Aranyszablya a múzeumban: a magyar kultúra napján mutatják be a geszterédiek büszkeségét

Aranyszablya a múzeumban: a magyar kultúra napján mutatják be a geszterédiek büszkeségét

A magyar kultúra napján nyíló kiállítás kincseiről szólt a sajtótájékoztató a Kállay Gyűjteményben.

A Magyar Nemzeti Múzeum hat hónapos bemutatója után január 22-től március 2-ig láthatják a honfoglalás kori leletet a nyíregyháziak. A négy évig tartó rekonstrukció után a 40 millió forintos eszmei értéken szereplő aranyszablyát egy ajándékozási okirattal a Jósa András Múzeumnak adományozta a Geszterédi Aranyszablya Társaság.

Akár romantikus lányregényt is lehetne a történet köré kerekíteni, mely a szerda délelőtt témája volt a Kállay Gyűjteményben. Romantikus is, meg mesés is a geszterédi aranyszablya históriája, mégis valós, bár nem túlzottan illatos, ami közel egy évszázada indult.

„1927-ben került elő ez a fegyver egy honfoglalás kori sírból. Sajnos mostoha körülmények között, mert az évszázadok során az erózió elvégezte a maga munkáját, és miután ez egy homokos terület, a szél lehordta és olyan magasságokba kerültek ezek a leletek, hogy a disznók elérték. Disznók túrták ki tulajdonképpen, mint a mesében”

– mesélte Rácz János, a Geszterédi Aranyszablya Társaság kuratóriumi elnöke. A szájhagyomány szerint a környező tanyákról a csillogó kincs hírére odasereglett emberek aztán szétdúlták a lelőhely valamennyi szegletét. Szerencsére egy ottani földbirtokos határozott fellépése vetett véget a rablásnak.

„A megtalálás után három nappal Kiss Lajos, a Jósa András Múzeum akkori igazgatója jött ki Geszterédre, és végeztetett ásatásokat, de már csak apróságokat találtak ebben a sírban. Tudni kell, hogy a sírból nemcsak ez a szablya került elő, hanem 106 régészeti anyag. Aranyveretek, ezüst karkötők, fülbevalók, tehát nagyon sok lelet van, amit meg tudnak a kedves látogatók is nézni a Jósa András Múzeumban”

 – folytatta a történetet Rácz János. 2015-ben Rácz János a feleségével létrehozott egy alapítványt, majd egy 60 tagú társaságot. A geszterédi születésű házaspár férfi tagja Geszteréd díszpolgáraként megkapta a szablya egy másolatát. A lelőhelyet emlékhellyé alakították, ahol a hét vezér fából faragott szobrát helyezték el, és eldöntötték, hogy elkészíttetik a szablya hiteles rekonstrukcióját, hiszen a vélhetően fejedelmi fegyvernek csupán a darabjait adta elő a föld. A Jósa András Múzeum szakemberei segédkeztek már az emlékhely megközelítő meghatározásában is, majd partnerek voltak a négy esztendőn át tartó rekonstrukció során. A trezorteremből tehát szakemberek kezébe kerültek a geszterédi honfoglalás kori kincs darabjai. Nemzetközi régész társaság dolgozott a leleten, melynek költségeihez Áder János, az akkori köztársasági elnök, és civil emberek is hozzájárultak. Az Aranyszablya Társaság az arannyal, ezüsttel megalkotott műtárgyat egy ajándékozási okirattal a Jósa András Múzeum tulajdonába adta, hogy legjobb tudásuk szerint ápolják az aranyszablya hírét

„A 2015-ben létrejött Aranyszablya Társaság a fejébe vette, hogy ők a geszterédi aranyszablya rekonstrukcióját szeretnék elkészíteni. Ehhez a Jósa András Múzeum minden segítséget megadott. Betekintést kaptak a régészeti leletekbe. Megnézhették, ötvös felmérhette, hogy azok a darabok, amelyek előkerültek az aranyszablyáról, hogyan néztek ki, és arról tökéletes rekonstrukció készült”

– tájékoztatott az események folytatásról dr. Rémiás Tibor, a Jósa András Múzeum igazgatója. A geszterédi aranyszablya eszmei értéke 40 millió forint, tehát ha vándorkiállításra kerül sor, ennyi a biztosítási összeg. Nyíregyházáról megyei körútra indul, majd bejárja az országot. Talán Szekszárdon nyílik az első megyén túli tárlat. A magyar kultúra napján nyíló kiállításban nemcsak az aranyszablya, de a Nyíregyházán fellelhető 8 tarsolylemez is szerepel a Kállay Gyűjtemény kiállításában. Ennek értékét jelzi, hogy az országban összesen 28 ilyen műtárgy létezik.

„Tudni kell a tarsolylemezekről, hogy ezek a legemblematikusabb tárgyai a honfoglalás korának. Mindenki felismeri már ezeket a tárgyakat. Ahogy elhangzott, kevés számú darabról tudunk, de egyben ez azt is jelzi, hogy egyfajta méltóságjelző tárgyról van szó, tehát nyilván annak viselője, aki ezt hordta, kapta, nem lehetett utolsó a társadalmi ranglétrán. Tehát mindenképpen jelzi, hogy ez a Felső-Tisza-vidéki rész, ahol mi is élünk, legalábbis a 10. század első felében minden bizonnyal igen jelentős szerepet játszott. Ilyen mértékű koncentrációja a tarsolylemezeknek sem az országban, sem a Kárpát-medencében nem jellemző, mindenütt csak egy-egy darab kerül elő. Ilyen nagyságrendben nem találunk erre példát” – szólt a sajtótájékoztatón Jakab Attila, a Jósa András Múzeum régésze.

A Kállay Gyűjteményben a Geszterédtől Rakamazig című kiállítás január 22-én délelőtt 11 órakor nyílik, és március 2-ig fogadja a látogatókat. Az esemény vendége lesz a rekonstrukcióban is szereplő Révész László, a Szegedi Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője. Dohanics László, a Kállay Gyűjtemény vezetője arról tájékoztatott, hogy a kiállításhoz kapcsolódó családi napot március 2-án rendezik, melynek kézműves és hagyományőrző közreműködői is lesznek.

Szerző: Matyasovszki Edit

#kapcsolódó

Zajlanak a tanszaki hangversenyek és a meghallgatások a Vikárban

Zajlanak a tanszaki hangversenyek és...

A tanulók számot adnak első félévi munkájukról.

A nők elleni erőszakra hívják fel a figyelmet!

A nők elleni erőszakra hívják fel a...

A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja elnevezésű emléknapot az erőszak...