Arra a kérdésre, hogy milyen eszközei vannak az NMHH-nak a gyermekvédelmi törvény betartatására, elmondta: csak a magyar joghatóság alatt álló televíziók és internetes platformok esetében járhatnak el közvetlenül. Az EU szabályai megengedik, hogy a magyar tartalomszolgáltatók könnyedén letelepedjenek más tagállamban, így annak a szabályai fognak vonatkozni rájuk. Úgy vélte, felmerül a gyanú, hogy egyes esetekben e lehetőség kihasználása visszaélésszerűen történik.
A közelmúltban nagy vihart kavart ügyet – amelyben egy pedagógiai asszisztens TikTok videójában közölte, hogy egy 15 éves fiúval tart fenn szexuális kapcsolatot – illetően Koltay András azt mondta: a közösségimédia-oldalak e pillanatban a hatóságok hatáskörein kívül vannak, amin az új uniós rendelet csak egyes kérdésekben fog változtatni.
Leszögezte:
a konkrét ügyben nem véletlenül az a különböző fontos kormányzati szereplők reakciója, hogy jogszabály-módosítást kezdeményeznek.
A közösségimédia-oldalak jórészt maguk döntik el, milyen tartalom megengedett náluk, az más kérdés, hogy ha valami a magyar jogrendszerrel ellentétes, akkor a tartalmat feltöltő felhasználó felelősségre vonható – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja politikailag kiegyensúlyozottnak a magyar médiapiacot, az NMHH elnöke közölte: ma mindenkinek biztosítottak a tájékozódás lehetőségei, számtalan tartalomszolgáltatótól össze lehet rakni a véleményformáláshoz szükséges képet.
Jelezte azt is:
sajnálattal tapasztalják, hogy Magyarország a különböző sajtószabadság-indexekben meglehetősen hátul helyezkedik el az EU-tagországok között.
Ugyanakkor elolvasva például a tavaly megjelent médiapluralizmus-jelentést, világosan látszik, hogy abban nem vettek figyelembe olyan körülményeket, amelyek a sajtószabadság védelme felé mutatnak, emellett ténybeli tévedéseken alapuló valótlan állításokat tesznek, elfogultak – mondta.
A külföldről irányított közösségi platformokról Koltay András elmondta:
az alapprobléma az, hogy ezek a vállalkozások óriási hatást gyakorolnak a nyilvánosságra, saját normáik szerint korlátozzák a szólás- és sajtószabadságot, miközben átláthatatlan a működésük, nem ismerjük a döntéseiket, a mögöttes indokaikat, és senkinek nincs is joga vitatni ezeket.
Ez akkor is problémás, ha az elfogultságra vonatkozó vélelmek utóbb alaptalannak bizonyulnak, mert ekkora magánhatalmat a közösség érdekében korlátozni szükséges – szögezte le.
Hozzátette, hogy az unió tett egy lépést tavaly efelé a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletével, amelynek idén és jövőre lesznek először látható jelei. Az új szabályozás az egyéni megszólaló védelmét igyekszik megteremteni, ami helyes irány, és ennek érvényesítésében az NMHH-nak is fontos szerepe lesz.
Megjegyezte: az EU nem foglalkozik egy másik súlyos problémával, azzal, hogy ezek a platformok személyre szabott tartalmat állítanak elő.
„Azt állítják magukról, hogy nem médiaszerkesztők, de valójában ők döntik el, hogy valaki a nyilvánosságból mit lát és mit nem érzékel. Ez óriási hatalom. Emellett nem törődnek a nemzeti szinten felmerülő sajátos kérdésekkel, nem finanszírozzák a magyar nyelvű tartalomgyártást, nem törekednek a magyar emberek megfelelő információkkal ellátására, és nem hoznak létre értékes tartalmakat, műveket sem, nem járulnak hozzá a társadalmi, nemzeti kultúra épüléséhez, ahogyan a hagyományos médiától elvárjuk”
