A Közép-Afrika mocsaras vidékein előforduló szitatungák latin neve a Nílus forrását felfedező John Hanninh Spake emlékét őrzi. A félig vízi életmódot folytató állatok patái jól alkalmazkodtak az ingoványos talajon való mozgáshoz, jól úsznak és ha veszélyt éreznek, vagy táplálkoznak, képesek teljesen elmerülni a vízben. Kedvelt fogásaik közé tartozik a nád, a sás és egyéb vízinövények.
Érdekesség: A szitatungáknak szárazon és vízen egyaránt akadnak ellenségeik, a nílusi krokodilok, leopárdok és oroszlánok is megnehezítik mindennapjaikat.
Farkas Fanni
Fotók: Kohut Árpád