Orbán Viktor miniszterelnök tavaly év végén jelentette be, hogy a kormány befagyasztja a jelzáloghitelek kamatait.
Az intézkedés idén január 1-jén lépett hatályba, amit aztán a többi árstoppal együtt többször is meghosszabbítottak.
A lakossági kamatsapka azoknak jelentett, illetve jelent mentőövet, akik nem fix fogyasztóbarát lakáskölcsönt vettek fel, hanem változó kamatozásút. Ezek törlesztőrészlete ugyanis – a folyamatos alapkamat-emelések következtében – robbanásszerűen drágult az elmúlt időszakban. Az adatok azt mutatják, hogy az egyszázalékos alapkamat-növekedés 4 százalékkal emelte volna meg például egy 10 éves futamidejű lakáskölcsön havi törlesztőrészletét. Ettől a kamatnövekedéstől védte, illetve védi meg a családokat a kamatstop, amit a kormány most újra meghosszabbított, méghozzá 2023. június végéig, és ami fontos: a kamatnövekedés elleni védelmet november 1-től kibővíti.
Azzal, hogy meghosszabbodott, és így másfél éves lett a kamatstop ideje, már egyre több olyan 3 és 5 éves kamatfordulójú lakáshitel lesz, amelynek a kamatváltoztatása erre az időszakra esik. Ha nem lenne kamatstop, akkor ezeknek a hiteleknek a havi törlesztőrészlete több mint 50 százalékkal is emelkedhetne.
Most például, hogyha valaki 15 millió forintos jelzáloghitelt vett fel 15 évre, akkor a kamatstoppal a havi törlesztőrészlete 117 ezer forint, hogyha viszont nem lenne kamatstop, akkor már több mint 190 ezer forint lenne a részlet most – tájékoztatott Tóth levente, a Bank360-csoport vezető elemzője.
Az elemző szerint a példa is jól mutatja, hogy a kamatstop nagyon nagy segítség a lakáshiteles családoknak, de segítség a bankoknak is, hiszen így nem dőlnek be a hitelek.
Az elhibázott szankciós politika és a szankciós infláció miatt a kamatok drasztikusan megnövekedtek, ezért a kormánynak meg kell védeni a családokat. Meg kell őrizni a családok pénzügyi stabilitását, és meg kell őrizni a lakhatás biztonságát is
– áll Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közleményében.
Hozzátette, hogy a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie, amelyből 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma, valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre.
A miniszter azt is kifejtette, hogy a kormány döntése értelmében a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra idén 80 milliárd forintot jelent, 2023 első fél évében pedig több mint 60 milliárd forintot. Ez a 140 milliárd forintnyi támogatás marad tehát a családok zsebében.
Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamatstopnak köszönhetően idén egy család 282 ezer forintot takarít meg, jövőre, az első fél évben pedig 174 ezer forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetni.
