E pátens nyomán érkeztek a telepesek, vagy ahogyan Nagy Sámuel evangélikus lelkész nevezte őket egyik történeti írásában: a gyarmatosok, hogy Nyíregyházát újra életre keltsék. A ránk köszöntött új esztendő is bővelkedik jubileumokban, amelyekre e rovat keretén belül is emlékezni fogunk, ezek közül csak felvillantásképpen néhány.
Az első telepesek utódai tették le az Evangélikus Nagytemplom alapkövét, ami 240 évvel ezelőtt, 1784. március 25-én történt. Szintén templomhoz kötődő évforduló, hogy 120 éve, 1904. augusztus 20-án szentelte fel Samassa József egri érsek az ő adományaiból épült templomot, amely az elmúlt évben külső felújításon esett át. Több 120 éves téglát is újra kellett cserélni, hogy továbbra is hirdesse e templom az építtető emlékét és szolgálja a hívek közösségét.
Szerencsére sokan vannak, akik ápolják Váci Mihály emlékét. Talán a születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett programok több lehetőséget is kínálnak majd, hogy a „szőke város” költőjét és költészetét újra felfedezzük, emlékhelyeit végig járjuk.
Az új esztendő az örökváltság bicentenáriuma is. Az emlékezésre és az ünneplésre három dátum is kínálkozik. A település lakói 1824. április 3-án a Károlyiak megbízottjaival kötöttek egyezséget, melynek értelmében a Károlyiak a városra ruházták földbirtokosi jogaikat. Majd a város képviselői szeptember 13-án, Pesten százezer bécsi értékû forint átadásával erősítették meg az egyezséget. Végül pedig október 26-án megtartották a birtokba iktatási ünnepséget. E 200 évvel ezelőtti napon a templomokban ünnepi istentiszteleteket tartottak, a város népe örömünnepet ült, a mozsárágyúkból lövések dördültek, és kimondatott:
„Törvényes vallást teszünk, hogy Nyíregyháza mezővárosa ezen szempillantástól fogva földesúri juss alá nem tartozik, hanem ezen város és ennek lakosai magukat örökös földesúri jussal és szabadsággal bírhatják.”
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu