Az iskolai zaklatás egyre súlyosabb probléma hazánkban. Szinte minden hétre jut egy olyan eset, amely felborzolja a közvélemény kedélyeit. A Nézőművészeti Kft. egy kortárs angol regény feldolgozásával vállalkozott arra, hogy egy megrázó és összetett történettel hívja fel a figyelmet a bántalmazásnak erre a formájára. A darabban az áldozat és a támadó nézőpontjából mutatja be két színművész a zaklatás folyamatát.
Az előadás előtt Bajor Lili és Kőszegi Mária elmondták: többnyire általános iskolák 7. és 8. évfolyamán, valamint középiskolákban mutatják be a darabot. A Nyíregyházi Egyetemen rendhagyó módon a leendő pedagógusok számára hozták el a felkavaró és gondolatébresztő történetet.
Szakértők szerint a nemzetközi szakirodalomban számos hatékony, a megelőzést és beavatkozást segítő módszer létezik, Magyarországon azonban ezek még nem terjedtek el széleskörűen. A tapasztalat az, hogy az iskolák többsége még nem alkalmazza ezeket a tudományos alapú programokat. A társadalomban jelenlévő tabuk, a hallgatás és a szégyen gátolják az áldozatok segítségkérését, és lehetőséget adnak a bántalmazók számára, hogy szabadon folytathassák tevékenységüket. A darab egyik fontos üzenete éppen az, hogy a bullying – hasonlóan a családon belüli bántalmazáshoz – sohasem kétszereplős, hanem egy rendszert jellemző patológiás működésről szól. Az ún. bystanderek, vagy „kívülállók” passzív jelenlétükkel, hallgatásukkal validálják és megerősítik a bántalmazó viselkedést. Ezért, szakemberek szerint a zaklatás elleni fellépés egyik legfontosabb momentuma lenne a passzív szemlélőket, illetve a csatlósokat aktív szereplőkké tenni, és az áldozat oldalára állítani.
A Nyíregyházi Egyetem Bessenyei György Pedagógusképző Központja hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal hozott ilyen színházi előadást tanár szakos hallgatóinak. Dr. Márton Sára főigazgató elmondta: a mai pedagógiai valóságban a gyakorló és a fiatal pedagógusjelöltek is az erősen gyakorlatorientált képzésünk során találkozhatnak akár alapfokon, akár középfokon ilyen jelenségekkel. Ezért különösen fontos, hogy legyen valamilyen ismeretük arról, hogy ezt észrevegyék, felismerjék, segítséget kérjenek akár a nevelőtestületen belül, akár külső szakértőtől.”
Az interaktív színházi előadást egy feldolgozást segítő mentálhigiénés beszélgetés követte. Egy hallgató történetét a nagyapjáról osztotta meg, aki azt kérdezte tőle, mikor tanár szakra jelentkezett: „…és a rossz gyerekeket is fogod szeretni?”
Pedagógusként hogyan lehet fejleszteni az empátiát? Hogyan lehet megtörni az erőszak körét? Mit kell tenni a bántalmazóval? –számos kérdést jártak körbe a résztvevő hallgatók.
Bojti Viktória, magyar nyelv és irodalom-technika és tervezés szakos harmadéves hallgató, gimnazistaként már látta az előadást.
„ Azt vettem észre, hogy az akkori gimnáziumi közösségünkben nem volt akkora hatással ez a darab mint most. Így visszatekintve szomorúan tapasztaltam már akkor, tanár szakos hallgatóként pedig még inkább szomorúsággal tölt el, hogy a diákokra ez nem hatott ilyen elemi erővel. Szakmai szempontból ez a darab nagyon fontos volt mindenkinek, hiszen rajtunk lesz a felelősség, hogy észrevegyük és kezeljük ezeket a helyzeteket. A legnagyobb kérdés az, hogy mit tud tenni egy tanár ebben az esetben, és ez az intézmények felelőssége is.”
Kerepesi Vivien harmadéves matematika, történelemtanár szakos hallgató szülővárosában a közelmúltban volt egy nagy port kavaró iskolai bántalmazás.
„Rengeteg ilyen iskolai zaklatással találkozhatunk nap, mint nap. A gimnáziumi évekeink éppen véget értek, ezért most, leendő pedagógusként más-más nézőpontból is belehelyezkedhettünk a történetbe. Remélem, hogy észre fogom venni ezeket a problémákat és fogok tudni segíteni a leendő diákjaimnak, ha ilyen történik az iskolában.”
Kovács Norbert harmadéves történelem és vizuális kultúra szakos hallgató, rövidített képzésben vesz részt, jelenleg az összefüggő iskolai tanítási gyakorlatát végzi.
„Ami nagyon megfogott, hogy az előadók rendkívül realisztikusan mutatták be ezeket a problémákat. Egy jelenetnél sem éreztem azt, hogy túl lenne játszva, inkább azt, hogy ez az egész szürreális helyzet nemcsak megtörténhet, hanem meg is történik. Nagyon nagy felelősségnek tartom, hogy az ilyen konfliktusokat a pedagógusok is észrevegyék. A darabban is volt egy olyan jelenet, amikor az igazgató elmondta a kötelező mondókáját, viszont valódi segítséget nem nyújtott. Leendő tanérként remélem, hogy lesz szemem meglátni és lesz fülem, meghallani, meghallgatni ezeket a problémákat.”
Lex Máté negyedéves angol - magyar osztatlan tanár szakos hallgató szerint nehéz elfogadni, hogy ezek a helyzetek tényleg jelen vannak a mindennapjainkban.
„Én mindenképp arra buzdítanám akár a leendőbeli kollégáimat, akár a középiskolai diákokat, hogy mindenki nézzen meg egy ilyen előadást, mert rengeteget lehet belőle tanulni. Nagyon megrázó és nagyon tanulságos volt látni a darabban bemutatott bántalmazási folyamatot.”
A legújabb kutatások és prevenciós programok szerint is ígéretes eszköz lehet a gyermekirodalom használata a zaklatás dinamikájának, a szereplők pszichológiai hátterének szemléltetésére, a lehetséges megoldások bemutatására. A diákok az ilyen történetek által mélyebb intellektuális és érzelmi megértést nyerhetnek a zaklatásról, és kialakíthatják az empátiát, amely alapvető ahhoz, hogy aktívan fellépjenek a bántalmazás ellen. A jövő kulcsa a tabuk lebontása, a diákok és a leendő pedagógusok felkészítése arra, hogy ne maradjanak kívülállók a zaklatás történetében, hanem bátran álljanak ki az áldozatok mellett. Kapcsolatokban sérülünk, de ami fontosabb: kapcsolatokban gyógyulunk! - hangzott el a mentálhigiénés beszélgetésen.