Amiról az utcák mesélnek... - Séták a Hősök terén 5.

 Ebben a Körte utcai épületben lehetett tehát a legmérsékeltebb kamatok mellett előleget adni ékszer-, arany- ezüstneműekre, értékpapírokra, ruhaneműkre, kereskedelmi és iparcikkekre. 1896-ban pedig a frissen épült Korona szállóban nyílt zálogház. Ezt eleinte Kerekes Pál tartotta fenn, tőle vette át 1901-ben Práger Károly. 1912-ben azonban mindkét zálogház befejezte működését, ekkor egy városi zálogház szükségességéről írtak.

A város helyett azonban ismét magánszemélyek lettek a kezdeményezők. Ilyen magánzálogházat hozott létre pl. Szabó Miklós, aki azonban véget vetett az életének. 1926-ban a Debreceni Pénzváltóbank és Zálogkölcsön Rt. a Kótaji utca 3. szám alatt nyitott egy üzlethelyiséget. Majd 1930-ból a Debreceni utca 1. szám alatt működő Zálogkölcsön Intézetről van tudomásunk. Pár évvel később valószínűleg ez az intézet tehette át székhelyét a mai Hősök terének 3-as számú épületébe, hiszen 1935-ben már itt rendeztek nyilvános árverést a nem rendezett zálogtárgyakról.

Még 1944-bõl is van hírünk erről a Zálogkölcsön Intézetről, azonban a Gazdasági Főtanács 1948-ban a magánzálogházakat beszüntette. Majd 1949 januárjában az Állami Zálogház és Árverési Csarnok nyitott egy fióküzletet a Zrínyi Ilona utcai egykori banki épületben. Ezt azonban 1952-ben felszámolta az akkor már Bizományi Áruház Vállalat néven működő cég. Érdekesség, hogy a BÁV a Mária Terézia által 1773-ban alapított Első Magyar Királyi Zálogház jogutódjának tartja magát.

Rövid szünet után, 1955-ben lett újra a BÁV-nak helyi fiókja, a Nyírvíz-palotában. 1962-ben a Városi Tanács döntése értelmében kapták meg a mai épületet, amiben akkor a Vegyi Nagykereskedelmi Vállalatnak voltak helyiségei. Ezek átalakításával nyílhatott meg 1965. január 3-án a BÁV új áruháza, amelynek 1957-tõl használt cégérében a milói Vénusz még napjainkban is ránk tekint.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)