Minden nehézség ellenére sikeres évet, magas látogatószámot könyvelhet el a Jósa András Múzeum intézménye, a Kállay Gyűjtemény. Jó programok és kiállítások csalogatták a közönséget januártól, a Múzeumok Éjszakája robotbemutatóján át, a karácsonyi tárlatig. Diákok is nagy számban ismerhették meg a múzeumpedagógiai foglalkozásokon a történelem jelentős dokumentumait, nagy magyar családok iratait, könyveit, kitüntetéseit és viseleteit. Nem mellesleg itt látható Nyíregyháza várostörténeti kiállítása is. A Himnusz születésének 200. évfordulóján éppen a Kállay-házban tisztelegnek a költemény és alkotója előtt pénteken.
„Rengeteg kitüntetést, illetve elismerést kaptunk, hiszen az Év Múzeuma különdíjasai lettünk 2022-ben. Bekerültünk a helyi és a megyei értéktárba, és a Családbarát Múzeumok közé is bekerült a Kállay Gyűjtemény. Igyekeztünk 2012 óta a családokat megnyerni a programoknak, mert rájöttünk, hogy jó, ha a gyerekeken keresztül próbáljuk becsalogatni a felnőtteket, az idősebb generációt, hisz az óvodások, iskolások ellátogatnak az intézményből, utána szülővel, nagyszülővel visszajönnek. Ennek érdekében viszont szerettünk volna minden körülményt megteremteni arra, hogy a gyerekes szülők idelátogatva bébiételt melegíteni, pelenkázni, vagy éppen parkolni olyan körülmények között tudjanak, hogy az megfeleljen ennek a kritériumnak” – nyilatkozta Dohanics László, a Kállay Gyűjtemény vezetője.
Nem túlzás úgy fogalmazni, hogy ezekben a hónapokban a Kállay-házban zajlik a város kulturális élete. Itt rendezik a Himnusz születésének 200. évfordulóján a Magyar Kultúra Napját is. A Váci Mihály Kulturális Központ és a Móricz Zsigmond Könyvtár partnerintézmény az eseményen, ahol lesz néptánc, népzene, és láthatnak kamarakiállítást, online filmvetítést, illetve Kölcsey életével kapcsolatos előadás is elhangzik a pénteken délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepségen. Kölcsey és kora címmel tart előadást a múzeum irodalomtörténésze. Nemcsak az alkotót, inkább az embert mutatja be kicsi gyerekkorától a haláláig.
„Ugye, mindenki tudja, hogy Kölcsey Ferencet a reformkor legnagyobb költője, illetve írója és filozófusaként is számon tarthatjuk. Előadásomba olyan apró érdekességeket is beleszövök, amelyeket a nagyközönség nem ismer. Elkezdem az előadást a költő családjával, kisgyermekkorával, és végigkísérjük, hogyan fejlődött, mint ember, és mint író, költő is” – tájékoztatott dr. Dámné dr. Rácz Magdolna, a Jósa András Múzeum irodalomtörténésze.
Túl a hivatalos irodalomtörténeten, az előadó szól arról is, hogyan vakította meg egy gyerekkori himlő az ifjú Kölcseyt.
„A 18. századtól már említések vannak a Kölcsey család azon ágáról, mely Álmosdon telepedett le. Ebből az ágból származik a mi Kölcsey Ferencünk. Rettenetesen művelt volt az édesapja. A gyermek már 6 éves korára folyékonyan beszélt franciául és latinul, ami sokat elmond a család műveltségéről. Az édesanyja is nagyon művelt és tehetséges asszony volt. Ezekhez a nyelvekhez később Debrecenben a kollégium diákjaként görögül és németül is tökéletesen megtanult” – folytatta az irodalomtörténész.
Kölcsey figyelte és érzékelte kora közéletét. Elemezte, hogyan állnak a nemesek a politikához, a társadalomhoz. Úgy látta, tennie kell valamit. Évekig tartott, míg megírta a magyar nép himnuszát, melynek végére Csekén, 1823. január 22-én tett pontot.
Az ünnepségen a Móricz Zsigmond Könyvtár korabeli dokumentumaiból, illetve a Kállay Gyűjtemény muzeális könyvritkaságaiból nyitnak kiállítást.
A Vasutas Művelődési Házban 20-án, délután 2 órától Lutter Imre videóüzenetben köszönti a közönséget. A szereplők között lesz Gyuris Tibor, Orémusz Maja és a Tüneth Együttes.
A Vármegyeháza Bessenyei Nagytermében szintén 20-án, 14 órakor kezdődik az ünnepség.
Uram, nem látta Magyarországot? A Móricz Zsigmond Színház Pregitzer Fruzsina estjével tiszteleg szombaton a Magyar Kultúra Napja előtt, a MŰvész Stúdióban.
Szerző: Matyasovszki Edit
Ha nem kerültetek be egyetemre, akkor érdemes élnetek a lehetőséggel.
Az MH vitéz Vattay Antal 2. Területvédelmi Ezred ünnepélyes eseményén Vantal...
