Kollégium, lakás vagy albérlet? Ilyen lakhatási lehetőségeitek vannak, ha most kezditek az egyetemet

Több mint 126 ezer felsőoktatásba készülő diák sorsa dőlt el a múlt heti ponthatárhúzás éjszakáján, 95 ezren kezdhetnek szeptemberben valamilyen felsőoktatási képzésen. Ezzel együtt elindult a vadászat a minél kedvezőbb lakhatási lehetőségekért. Van, aki kollégiumi férőhelyre hajt, mások lakásbérlésre, esetleg vásárlásra készülnek. Mutatjuk, milyen lehetőségeitek vannak, ha hamarosan ti is költöznétek.

Az idei évben a megszokottnál jóval többen, mintegy 126 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ami a 2022-es adatokhoz képest körülbelül 27 ezer fős növekedést jelent. Ennek tekintetében nem csak a jelentkezők, de a felvettek száma is több ezer fővel magasabb idén, mint a korábbi években, nem beszélve azokról a diákokról, akik egyetem helyett valamilyen felsőoktatási szakképzésen, vagy egyéb továbbképzésen kezdik meg a tanulmányaikat szeptemberben.

A legtöbb hallgató számára a továbbtanulás nem csak egy új intézményt, de egy új várost is jelent, gyakran több száz kilométer távolságra a lakóhelyüktől. Nem meglepő módon a legnépszerűbb célpont idén is a főváros, ahol a legtöbb egyetem található, köztük az olyan népszerű intézmények is, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ahová idén összesen 31 781-en jelentkeztek, vagy a BGE, a BME és a Corvinus, melyek képzéseire szintén több ezer új hallgató érkezik szeptemberben. Ugyanakkor – bár kisebb mértékben – de „roham” várható a vidéki nagyvárosokban is, főként Debrecenben, Szegeden és Pécsett.

Egyértelmű tehát, hogy a ponthatárok kihirdetése után a frissen felvett „gólyák” továbbra sem dőlhetnek hátra, hiszen lakhatást kell találniuk.

Kollégium vagy magánkollégium?

A legolcsóbb lehetőségnek első látásra az egyetemi kollégiumok tűnnek, amiknek az árai az infláció ellenére egy lakás bérleti díjához képest még mindig nagyon kedvezőek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumainak árai például idén is körülbelül havi 12 és 18 ezer forint között mozognak, míg a Debreceni Egyetem kollégiumaiban átlagosan 27 és 30 ezer forinti összeget kell fizetni.Ennyi pénzért két- vagy háromágyas szobákban lakhattok saját, vagy éppen szintenként található fürdőszobákkal, a Budapesti Corvinus Egyetemen viszont a kollégiumok ára nem csak a szobák méretéről és felszereltségétől, de attól is függ, hogy ösztöndíjasként vagy önköltséges képzésre nyertek-e felvételt, így

az árak akár 9300 és 47 ezer forint között is lehetnek.

Ezek viszont – hiába a nagy távolság – nem minden hallgatónak járnak, hiszen a kollégiumi férőhelyeket általában szociális alapon, hivatalos igazolások ellenében osztják. A lakóhelytől való távolság mellett számít például az, hogy hány testvéretek van, és közülük hányan járnak még iskolába, mennyi a családotok egy főre jutó havi jövedelme, és van-e valamilyen tartós betegségetek nektek vagy egy közvetlen hozzátartozótoknak. Ezek a kollégiumi jelentkezés során mind pontokat érnek, amelyek alapján, csakúgy, mint a felvételi során, ponthatárt húznak, így csak azok kaphatnak férőhelyet, akik ezt elérték, vagy a meghatározott szám fölött vannak.

Nem érdemes túlzottan elkeseredni akkor sem, ha a kollégiumba nem nyertek felvételt, hiszen - bár valószínűleg valamivel drágábban – de még így is számos további lehetőségetek marad.

Ilyen például a magánkollégium, aminek az árai Budapesten és vidéken egyaránt rezsivel együtt havi 50 és 75 ezer forint/fő áron mozognak. Cserébe viszont kevesebb emberrel kell együtt laknotok és gyakran olyan extra lehetőségeitek is vannak, mint lakóegységenként saját konyha, közösségi tér és udvar, sőt, Pécsett olyan magánkolira is bukkantunk, aminek az udvarában ezért az árért úszómedence is van. Arról nem is beszélve, hogy a bekerülés sem igényel annyi macerát és feltételt, mint amennyit az egyetemi kollégiumok kérnek.

Albérlet? Elsőre ijesztőnek tűnhet

Az albérletek jelenlegi árait látva a legtöbben rémülten felszisszennek, és nem is alaptalanul. A KSH és az ingatlan.com közös felmérése szerint a kiadó ingatlanok árai tavalyhoz képest eddig országosan 15 százalékkal nőttek, ráadásul Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője szerint

az áremelkedésnek még nincs is vége, így a kollégium nélkül maradó egyetemistáknak egyre nehezebb albérletet találni.

A jó hír viszont az, hogy az egy főre jutó költségek néhány jófej lakótárssal összeállva sokkal kedvezőbbé tehetőek.

Az OTP Ingatlanpont felületén az egyetemisták körében is népszerű budapesti VIII. kerületre rákeresve az áremelkedés ellenére már havi 150 ezer forint ellenében is találtunk 1+1 fős lakást, ami kényelmes lehet, ha ketten költöznétek, de a szintén népszerű XI. kerületben 230 ezer forintért két, havi 370 ezer forintért pedig már három szobás ingatlant is találtunk. Ez azt jelenti, hogy ha nem ódzkodtok attól, hogy másokkal éljetek együtt, esetleg egy nagyobb (5-6 fős) baráti társasággal költöznétek, szétdobhatjátok úgy a költségeket, hogy mindenki számára kedvező legyen. Azt viszont ne felejtsétek el, hogy ebben az esetben a lakás bérleti díján kívül a további extra költségeket, a rezsi, és igény szerint a TV és internet árát is fizetnetek kell, hiszen ezek árai általában nincsenek belekalkulálva a havonta fizetendő bérleti díjba.

Valamivel szerencsésebbek vagytok, ha nem a fővárosban, hanem vidéken próbáltok kiadó lakást találni, hiszen – bár a vidéki egyetemvárosokat sem kerülték el az emelkedő árak – jellemzően még mindig jóval olcsóbban találhattok albérletet vidéken, mint Budapesten.

Az ingatlanközvetítő szerint a vidéki egyetemvárosok közül márciusban

Veszprémben volt a legdrágább, Miskolcon és Szegeden pedig a legolcsóbb albérletet bérelni. Veszprémben átlagosan 155 ezer forint, míg Miskolcon 100, Szegeden pedig 122 ezer forint volt a bérleti díja egy legalább két fő számára megfelelő lakásnak,

amit a felvételi néhány ezer forinttal feljebb emelhet.

Akkor se ijedjetek meg viszont, ha nincs senki, akivel szívesen összeköltöznétek. Az albérletpiacon számos kiadó szobát is találtunk, amihez a legtöbb esetben még külön bejárat is van. Ezeknek az árai jellemzően 75 és 90 ezer forint között mozognak, a konyhán és a fürdőszobán viszont továbbra is osztoznotok kell, míg a Budapest belvárosában található, 25-30 négyzetméteres minigarzonok bérleti díja átlagosan havi 100-110 ezer, de a külső kerületek felé haladva több ezer forinttal olcsóbb is lehet.

Idővel megtérül: lakásvásárlás

Bizonyos esetekben az egyetemista gyereküknek lakhatást kereső családok bérlés vagy kollégium helyett érdemesebbnek találják a lakásvásárlást, hiszen sokan úgy vélik, ha már egyébként is fizetniük kell, legalább fizessenek valami olyasmiért, amit talán most hitelből tudnak megvenni, de egyszer a sajátjuk lesz. A lakásvásárlás ráadásul jó befektetés is lehet, hiszen később kiadható másoknak, a befolyó összeget pedig ebben az esetben is a hitel törlesztésére lehet fordítani.

A Takarék Index 2022-es felmérése szerint a fedezeti idősáv - vagyis az az időtartam, ami alatt megegyezik a vásárlás és a bérlés költsége – tavaly a fővárosban 7,9 és 19,9 év között mozgott, míg Győrben és Miskolcon szobakiadással együtt már 2 és 3,6 év alatt megtérült a lakás ára. Az infláció viszont ebben az esetben sem kerülte el a lakáspiacot. A 2022-es évet megelőző években öt év alatt a vidéki egyetemvárosokban körülbelül 120-130 százalékkal emelkedtek a lakásárak, és bár friss felmérés egyelőre nincs, biztosak lehetünk benne, hogy az ingatlanok árai az idei évben is tovább nőttek.

Saját keresetből tehát - főként egy egyetemistának, vagy egy frissen végzett pályakezdőnek - közel lehetetlen hitel nélkül otthont vásárolnia, kiváltképp a fővárosban, ahol 55 millió forint alatt alig találtunk lakásokat, és ezek az „olcsóbbak” is mindössze csak egyszobásak. A családok, vagy fiatal párok viszont, akik tehát egynél több saját keresettel rendelkeznek már könnyebben tervezhetnek, ebben az esetben ugyanis a hitel törlesztőrészlete körülbelül annyi is lehet, mint egy albérlet havi díja.

eduline.hu