Madárgyűrűzés a Szelkó-tónál - testközelből ismerheti meg a madarakat

Petrilláné Bartha Enikő ornitológus, a Nyírerdő Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolájának vezetője, az E-misszió Egyesület, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nyíregyházi Helyi Csoportja hagyományos őszi madarásztáborukban vizsgálják és mutatják be a vonuló és telelésre érkező madárvilágot a Szelkó-tó mellett.

A sok-sok éve rendszeresen megrendezett késő őszi madártalálkán a látogatók a cinegék és rigók számos faja mellett olyan apróságokkal is találkozhatnak, mint a királykák, a fakusz, az ökörszem, vagy az őszapó. A sok vonuló faj mellett ekkor már újonnan érkező téli vendégeink (pl. süvöltők, fenyőpintyek) is láthatók. De került már gyűrű az elmúlt években karvalyra, egerészölyvre, erdei fülesbagolyra, kuvikra is. Mindig kíváncsian várjuk: visszatérnek-e a több évvel ezelőtt itt meggyűrűzött madarak, esetleg – hiszen ilyenre már többször is volt példa – befogunk-e egy távoli országban, sok száz kilométerre meggyűrűzött példányt.

Idén egy újdonsággal is bővül az eseményünk, „A mi sokszínű kertünk” program kiállítását tekinthetik meg a táborba látogatók, melyből megtudhatják, mi fán terem az élővilág-barát kert, s ezen belül többek közt, hogy hogyan segíthetjük a madarakat települési környezetben, saját kertjeink tudatos gondozásával, alakításával. A témához kapcsolódó játékokkal is készülünk, hogy még több élménnyel és szép emlékkel térhessetek haza.

A program szabadtéren zajlik, A részvétel ingyenes.

A látogatókat, családokat, gyerekeket szombaton (október 26.) várják, reggel 8-tól a szervezők. Aki komolyabban érdeklődik a madárgyűrűzés iránt, esetleg már rendelkezik némi madarásztábori-szedői gyakorlattal, és szívesen részt venne nem csak érdeklődőként, hanem segítőként is, azt arra kérjük, hogy telefonon vagy emailben jelentkezzen (szcsaba@e-misszio.hu; +36205123311, Szigetvári Csaba).

További információ:
Petrilláné Bartha Enikő: 20/778-9585 Szigetvári Csaba: 20/512-3311 – szcsaba@e-misszio.hu
 

Egy kis háttér a madárgyűrűzéshez:

A madárgyűrűzés világszerte a madárvilág kutatásának egyik legfontosabb módszere. Nélkülözhetetlen annak megismerésére, hogyan élnek, merre vonulnak, szaporodnak és telelnek, meddig élnek madarak. Hogyan változik állománynagyságuk, milyenek demográfiai (kor, ivar) viszonyaik, de még akár a napirendjükbe vagy párválasztási szokásaikba is bepillantást nyerhetünk. Azzal, hogy a kíméletesen befogott madarak egyedi jelölőgyűrűt kapnak, és amennyiben valahol újra befogják vagy megtalálják őket, visszakövethetővé válik a „történetük” feltárul a madárvilág számos titka.

A madárgyűrűzés egyben a madarak védelmének is egyik legfontosabb eszköze, hiszen azok az információk, amit a kutatók begyűjtenek (állományváltozás, vonulási útvonalak, telelő- és, táplálkozási helyek, stb.), pontosabban meghatározhatóvá teszik, hogy hol, mikor, és mely madarak megóvása érdekében kell beavatkozni.

Hazánkban a világon harmadikként, 1908 óta folyik madárgyűrűzés, és ma is sok, speciálisan felkészült és komoly gyakorlati és elméleti vizsgán átesett madárgyűrűző szakember vesz részt ebben a nemzetközi összefogással – és az esetek döntő többségében önkéntesen végzett – kutató és természetvédelmi munkában.

Ma különösen fontos ez a munka, hiszen Európa-szerte általános tendencia, hogy számos, eddig gyakori madárfaj állománya súlyosan csökken a környezetszennyezés és az iparszerű mezőgazdasági módszerek miatt, a klímaváltozás megváltoztatja a madarak táplálékának hozzáférhetőségét, az egyre gyakoribb extrém időjárási események pedig tömeges pusztulást okozhatnak.

Mindaddig viszont, amíg lesznek madarak és madarászok, a madárgyűrűzés egyúttal az egyik legjobb eszköz arra, hogy közelebb hozzuk a mindennapi emberekhez a természetet. Hiszen az ilyen nyitott madárgyűrűző napok adnak egyedül lehetőséget arra, hogy szakszerű segítséggel szó szerint testközelből találkozhassunk a madárvilággal.