Nagy elszántsággal vetette bele magát az edzésmunkába, s a kilencvenes évek végén tűnt fel a hazai bunyós berkekben. Nem volt könnyű dolga, mert éppen abban a nagyváltósúlyban kellett öklöznie, amelyet régóta egy Mizsei György nevű tehetséges srác uralt. Aztán Mizsei elment profinak, Kótai pedig ki-ki alapon megmérkőzött Bacskai Lajossal, s mivel megverte, megnyílt előtte az út. 1997-ben bekerült a válogatottba is, de ne szépítsük a dolgot, az amatőrök táborában nem sok babér termett a számára, bár azért Európa-bajnoki bronzérmével sokan kiegyeznének. Éppen tizenöt éve állt a profik táborába, felvette a Tornádó becenevet, és az első huszonnégy meccsén el is söpörte ellenfeleit. Pontosan a 25. mérkőzésén szenvedte el első vereségét, de ez nem vette el a kedvét, pár hónappal később megszerezte a WBF világbajnoki övét, majd mellé megszerezte az IBO szervezet övét is. Végül amikor visszavonult, úgy összegeztek a szakírók, hogy profiként 38 győzelmet aratott és mindössze négyszer szenvedett vereséget.
Fotó:Internet