Október 21-én, a Földünkért Világnap alkalmából világszerte és helyi szinten egyaránt a környezetvédelem és a fenntarthatóság kerül a figyelem középpontjába. Ezen a napon kiemelten fontos, hogy számba vegyük azokat az intézkedéseket és projekteket, amelyek hozzájárulnak bolygónk megóvásához, és zöldebb, élhetőbb jövőt teremtenek. Nyíregyházán az elmúlt évek során számos olyan környezetvédelmi fejlesztés és kezdeményezés indult el, amely pozitív hatással van a helyi közösség életminőségére és a város környezeti fenntarthatóságára. A városvezetés egyik meghatározó, régi adósságot törlesztő intézkedése a borbányai hulladéklerakó rekultivációja volt, mellyel egy veszélyes tájsebet gyógyítottak látványosan. Az egykori Ököri-tó medrébe 25 éven át hordták a hulladékot, eleinte a háztartásokból, majd a veszélyes ipari üzemekből is, mely nem kevés rizikót jelentett az élővilágnak. Dicső Péter, a NYÍRVV Nonprofit Kft. közterület-kezelési igazgatója a helyszínen – ami egykor magára hagyott hulladéklerakó volt, ma pedig már erdős terület – elmondta, komoly környezetvédelmi intézkedésekre volt szükség.
Megszabadították a területet a káros anyagoktól
– Közel 25 éven át szállítottak ismeretlen eredetű hulladékot erre a területre, amelyet mindenféle műszaki védelem nélkül helyeztek el a föld alatt, súlyosan veszélyeztetve a környezetet. 2008-ban a hatóság felszólította az akkori önkormányzatot, hogy szüntesse meg ezt az állapotot. Végül 2010-ben az önkormányzat pályázatot nyújtott be a probléma megoldására. Az érintett, közel 17 hektáros területen jelentős talaj és felszín alatti vízszennyezés volt kimutatható. A fejlesztés keretében fitoremediációs eljárást alkalmaztak, amelynek megvalósítása közel 1,6 milliárd forintos, 100%-os EU-s támogatással történt. Az intézkedések során mintegy 527 ezer köbméter hulladékot helyeztek át vagy távolítottak el a területről – tájékoztatott Dicső Péter, a NYÍRVV Nonprofit Kft. közterület-kezelési igazgatója.
A fitoremediációs eljárás olyan növények alkalmazásán alapul, amelyek képesek a szennyezett talajt megtisztítani, miközben hozzájárulnak a táj hosszú távú rehabilitációjához. A hulladéklerakó területét különleges növényekkel ültették be, amelyek lassan, évek alatt elkezdték helyreállítani a környezetet. Ezek a növények nemcsak felszívják és semlegesítik a talajban található káros anyagokat, hanem a helyi ökoszisztéma megújulását is elősegítik. A projekt sikeressége mára kézzelfogható, hiszen az egykori hulladéklerakó helyén egy kiterjedt erdő terül el, amely a város zöldterületeinek gazdagításában is fontos szerepet játszik. Az újonnan létrejött erdő Nyíregyháza város kezelésében áll, és a NYÍRVV Nonprofit Kft. felügyelete alatt gondozzák.
Ma már több ezer fa, cserje és virág gazdagítja a területet
– A területen 324.000 fa, cserje és virág került elültetésre, és bárki, aki arra jár, láthatja, hogy az elmúlt 8-9 év alatt a terület gyönyörűen beállt. A fák megnőttek, egy szép erdős terület alakult ki, amely nemcsak a Csárda utca, hanem a környező lakók életminőségét is javítja. A projekt részeként természetesen egy monitoringrendszer is kiépítésre került, hiszen a felszín alatti vizek szennyezettségét folyamatosan mérnünk és dokumentálnunk kellett. Az eredmények minden esetben az előírt határértékeken belül maradtak. Úgy vélem, ez egy igazán sikeres projekt volt az önkormányzat részéről. Közvetlenül közel 8400 embert érintett, és a terület jellege, valamint felhasználása is jelentősen megváltozott – tette hozzá Dicső Péter.
A város zöldítésének jegyében számos nagyívű projektet megvalósítottak Nyíregyházán, hiszen évek óta zajlik a polgármesteri fásítási program, valamint az Újéletfa Akció, amelyek nemcsak a város lakosainak életminőségét javítják, hanem hozzájárulnak a fenntartható jövő megteremtéséhez is – erről számolt be Hagymási Gyula polgármesteri kabinetvezető. Számokban összegezve elmondta, hogy az elmúlt évek során Nyíregyházán több mint 300 ezer négyzetméternyi zöldfelület fejlesztése valósult meg, jelentősen növelve a város természetes környezetének kiterjedését. Emellett több mint 130.000 fát és 115.000 cserjét ültettek el, amelyek nemcsak esztétikai értékkel bírnak, hanem hozzájárulnak a levegő tisztításához, a városi mikroklíma javításához és a helyi biodiverzitás megőrzéséhez. A városvezetés büszke arra, hogy a „zöldítésre” több mint 2,7 milliárd forintot tudott fordítani döntően pályázati forrásokból, amelyek biztosították a projektek sikeres megvalósítását.
Jelentős zöldfelületek újultak meg
– A város számos területén valósult meg térrekonstrukció a zöldítés jegyében. A legnagyobb projektek közül kiemelném a Benczúr-Bessenyei teret, ahol a teljes zöldfelület megújult, és további kiegészítő elemek is telepítésre kerültek. Ilyen például a színház előtti szökőkút, amely a mai napig kedvelt találkozóhely a városlakók körében. A zöldítés szellemében a belvárosból kifelé haladva említhetjük a Pazonyi teret, ahol szintén teljes zöldfelújítást végeztünk, új öntözőrendszert telepítettünk, és a tér feltöltése is megtörtént, így a zöldfelület teljes megújulását sikerült elérni. Tovább haladva a körúton, kiemelném a Bujtosi Városligetet is, ahol szintén teljes körű zöldfelület-rekonstrukció valósult meg – nyilatkozta Hagymási Gyula polgármesteri kabinetvezető.
A kabinetvezető hozzátette, hogy a város területén 26 kondipark, 101 játszótér és 7 kutyafuttató várja az aktív pihenést keresőket – döntően zöld környezetben. Közvetetten szintén a környezetvédelmet szolgálja, hogy az elmúlt 12 évben 43,5 km új kerékpárút épült, így már több mint 80 km-es hálózat áll rendelkezésre. A közlekedésbiztonság érdekében 29 csomópont fejlesztése is megtörtént, ebből 14 helyszínen körforgalmat alakítottak ki. Ezen kívül egy modern autóbusz-telephelyet hoztak létre, ahol 14.800 négyzetméter zöldterület jött létre 141 fa és több mint 2500 cserje ültetésével. Nyíregyháza tovább erősíti elkötelezettségét továbbá a környezetvédelem és a légszennyezettség csökkentése iránt azzal, hogy új modern légszennyezésmérő állomásokat telepített a városban.
Szerző: Szabó Gabriella
KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY
A 6. közösségi tekerés időpontja május 20.
