Építészeti Fórum – Az új területi kihívásokról egyeztettek a szakemberek Nyíregyházán

 Az Építési és Közlekedési Minisztérium a szabolcsi vármegyeszékhelyen tartotta ötállomásos fórumának második találkozóját, ahol a paradigmaváltás volt az egyik központi téma.

Összesen öt térségből érkeztek a szakemberek Nyíregyházára, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből. A szakmai fórumon az új területi kihívásokról egyeztettek a megjelent építészek. Az öt állomásból a nyíregyházi volt a második. Paradigmaváltás előtt áll a hazai építőipar, a szakemberek az új területi kihívásokról egyeztettek Nyíregyházán, az építészeti fórumon. 2022-ben egy helyzetkép kialakításával kezdte meg a munkát az Építési és Közlekedési Minisztérium, akkor a zöldterületek beépítettségével, település- és tájképi problémával, alul- vagy egyáltalán nem hasznosított területtel találkoztak országszerte – mondta Lánszki Regő építészeti államtitkár.

„Számos helyen találkoztunk olyan pontokkal, ami azt mutatta, hogy olyan komoly problémák vannak, amelyeket nem elegendő 1-2 rendeletváltoztatással vagy 1-2 finomítással megoldani, hanem alapvetően kell újragondolnunk a hazai építésügyet. Az egyik probléma a beépített területek vagy beépítésre szánt területek és a beépítésre nem szánt területek, köznyelviesen a zöldterületeknek az aránya. Statisztikai adat kimutatta, hogy az elmúlt harmincöt évben Magyarországon tíz százaléka került beépítésre alkalmas zónába, magyarul tíz százaléka Magyarországnak tűnt el az ilyen úgynevezett zöldterületről, mindeközben a megyei jogú városok, kifejezetten Budapest tekintetében pedig számtalan alulhasznosított vagy egyáltalán nem hasznosított területegységgel találkozunk és számos olyan területtel, amelyek üresen állnak és a hasznosításuk egyáltalán nincs megoldva” – mondta az építészeti államtitkár.

A szabályokat tájegységi szinten szeretnék meghatározni a jövőben, mert az egységesített rendszer nem mindenhol állja meg a helyét. A tavaly októberben hatályba lépett újmagyar építészetről szóló törvény tíz alapelvet tartalmaz, módosult 80 és elkészült 5 új kormányrendelet. Az új építészeti törvénnyel kapcsolatban több mint hatezer vélemény érkezett be a különböző szakmai szervezetektől és kamaráktól, ennek eredményeképpen alkották meg az új kormányrendeleteket. A törvény különböző részletszabályait Gombos Márk, a minisztérium területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára ismertette.

„Az első tematikus csoport az a területi tervezésnek a kérdése, hiszen ez az a tervezési szint, ami a legmagasabb szinten meghatározza mind az építészeti, tájépítészeti és településtervezésnek a viszonyrendszerét. Ez egy hosszú távon érvényesülő változás lesz, 2027-ig kivezetésre kerülnek a megyei területrendezési tervek. Eddig az időpontig várhatóan megkezdjük az országos területrendezési tervnek a felülvizsgálatát és a jövőben reményeink szerint egy sokkal egyszerűbb, átláthatóbb jogszabályi rendszer fogja szabályozni azt, hogy mit, hova és mekkorát lehet építeni. Lesz egy országos szint és lesz egy települési szint. Ami még érdemi változás lesz és a településekre nagy feladatot ró – és egyébként számunkra is nagy kihívást és terhet jelent – az az, hogy az önkormányzatok felülvizsgálják és elkészítsék az új településtervüket” – tette hozzá előadásában Gombos Márk.

Az építőipar a GDP termelés hat százalékát adja ma Magyarországon. Az ágazat importkitettségét 40 százalékra csökkentik majd 2028-ra, mondta Lánszki Regő Nyíregyházán.

Szerző: Nagy Boglárka