon túl, a Duna felső vízgyűjtő területén aszályos helyzet alakult ki, így több szakaszon is rekord alacsony volt a Duna vízállása.

Az év utolsó két hónapja az átlagosnál szárazabb volt, így átlag körüli: 589,9 mm csapadék hullott 2018-ban országos átlagban, ami az év során időben egyenetlenül oszlott el (4. ábra). Februárban és márciusban a sokéves átlag kétszeresét is meghaladó mennyiség hullott, míg áprilisban és októberben az 1981–2010-es normál érték 40 százalékát mértük.

Összességében 1901 óta a legmelegebb, ugyanakkor átlag körüli csapadékú évet zártuk 2018-ban.

Készítették: Lakatos Mónika, Bíróné Kircsi Andrea, Hoffmann Lilla

met.hu