A magyarok kedvenc sajtja fogy leginkább az egyik budai élelmiszerüzletben. Ennek oka, hogy újra és újra csökken az ára, mint ahogy több ezer termék olcsóbb lett az elmúlt hetekben. Az árak mérséklődésével párhuzamosan fékeződött az infláció is.
A januári 25,7 után februárban 25,4, márciusban pedig 25,2 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, éves összehasonlításban. Az M1 Híradójának nyilatkozó pénzügyi szakértő szerint az adatok azt mutatják, túljutottunk az inflációs csúcson.
Februárban megtörtént a trendforduló, elkezdtek csökkenni az árak. Vélhetően az első fél évben ez az árcsökkenés folytatódik, és nagyjából ilyen léptékben. A második fél évben kaphat lendületet az infláció csökkenése. Ekkortól lehet majd látványos a mérséklődés, aminek a vége, hogy decemberre egy számjegyű lesz a fogyasztói árindex.
A szakember szerint
az infláció idei csökkenését segítették ugyan az olcsóbbá váló élelmiszerek, illetve a műszaki és elektronikus cikkek, de nem ez volt a meghatározó.
„Az infláció csökkenéséhez hozzájárult jelentősen az, hogy az energiaárak mérséklődni tudtak, még pedig azért, mert az emberek a drága piaci árú villanyból és gázból kevesebbet fogyasztanak, és igyekeznek beleférni a rezsivédett energiaárakba, ez pedig összességében az infláció csökkenéséhez vezetett” – magyarázta Tóth Levente vezető elemző.
Elemzők a mostaninál nagyobb csökkenést vártak, amit a szolgáltató szektor akadályozott meg azzal, hogy a telekommunikációs cégek nyolc százalékkal emelték áraikat. Ezt ellensúlyozta, hogy az üzemanyagárak szinte az év eleje óta csökkenek, főként az erős forintnak köszönhetően.
A hazai valuta az elmúlt napokban többször is megközelítette a 375-ös szintet,
miközben fél éve 430 forintnál is többért adták az eurót a pénzpiacokon. A magyar fizetőeszköznek egyébként nagy szerepe lesz abban, hogy idén mekkora is lesz a pénzromlás mértéke. Hiszen számos terméket, alapanyagokat és energiát hozunk be külföldről, amiért euróval fizetünk.
Ha erősödik a forint a közös valutához képest, akkor ezek a termékek kevesebbe kerülnek, de az infláció alakulását más tényezők is befolyásolják.
„Ami befolyásolja, hogy egyrészt a külföldi, a külföldről behozott termékek ára hogyan alakul. Emellett milyen lesz az idei termés, hiszen ez az élelmiszerárakra nagyon kihat. Ezen a ponton az is fontos, hogy a kormány megtartja-e az élelmiszerre kivetett árstopokat. Hogyha ezt megtartja, az fékezi az inflációt, viszont ha kivezeti, akkor az egy százalékponttal megemeli az inflációnak a mértékét” – mondta Német Dávid vezető közgazdász.
A kormány közösségi oldalán időközben megjelent, hogy április végéig mindenképpen érvényben lesznek az ársapkák, április közepén születik róluk újabb döntés.
Teljes összhangban van a kormányzat várakozásaival
– ezt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter mondta a Világgazdaságnak a márciusi inflációs adatokról. A tárcavezető úgy látja, hogy
az infláció apadása mérsékelt, de folyamatos és trendszerű.
Nagy Márton emlékeztetett rá, hogy a kormány húsz intézkedésről döntött az árak megfékezése és a gazdaság megvédése érdekében. Így bevezették a kamat- és az élelmiszerárstopot, olcsó forrást biztosítanak a vállalkozásoknak a Széchenyi-kártya-programon keresztül, de döntöttek a nagy energiafelhasználó vállalkozások támogatásáról, a Gyármentő programról és a munkába járás támogatásának emeléséről.
A miniszter beszélt arról is, hogy létrehoznak egy fogyasztóvédelmi adatbázist, amely segíti a lakosságot, hogy a legjobb áron tudja megvásárolni a termékeket.
