A szintén fehér szőrű anya állat, a késő nyári időszakban érkezett a parkba, s akkor még nem tudták a park szakemberei, hogy a Nagyszebeni Állatkertből érkezett patás, vemhes. Révészné Petró Zsuzsa osztályvezető elmondta, a kis nőstény 300 napnyi vemhesség után jött a világra, és a magas zsírtartalmú tejnek köszönhetően, rohamtempóban erősödik és növekszik. A fehér színű bivaly igazi különlegességnek számít, hiszen a fajra általában fekete, vagy sötétbarna bunda jellemző.
Bivalyerő és mozzarella
Kányádi Sándor a következőket írta a bivalyról: „Jámbor állat a bivaly s, mi tagadás lusta de, ha kell a hegyet is helyéből elhúzza” Az erdélyi magyar költő jellemzése kiváló, a 16. századtól tenyészett állatra. A bivaly ugyanis 100 évvel ezelőtt, még fontos igavonó háziállat volt, hiszen ereje 50 százalékkal nagyobb, mint a szarvasmarháé.
Érdekesség, hogy a tömeges elterjedését, a török háborúk idejére tehetjük, mivel a „bivalyerőt” ágyúvontatásra használták. Ráadásul a szürke marhánál is igénytelenebb, lelegeli a kákát, a nádat, a mocsári füveket és kimondottan szereti a nedves lápos területeket.
Haszna elsősorban igaereje és teje, de a húsa és bőre is jól hasznosítható. Nagy zsírtartalma miatt a bivalytej kiváló alapanyaga a híres mozarella sajtnak. A Nyíregyházi Állatpark bivaly gulyájában, a kicsi érkezésével együtt, jelenleg három tehén él, ahol a fekete színű idegen vérvonalú nőstény állat is erősen védi az újszülöttet.
Szoboszlai Tibor