Jövő nyárig készülhet el az a megvalósíthatósági tanulmány, amely alapján el lehet kezdeni a Budapest és Varsó közé tervezett, nagy sebességű vasútvonal hazai szakaszának építését. Az új vonal elsősorban személyszállító vonatok számára épülne – olvasható a Magyar Hírlap hétfői számában. A gyorsvasúton Varsóba a jelenlegi tizenkettő helyett öt és fél óra alatt lehetne eljutni.
A napilapot arról tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy megkezdődött a nagy sebességű vasút építésének előkészítése, a megvalósíthatósági tanulmány műszaki szempontból a magyarországi szakaszra terjed ki, utasforgalom és közgazdasági értelemben viszont az együttműködésben részt vevő V4-országokat, így Szlovákiát, Csehországot és Lengyelországot is vizsgálja.
A szaktárca megbízása alapján a tanulmányt a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) készíti, erre a kormány másfél milliárd forintot biztosított. Az eredmények alapján jövő nyárra készülhet döntési javaslat a beruházás elindításához szükséges tervezés megkezdéséről.
A lap felidézi, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a napokban a tervezett gyorsvasútról elmondta: a magyarországi szakasz Budapesttől Móron keresztül Győrig tart majd és tárgyalnak a szlovákokkal, hogy Győr és Dunaszerdahely között vagy Rajkánál vigyék át a vonalat Szlovákiába, ahonnan Pozsonyon keresztül Csehországból - Brno, Ostrava és Katowice érintésével - Varsóig haladna.
Az új nyomvonalon Magyarországon a tervek szerint óránként 350 kilométeres sebességgel közlekedhetnek a személyszállító vonatok. A miniszter kitért arra is, hogy a beruházás teljesen új dimenziót nyit Közép-Európa gazdasági fejlődése előtt, hiszen a térségben még nincsen gyorsvasút.
A cikk szerint az új vonal mindenképpen lehetőséget teremt arra, hogy Győrben megállhassanak a vonatok, hiszen ez a vasútvonal közgazdasági megtérülésének a kulcsa.
Ugyanakkor az ITM közlése szerint azt még vizsgálják, hogy mindez a jelenlegi pályaudvar bővítésével, új létesítésével vagy esetleg elkerülő szakasz együttes építésével valósulhat meg, ennek előkészítésébe a győri önkormányzatot is bevonják a tervezők.
A V4-es országok közötti együttműködés alapja nem az azonos vonali sebesség, hanem a közös menetrendi koncepció, a megcélzott menetidők meghatározása. E szerint Budapestről Pozsonyba másfél, Prágába három és fél, Varsóba a jelenlegi tizenkettő helyett öt és fél óra alatt lehetne eljutni.
Az új vonal elsősorban a személyforgalom számára épülne, a NIF azonban vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a kevésbé kihasznált szakaszokon tehervonatok is közlekedhessenek. Ez azért is lenne fontos, mert a Budapest-Hegyeshalom-vonal a legforgalmasabb az országban, ahol jelentős a teherforgalom is.
Az ITM a lappal azt is közölte, hogy az új nyomvonal teret nyithat a szintén középtávú fejlesztési elképzelésként létező, Budapestet elkerülő V0 vasútvonal számára is, amely viszont elsősorban a teherforgalom számára épülne. A két vasútvonal akár hosszú szakaszon közös nyomvonalon, így gazdaságos kialakítással valósulhat meg.
MTI
Megvan az első magyar koronavírus-fertőzött!
Nincs újabb elhunyt.
