„Luby Margit nemesi családból származott, amelynek tagjai több évszázadon át aktív szerepet vállaltak a helyi és az országos közéletben. A család története a 13. században a felvidéki Liptó vármegyében kezdődött, majd a család tagjai a szomszédos megyékben is viseltek hivatalokat. Egyik sarjuk, Luby Károly (1750–1805), Luby Margit ükapja 1772-ben érkezett a Szatmár megyei Nagykárolyba, ahol a Károlyi családnál látott el titkári teendőket. Hamarosan elismert közéleti személyiséggé vált, megyei alispánnak és diétai követnek is megválasztották. Kazinczy Ferenc is megemlékezett róla egy anekdotában” – meséli a család történetéről dr. Kiss Kálmán, a Nyíregyházi Egyetem főiskolai tanára. Az oktató nagyari születésűként küldetésének érezte a Lubyak kulturális örökségének ápolását. Elhivatottságát mutatja, hogy 2012-ben megalapította és elnökként vezeti a Luby Társaságot.
„Luby Károly alispán fia, Luby Károly (1787‒1840) járási főszolgabíró Nagyarban alapított családot. Szoros kapcsolatban állt a reformkor jeles irodalmi és politikai alakjaival, például Kölcsey Ferenccel és Wesselényi Miklóssal. A Luby-kúria falán elhelyezett emléktábla őrzi a reformkor azon jeles személyiségeinek emlékét, akik gyakran megfordultak Nagyarban. A családi legendárium különleges fejezete a Luby Zsigmond (1819‒1887) és Petőfi Sándor közötti barátság, amely 1846-ban szövődött. A költő több alkalommal hosszabb időt töltött a nagyari udvarházban – levelezésük ma is megtekinthető a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Luby Zsigmond fia, Géza (1847‒1911) építette azt az emeletes kúriát Nagyarban, ahol 1885-ben megszületett Luby Margit, aki a 20. század első felében az etnográfiai kutatás kiemelkedő alakjává vált” ‒ fejtette ki a társaság elnöke.
Luby Margit munkássága és hatása
Luby Margit életműve a néprajzi kutatásban alapvető jelentőségű. Monográfiáiban részletesen dokumentálta a szatmári és más tájegységek életét, különösen azokat a hagyományokat, amelyek már akkoriban is kihalóban voltak. Kutatásai nemcsak a néprajzi oktatásban, hanem a szakirodalomban is alapvető forrásként szolgálnak.
A Luby emlékév nyitókonferenciája
Az emlékév programsorozata 2025. május 12-én interdiszciplináris konferenciával indult a Sóstói Múzeumfaluban. A több hónapos rendezvénysorozat a térség tudományos-kulturális szereplőinek összefogásával valósulhat meg.
„A nyitókonferencián kilenc előadás hangzott el, amelyeken a néprajzos kutató életét és munkásságát interdiszciplináris megközelítésben vizsgálták, dolgozták fel az előadók, köztük a Nyíregyházi Egyetem több oktatója. Az eseményt a Zenei Intézet Boróka együttese nyitotta meg szatmári énekekkel. Velük együtt az intézet népi hangszereseit is hallhatta a közönség. A szakmai rendezvényen részt vett dr. Szabó György rektor, valamint az egyetem elnökhelyettesei, dr. Vajda Ildikó és dr. Kovács Zoltán. Az esemény azt a szoros együttműködést is mutatta, amely a vármegyei önkormányzat és a Nyíregyházi Egyetem között 2019-ben indult a Szatmár‒Bereg Akadémia keretében” ‒ mondta dr. Kiss Kálmán.
„A Nyíregyházi Egyetem oktatói közül dr. Zsoldos Ildikó, a Történettudományi és Filozófiai Intézet igazgatója eddig nem publikált levéltári anyagokat mutatott be. Az írásokban fellelt értékes információk hozzájárulnak a korszak mélyebb megértéséhez. Jómagam a Luby nemzedékek irodalomtörténeti jelentőségét mutattam be. Dr. Minya Károly, a Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet igazgatója nyelvészeti szempontból vizsgálta, hogyan járultak hozzá a magyar szakmák szókincsének megőrzéséhez Luby Margit kutatásai. Tóthné dr. Szűcs Éva, az Óvó- és Tanítóképző Intézet oktatója Luby Margit népmondagyűjtéseit elemezte, és azt vizsgálta, miként lehet ezeket a történeteket a mai oktatásban felhasználni. Boronkay Ferencné Kovács Ágnes, intézményünk egykori munkatársa a szatmári térség gyógynövényeit, a helyi gyógyító eljárásokat mutatta be. Dr. Ratkó Lujza egyetemi óraadó előadásában az általa készített, Luby Margit sárközi gyűjtéseit tartalmazó kötetét ismertette. A konferencián részt vettek továbbá jogtörténeti, gyógyítási és néprajzi területek szakemberei is, akik Luby Margit gyűjtéseinek különböző aspektusait mutatták be. A hallgatóság soraiban egyetemünk hallgatói is jelen voltak.”
A Luby emlékév további programjai
Dr. Kiss Kálmán az emlékévhez kapcsolódó további programokra is felhívta a figyelmet: „Június 19-én a Sóstói Múzeumfaluban interaktív kiállítás nyílik Luby Margit etnográfus életművére emlékezve. Az emlékév kísérő rendezvénye a XI. Pásztorétel‒Pásztorélet Fesztivál május 24-én, melynek helyszíne a nagyari Veress-tanya. Június 21-én a vajai Vay Ádám Múzeumban nyílik meg Csutkai Csaba fotóművész kiállítása, amely a szatmári értékeket mutatja be művészi formában. Június 26-án Nagyarban emlékséta várja az érdeklődőket: a programon a Luby családhoz, köztük a Luby Margithoz kötődő helyszíneket járhatják be a résztvevők. Augusztus 9-én ‒ aktív kikapcsolódást kínálva a közönségnek ‒ a Gyarmati Vigasságok keretében biciklitúra indul a szatmári tájakon, amely a régió természeti és kulturális értékeit mutatja be. Ősszel a mátészalkai Szatmári Múzeumban újabb tárlat nyílik, az iskolások számára pedig izgalmas vetélkedőt szervezünk, amely játékos formában ismerteti meg velük a néprajzkutató életét és munkásságát. Az emlékév záróeseménye novemberben ‒ az etnográfus születésnapjához kapcsolódva ‒ egy tudományos kötet bemutatása lesz, amelyben az év során elhangzó előadásokat és a Luby Margittal kapcsolatos újabb eredményeket jelentetjük meg.”
A beszámolót Kindrusz Emesétől a Nyíregyházi Egyetem kommunikációs munkatársától kaptuk.
fotók: Váczy Norbert
Egy sorozat első részével találkozhatnak most, mely célja, hogy a nyíregyházi...
A Zöld Kerék Alapítvány felhívása.
