Amiről az utcák mesélnek...

Amiről az utcák mesélnek...

„Teljes kosztüm kötelező” – Strandfürdőzés városunkban 1.

1921 nyarán arról ábrándoztak a bujtosi Nyárfás mulatóban, hogy de jó lenne ide egy strandfürdő, hogy ne a berceli Tisza-parton kelljen sok nyíregyházinak hódolnia fürdőzési szenvedélyének! A Nyíregyházi Torna- és Vívóegylet kérelmére a város 1923-ban úgy határozott, hogy a tulajdonát képező téglagyár melletti bányatavak egyikét a hozzá tartozó partszakasszal átengedi egy szabadfürdő létesítésének céljaira. Az egylet sportszerető ügyvezető elnöke, dr. Krómy Károly állt a mozgalom élére, aki minden követ megmozgatott, hogy az álom valósággá váljon.

Pisszer János helyi építőmester tervei alapján láttak hozzá a munkálatokhoz. A part növényzetét letarolták, a víz mélyébe fürdőkosarat helyeztek, amely 208 négyzetméter felületű férőhelyet biztosított, mélysége a partnál 20 centiméterrel kezdődött és lassú átmenettel 132 cm mélységig fokozódott, így még az úszni nem tudók is bátran a vízbe merészkedhettek, a jól úszók számára pedig szabad pályát biztosítottak. A part agyagos talajára először salakréteget sulykoltak, hogy az eső ne mossa le az erre hordott homokot. Az így átalakított lejtős parttal a napfürdőzők igényeit is kielégítették, továbbá szétszedhető kabinok, közös öltöző és büfé is épültek, sőt volt még egy masszírozóterem és egy borbélyműhely is. A vízben lévők biztonságáról okleveles úszómester gondoskodott, az úszni tanulók számára pedig mentőövet készíttettek a lakosság által felajánlott para­fadugók újrahasznosításával.

A férfiak 300 korona ellenében (a sportegylet tagjai 100 korona kedvezménnyel) már július 1-jén birtokba vehették a strandot, a hölgyek csak pár nappal később, míg a hivatalos megnyitóját július 28-án tartották. Az érkezőket a katonazenekar játéka fogadta, majd Krómy mondott beszédet. Felhívta a figyelmet az ifjúság testnevelésének szükségességére, valamint kiemelte a fürdő létesítése során tapasztalt összefogást. Dr. Bencs Kálmán polgármester is mondott egy rövid köszöntőt, majd a Himnusz hangjai után a fürdőzők birtokba vették a strandot, amely természetesen „páratlan a maga nemében, jobb, négyszer nagyobb a debreceni strandfürdőnél is”.

 

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)

#kapcsolódó

Hajnal hajnalig zenél - Hatalmas utcabálra készül Hajnal Guszti

Hajnal hajnalig zenél - Hatalmas utcabálra...

Még az óévben kezdi, és szó szerint átzenéli az évfordulót Hajnal Guszti szilveszterkor....

Projektmenedzser állást hirdet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

Projektmenedzser állást hirdet Nyíregyháza...

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet projektmenedzser...