Rangos nemzetközi folyóiratban jelent meg a Nyíregyházi Egyetem kutatónak tanulmánya. Hogyan történhetett, hogy a Nyíregyházi Egyetemről ismét páratlanul nagy presztízsű nemzetközi tudományos szaklapban rukkolhattunk elő TDK hallgatóink kutatási eredményeivel? A páciensek vizeltével a kórházi MRI vizsgálatokat követően világszerte több ezer tonna gadolínium (Gd) került már ki a szennyvíz csatornahálózaton keresztül a felszíni vizekbe nem mérgező kontrasztanyagok (un. GBCA) formájában. Ezekből azonban hosszútávon – bár nagyon kicsi töménységben – de mérgező ionos állapotú gadolinium tud felszabadulni és bejutni a vízi élőlények szervezetébe. Emiatt volt hasznos megvizsgálni egyrészt az ionos gadolinium toxikológiai jellemzőit, másrészt, hogy ezt a vízinövények hogyan képesek a vízből eltávolítani - fogalmazták meg a kutatás célját a szakemberek.
Dr. Szabó Sándor, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének professzora szakmai irányításával végzett kutatás kísérletei még 2018-ban indultak, majd az analitikai mérések és az adatok elemzése idén fejeződött be. A frissen megjelent tanulmány az Atommag Kutató Intézet (ATOMKI) és a Debreceni Egyetem Növénytan Tanszék csapatmunkájával született meg és a szakma egyik nagy nívójú (D1-es) tudományos lapjában a Journal of Hazardous Materials-ban (impakt faktor: 14,4) látott napvilágot.
A történetet tovább színesíti, hogy az egyetem egykori TDK hallgatói (Zavanyi Györgyi, Koleszár Gergő) mellett az intézmény mexikói hallgatója Dahlia del Castello is oroszlánrészt vállalt a kutatáshoz szűkséges kísérletek kivitelezésében, melyből egyben diploma dolgozata is megszületett. A vizsgálatok elvégzésének az egyetem országosan egyedülálló mezokozmosz laboratóriuma adott otthont, melyben kontrollált fény- és hőmérsékletviszonyok biztosításával akár többszáz akváriumból álló kísérletsorozatot lehet beállítani. A toxikológiai analízishez és a cikk finomra csiszolásához Dr. Oláh Viktor adta tudása legjavát. A növények gadolinium tartalmának elemzését pedig Dr. Braun Mihály az ATOMKI tudományos főmunkatársa végezte, aki öt évvel ezelőtt a kutatás ötletét megálmodta. Meglepő eredmény volt, hogy a vizsgált hínárnövények közül a békalencsék néhány nap alatt képesek voltak a gadoliniumot a vízből felvenni és testükben több ezerszeresére koncentrálni - fogalmazták meg a kutatás egyik fontos konklúzióját a szerzők.
Nyíregyházi Egyetem
