A NYILAS ÉS A MŰVÉSZET
Önkifejezése a szétterjedés, a távolba tekintés, a nagy utazások földrajzi és szellemi értelemben egyaránt. Kreativitásában az értelmi, szellemi törekvések lépnek előtérbe és a tüzes lendülettel párosulva magas célok felé fordulnak.
A világban, a külső kapcsolatokban, az életben igyekszik érvényt szerezni törekvéseinek. Művészetét arra fordítja, hogy a magasabb rendű törvényt szolgálja, ennek átélésére törekedjék, s másokat is az egyetemesség elveinek megismerése felé tereljen.
Kedveli a kifinomult formákat, a szertartásosságot, az ünnepies külsőségeket. Életigenlése és életszeretete művészetére is kiterjed. Mozgékonyság, elevenség, széleskörű érdeklődések járulnak mindehhez, az élet egészséges örömei kiegyensúlyozott szerephez jutnak.
Nyilas művész: Toulouse-Lautrec, William Blake, Adolphe von Menzel
(Paul Cézanne)
A BAK ÉS A MŰVÉSZET
Jellegének megfelelően egész erejét latba veti, hogy az anyagot uralma alá hajtsa. Minden gondolata, minden célkitűzése erre irányul, s mert az anyag merev és hajlíthatatlan formája a legnagyobb mértékben kihívja erejét és uralmi törekvését, az akadályok csak egyre jobban ösztönzik.
Művészetében célt és hivatást keres. A lehető legmagasabbra akar feljutni. Ha el akar érni valamit, akkor azt alaposan megtervezi, és türelmesen, kitartóan felépíti.
Ereje nagy, de egyetlen kitűzött feladatra irányítja. A főleg szellemi-értelmi célkitűzések nem elégítik ki. Kézzelfoghatóbban és keményebben, szilárdabban akarja biztosítani művészetét, és az ezen őrködő rendet. Kreativitásában nem keres fel messzi távlatokat, ragaszkodik a meglévőhöz, mert az egyszer elért elismerést meg akarja tartani.
Bak művész: Henri Matisse, Paul Cézanne, Maurice Utrillo
(Édouard Manet)
A VÍZÖNTŐ ÉS A MŰVÉSZET
Művészete eredeti és zseniális, a szabad tér, a határtalanság felel meg neki. Önálló és független, nem tűr kötelékeket és bilincseket. Szertelen és merész, és mert új utakon szeret járni, eredeti és különös is.
Művészetében is szabad teret követel: a hagyományok, a fennálló és kiegyensúlyozott rend az ő számára csak nyűgöt jelentenek, amely a szárnyalást, a messzeségek felé néző előretörést gátolja. Az új többet jelent, hiszen tele van lehetőséggel, nem is sejtett tartalommal.
Szabadságot, függetlenséget és új eszméket akar. Meglazítja a mozdíthatatlannak vélt korlátokat, és kreativitását óriási, merész erőfeszítésre ösztönzi. Ezért keresi a meglepően újat, és veti meg mindazt, ami elavult és ósdi.
Vízöntő művész: Édouard Manet, Oswald Achenbach
(Pierre-Auguste Renoir)
A HALAK ÉS A MŰVÉSZET
Kreativitása művészi vagy misztikus. Művészetében a mindenség ébred öntudatra, s a maga tudata szétárad a mindenségbe. Mély lelkiség és örök tényekben gyökerező ösztönösség születik ebből.
Érzéssel, szinte öntudatlan azonosulással kapcsolódik bele a világba, s az anyagon keresztül is megnyilvánuló, minden korlátozáson túlterjedő szellemvilággal lép kapcsolatba. Erőit befelé irányítja, önmaga létének legmélyébe száll alá, s koncentrált figyelme a lelkiség végső titkaiba mélyed.
Koncentrált erői azonban nemcsak befelé, hanem ugyanakkor kifelé is áradnak, mert nincs különbség a „bent” és a „kint” között: a művészetében minden találkozik, minden egyetlen nagy értelmet kap. A mindenséggel való egybeolvadás az az élmény, amelyben a Halak művészete a legjellemzőbben jut kifejezésre.
Halak művész: Pierre Renoir, Michelangelo Buonoratti, Livia Gorka
Farkas Fanni
Fotók: Internet
(Borítóképen: William Blake)
(Forrás: HarmoNet)