A sportfejlesztések elérték céljukat: a mozgás életforma lett Nyíregyházán

Hiánypótló beruházások és a közösségi sportolást segítő, valamint gyermekeink számára biztonságos feltételeket teremtő infrastrukturális fejlesztések egész sora jelzi: a város hatalmasat lépett előre ezen a területen is az elmúlt bő évtizedben, mely a település arculatára is kedvező hatással van. Kívül-belül megújult és modern, Con­ti­nental Arénává vált a lerongyolódott, egykori BUSZACSA, az évtizedekig ígérgetett Városi Jégpálya és az Eissmann Városi Uszoda a belvárost díszíti, hozzánk jár a hazai élvonal és a környező országos élsportolói csapata az Atlétikai Centrumba, az év első felében pedig elkészül az ország egyik legszebb multifunkciós stadionja is. 27 kondipark, 79,6 km hosszú kerékpárút, 14 ovi-sportpálya, 4 műfüves grundpálya és tornaterem-felújítások – ez is még csak néhány az elmúlt években megvalósult sportfejlesztésekből. A sport intézményes múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk dr. Kovács Ferenc polgármesterrel az egymásra épülő beruházások összefüggéseit bemutató sorozat keretében.

Alzonban ha már a számokkal kezdtük: a Mozdulj Nyíregyháza! évi több mint 800 foglalkozásával 40 ezer embert ér el. A Városi Jégpályának az elmúlt szezonban 30 ezer látogatója volt, az Atlétikai Centrumban 2024-ben hat nemzetközi versenyt tartanak és csak idén félszáznál is több sportrendezvény lesz a városban. Ezek is bizonyítják: a sport­infrastrukturális fejlesztések elérték céljukat, létesítményeink funkciót kaptak, amit a városlakók és a hozzánk érkező sportolók is tömegével használnak. Idáig azonban hosszú út vezetett.

Alul-felül támadta a víz a majdnem bontásérett BUSZACSA-t

– 2010-ben a város egész sportinfrastruktúrája – csakúgy, mint az óvodák, bölcsődék, szociális és kulturális intézmények – nagyon rossz állapotban volt, azóta nem véletlenül kellett mindet felújítani – kezdte az előzmények felidézését dr. Kovács Ferenc polgármester. – Az ilyen irányú fejlesztéseket 2012-ben kezdtük el sportpályák építésével, felújításával, és streetballpálya-telepítéssel, de az első igazi nagy vállalásunk – az első polgármesteri ciklusom végén – az akkori BUSZACSA külső belső felújítása volt 2015–2016-ban. Egyértelmű volt számunkra, hogy ilyen állapotban nem maradhat, de az már kérdést vetett fel, hogy fel lehet-e újítani, vagy le kell bontani és egy teljesen újat építeni.

A bontás egyébként több százmillió forintba került volna, de ez nem is állt szándékunkban. Aki akkoriban látogatta a létesítményt, az tudja, s tapasztalta: 14 helyen ázott be a küzdőtér és a talajvíz is feljött.

Sokan nem tudják, de a csarnok csak 2013-ban került a város tulajdonába, előtét megyei intézmény volt, amelynek a működtetéséhez járult hozzá a városi önkormányzat. Ez a gazdátlan állapot sajnos nyomot is hagyott az épületen.

Siralmas állapotok, hepehupás küzdőtér

– A csarnok egyre rosszabb állapotba került, a tető beázott, télen a küzdőteret képtelenség volt felfűteni, az öltözők, a vécék pedig siralmas állapotban voltak. A küzdőtér parkettája már olyan hepehupás volt, hogy amikor 2012-ben nálunk játszott a Tenisz Davis-kupa sorozatban a magyar és a lett válogatott, komoly diplomáciai munkát végeztünk, hogy a lettek egyáltalán pályára lépjenek...

Nemzetközi eseményekre alkalmas, modern aréna épült

– Mikor állami tulajdonba került az épület, azonnal jeleztük, hogy szeretnénk, ha a város átvehetné. Annak idején a miniszterelnököt is elvittem az akkori BUSZACSA-ba és megmutattam neki, milyen szörnyű állapotban van itt, a belváros szívében ez az egyébként többre érdemes csarnok. Javasoltam, hogy átvennénk, õ pedig azt mondta, hogy át is adja.

2015–2016-ra végül olyan sportkomplexumot és közösségi teret hoztunk létre, amely megfelel a mai kor elvárásainak.

Három ütemben, 2,1 milliárd forintból valósult meg az épület teljes megújítása és akkreditált nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmassá vált. Az elmúlt években tartottak már itt U16-os röplabda Eb-t, de játszott itt a magyar kézilabda-válogatott is. Ezek a felújítások elött elképzelhetetlenek voltak, mára viszont megszokottak.

14 ovi-sportpálya és 27 kondipark is született

– Ami még a fejlesztéseket illeti: 2013-ban elkészült az örökösföldi nagy mű füves pálya, majd 2012 és 2019 között 14 ovi-sportpályát, 2019 és 2020 között pedig 4 iskola udvarán mű füves grundpályát építettünk. Mindezt az általunk megfogalmazott koncepció jegyében, hogy elsőbbséget élvez a közösségi sport, minden korosztályt figyelembe véve, valamint az utánpótlásképzés korszerű felté­teleinek megteremtése.

2020-ban és 2021-ben 9 sportparkot alakítottunk ki, illetve 2 db 200 méteres futókört, közben pedig megújult az Arany tanuszodája, a kézilabdapályája, csakúgy, mint a Vasvári gimnázium sportudvara.

Az ovi-sportpályákhoz visszatérve: nagyon jó visszajelzés volt, amikor az óvónők is elmondták, amióta használják ezeket a gyerekek, sokkal jobban alszanak... Ezekkel párhuzamosan kerékpárutakat építettünk, bekötve több városrészt, valamint hálózatba kapcsoltuk a meglevő részeket – jelenleg a hálózatunk hossza 79,6 km – és szabadtéri kondiparkokat is kialakítottunk. A legfrissebb adatok szerint 27 van a városban – a kétharmadát saját forrásból építettük meg, hiszen akkor még nem volt rá pályázat, a többit különböző programok keretében –, öt játszótéren pedig kihelyezett kondieszközök is találhatók.

Népszerű futókörök

– A sportberuházások tekintetében nem maradhatnak ki a sorból a futókörök sem. Az első úgynevezett „tanuló projektünk” a Sóstói-tó körül volt, ami 997 m lett, de van a Bujtási Városligetben 1,5 km hosszon, valamint a Bessenyei téren 500 méteren és az Atlétikai Centrumban is, továbbá Nyírszőlősön és a Malomkertben, s természetesen a stadionberuházásnál is terveztünk egyet.

Nagyszabású tornaterem-felújítási program

– Miközben az iskolák állami fenntartásba kerültek, tulajdonosként és jó gazdaként nem feledkeztünk meg a tornaterem-felújításokról sem. Három minisztériummal is kellett egyeztetni, hogy ezeket a nagyon elavult létesítményeket felújítsuk. A Zrínyi Ilona Gimnázium Tiszavasvári úti csarnokát például 2009-ben ugyan átadta az akkori városvezetés, de hamar kiderült, a lábazatból kispórolták a szigetelő réteget... Sok helyen a sportpadlók pedig egészségre károsak voltak.

Végül 18 tornatermet felújítottunk, öltözőkkel, mosdókkal, fűtési rendszerrel együtt. Ezekre azért is volt nagy szükség, hiszen időközben bevezették a mindennapos testnevelésórát. Ehhez pedig meg kellett teremteni az elengedhetetlen feltételeket, ami a diáksportot, az edzéseket és a szabadidősportot is kiszolgálja.

Hiánypótló létesítmények: jégpálya és uszoda is épült

– A rendszerváltás óta folyamatos volt az ígérgetés, hogy majd lesz Nyíregyházán uszoda, jégpálya, mégis, a nagy szavak elhangzása után soha semmi nem történt. 2018-ban megépítettük, s átadtuk a Városi Jégpályát, 2021-ben pedig az Eissmann Városi Uszodát. A helyiek számára az uszoda önmagán túlmutató jelentőséggel bír: a kormányzati, önkormányzati, sportági és egyesületi összefogással megvalósult fejlesztést régóta ígérgették, de így is harminc éve vártak rá a nyíregyháziak.

Előnytelen szerződésekből és rozsdaövezetből az atlétika fellegvára

– A koncepciónk az volt, hogy addig ne épüljön stadion Nyíregyházán, amíg az atlétikának nem biztosítunk méltó helyet. Erre végül sor került 2022-ben, amikor átadtuk a 7,5 milliárd forintból, a kormányzati Modern Városok Programban felépült új Atlétikai Centrumot a régi NYVSC pálya helyén. Ebben az egyedi létesítményben rendezik évek óta az országos bajnokságot, és külföldi csapatok is rendszeresen használják. Erről a területről azt kell tudni, hogy kezdetben a MÁV tulajdonában volt és az előző városvezetés nemcsak fizetett érte, hanem még kötelezettséget is vállalt 15 évre. Mi ezt a rosszul átgondolt megállapodást úgy korrigáltuk, hogy megegyeztünk a vasúttal, cserébe megépítik a Korányi Frigyes utca és a Kemecsei út csomópontjában a kerékpárút biztonságos vasúti átvezetését.

Ezek is a nyíregyháziaknak épültek

– Mindig azt vallottam, hogy az infrastrukturális beruházások lényege, hogy lehetőséget teremtenek. A számok és a visszajelzések pedig azt mutatják, hogy ezeket az esélyeket a városlakók ki is használják. Sokan járnak úszni, korcsolyázni, vagy futni az Atlétikai Centrumba, használják a rekortánokat, a kondiparkokat, és hétről hétre tömegek sportolnak a Mozdulj Nyíregyháza! programjain, ebben a félévben heti 43 foglalkozáson, 24 helyszínen, nem beszélve a város sport rendezvényeiről, amelyekből idén legalább félszáz lesz. Sportinfrastruktúra terén már sok mindent elértünk, de még korántsem végeztünk a munkával.

Komplex, multifunkciós létesítmény készül

- Még idén átadjuk az új Városi Stadiont. A régi, már az építésekor is elavultnak számító létesítmény korábbi elbontását követően 8150 férőhelyes, mintegy 12 200 négyzetméteres létesítményt alakítunk ki, 10 ezer négyzetméteres központi pályával.

- Ennek az állami programnak a részeként épül egy új szabadidősport központ is öltözőkkel, fitneszteremmel, kiszolgálóegységekkel, illetve a régi salakos futókör nyomvonalán új rekortán futópálya születik világítással, valamint teljes körű környezetrendezés is megvalósul és új kerítés épül. Gondolva a kispályás focistákra, 3 salakos pálya helyén műfüves pályát alakítunk ki, ezzel is még modernebb körülményeket biztosítva a szabadidősportot űzők számára. Azt se felejtsük, ha az egész komplexumot tekintjük, hogy 2022-ben sikerült megújítani a Városi Stadion teniszlétesítményének szabadtéri pályáit és nemzetközi szintû versenyekre alkalmassá tenni, de vannak további terveink e téren – is.