Csak egy apróság…
A boldogság egy apró fénysugár
A sötétben, mely minden széptől megfoszt,
De mégis a pillanatokon végig ugrál,
S ott a pillanat, mit vidáman megfogsz.
A boldogság egy fénylő csillag,
A felhővel borított hatalmas égen,
Mely erőteljesen felvillan és csillog,
Mint aki arra termett, hogy örökké éljen.
A boldogság egy aprócska szikra,
De mégis hatalmas erdőtüzet kreál.
S ha esetleg a lángja kialszik ma,
Holnap újraéled, és újból feláll.
A boldogság egy pici esőcsepp
A világ hatalmas tengereiben,
De mégis mindentől erősebb
S ezt érzi ő is, sőt túlteng ereiben.
A boldogság lehet csak egy pillanat,
Mely néha könnyen eltűnik,
De örökre el sosem illanhat,
S ha szükség van rá, a semmiből is feltűnik.
A boldogság csak egy rövid állapot.
S ha magadra hagy az erdő közepén,
Utána szólsz: Ez így nem állapot!
Nem vagyok hozzád elég közel! Én...
A boldogság az boldogság.
Enélkül nem élhet senki.
S ha valaki azt mondja bolondság,
Jöjjön! Bátran! Nevessen ki!
Szandra