Noha a Karácsony alapvetően keresztény ünnep, ehhez hasonló szellemiség már korábbi ünnepekkel kapcsolatban is megfigyelhető – ilyen például a pogányok megemlékezése a téli napfordulóról. A téli napforduló eljövetelével a fény diadalát ünnepelték a sötétség, azaz a halál felett. A fényes órák számának növekedése a közeledő tavaszt és az újjászületést is jelentette a korabeli földművesek számára. Ebből az alkalomból megajándékozták a szolgákat, illetve örökzöld borostyánokkal díszítették a házakat.
A keresztények az ünnepet a 4. századtól kezdték el ünnepelni Epiphaneia néven, kezdetekben még január 6-án, majd a század végétől az egyes egyházak egyre inkább december 25-éhez kapcsolták a Karácsonyt. A 16. században a reformáció eljövetele ismét változást hozott, ebben az időben alakult ki számos karácsonyi szokás, például az evangélikusoknál Németországban a karácsonyfa állítás. A 18-19. században ez fokozatosan elterjedt Európában, noha a karácsonyfákat kezdetben édességgel és gyümölcsökkel díszítették.
A Karácsony megünneplése a 19. században a nem vallásos családok körében is kezdett szokássá válni – a szeretet és a béke ünnepeként. Ehhez kapcsolódva alakult ki az ajándékozás gyakorlata, mint a szeretet kifejezésének egyfajta módja. Mert adni jó!
Farkas Fanni
Fotók: Internet
Az ÁSZÉV Országos elődöntőjén elért versenyeredményekért kattints ide!
Most hideg jön, de kiderült, milyen idő lesz az egész 2019-es évben!
