Miért fontos a felmérés?
A talaj és talajvíz minőségének alapállapot-felmérése beruházások előtt több fontos okból is létfontosságú. A felmérés eredményeként olyan dokumentálható adathalmazhoz, információcsomaghoz jutunk, amely segít meghatározni és rögzíteni, hogy a környezeti állapot milyen volt az új tevékenységeket megelőzően. Az alapállapot rögzítése kulcsfontosságú, mivel segít a későbbiekben értékelni a beruházás hatásait, a környezet esetleges terhelését és a tevékenységből eredő kockázatokat. Egyben lehetővé teszi a jelenleg is fennálló potenciális környezeti kockázatok azonosítását, a kockázatok csökkentésére irányuló intézkedések előkészítését és a megfelelő beavatkozásokat a környezeti fenntarthatóságért és az emberi egészség védelméért.
Előnyös a beruházónak és a lakosságnak
Az alapállapot felmérése előnyös lehet egyrészről a beruházóknak, hiszen így elkerülhetik azt az esetleges helyzetet, amikor olyan környezetvédelmi problémákat írnak a beruházók számlájára, amelyek már a beruházás előtt fennálltak. Ugyanakkor lehetővé teszi számukra, hogy dokumentálják, milyen intézkedéseket terveznek a környezeti fenntarthatóságért, a meglévő környezeti állapot megőrzéséért és a helyi közösségek érdekeinek védelméért. Másrészről fontos a beruházási terület környezetében élők számára is, mivel a tevékenység megkezdése után munkába állítandó monitoring rendszerben az esetleges környezetterhelések mértéke egyszerűen számszerűsíthető, a beruházó kötelezhető a kedvezőtlen hatások mérséklésére, illetve azok megszüntetésére.
Fontos az önkormányzatnak is
Az önkormányzat számára pedig lehetővé teszi, hogy azonosítsa a lakosságra a beruházás területén jelenleg fennálló káros hatásokat, kockázatokat, a közösségi érdekek védelme és a társadalmi elfogadottság jegyében. Az alapállapot felmérése és az eredmények nyilvánosságra hozatala lehetővé teszi a helyi közösségek számára, hogy ellenőrizhetővé váljanak a tervezett beruházók, s adott esetben számszerűsíteni tudjuk, ha az új tevékenységek a későbbiekben környezetterhelést okoznának.
Kiindulási alap, mely nem romolhat
Az előzetes állapotfelmérések alapján az önkormányzat képes szakmai szempontok mentén kialakítani olyan követelményrendszert a beruházók felé, amelyek segítségével megőrizhetik a környezeti értékeket a jövő generációk számára, és biztosítják a település hosszú távú környezeti fenntarthatóságát. Rögzíthető egy olyan állapot a beruházók felé, amelynek romlását tevékenységükkel nem okozhatják. Ez a beruházó szempontjából is előnyös helyzet, mivel a területre vonatkozó specifikus környezetvédelmi szabályok betartása hozzájárul a beruházás hosszú távú fenntarthatóságához.
Előre gondolkodott az önkormányzat
Az önkormányzat az állapotfelméréssel előtérbe helyezte a környezet és lakosság egészségének, védelmének szerepét. Másodsorban megteremtette annak a lehetőségét, hogy egy helyi, a lokális környezetre vonatkozó monitoring rendszert dolgozzon ki a betelepülő vállalkozások számára. A jogszabályi előírásoknak és a helyi lakossági érdekeknek megfelelő monitoring rendszer javítja az átláthatóságot és a hosszú távú fenntarthatóságot.
Mintavételek a hatósággal egyeztetve
A vizsgált területen az elmúlt évtizedekben csak mezőgazdasági tevékenységet folytattak, nincs tudomásunk egyéb olyan tevékenységről, ami érdemben befolyásolta volna a terület jelenlegi szennyezettségi állapotát. A részletes állapotrögzítés érdekében a Déli Ipari Park területén a szakmailag indokolható és a környezetvédelmi hatósággal is egyeztetett fúráspontokon történtek mintavételek. A feltáró fúrások 3 körben valósultak meg. 2022 tavaszán 420 hektáron 95 db feltáró fúrás készült, furatonként 1 db feltalaj és 2 db altalaj akkreditált mintavétele történt meg. A fúrások közül 48 ponton a talajvízig történt a furatok mélyítése és talajvíz-mintavételre is sor került. 2023 nyarán további ~17,4 hektáron 10 db feltáró fúrás létesült. A felmérések során összesen 310 db talaj- és 53 db talajvíz-minta került beszállításra akkreditált laboratóriumba. A minták laboratóriumi vizsgálata során a környezetvédelmi szakértői gyakorlatban használt elveket alkalmaztuk. A vizsgált terület korábbi területhasználatát figyelembe véve kerültek meghatározásra a laboratóriumi vizsgálati paraméterek.
62, illetve 73 paraméter vizsgálata
A mezőgazdasági területeken a talajban és a talajvízben számos potenciális szennyező anyag lehet jelen. A toxikus elemek jelentős forrásai a műtrágyák (elsősorban foszfátok), a talajjavító anyagok (mész), peszticidek, szerves trágyák, a hígtrágyák és a szennyvíziszapok, valamint a szennyezett öntözővíz használata lehetnek. Ezen elvek mentén haladva talajból 62 paraméter, az általános talajfizikai paramétereken túl, a tápanyagtartalom, a toxikus elemek (pl. fémek, félfémek, nehézfémek), szénhidrogén és peszticidek vizsgálatára került sor, a talajvíz tekintetében 73 paraméter került a vizsgálati körbe.
Nem jelentenek veszélyt
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a tápanyagok közül a nitrogénformák jelentős koncentrációban találhatók a vizsgált terület felső 50 cm-es rétegben, de azok a mérési adatok alapján a mélyebb talajrétegek irányába nem mozdultak el. A foszfor- és káliumtartalom a talajok egyes rétegeiben megfelelnek a mezőgazdasági művelésből eredően elvárható szintnek. Ezek a tápanyagok nem jelentenek veszélyt sem a jelenleg a területen folytatott, sem a tervezett tevékenységek tükrében. A feltalajban pontszerűen, összesen 3 fúrási pontban, arzén- és nikkelszennyezést tártunk fel, melyek mértéke nem jelentős, feltételezhetően a korábbi mezőgazdasági művelés eredményei.
Helytelen trágyázási szokások?
A talajvíz tekintetében elvégzett vizsgálatokból látható, hogy a vizsgált területen vett minták alapján a talajvízminták nitrogénformák (nitrát, nitrit, ammónium), szulfát, foszfát, klorid, valamint nátrium tekintetében kismértékben szennyezettnek tekinthetők, melyek a jogszabályban rögzített „B” szennyezettségi határérték tekintetében túllépést mutatnak, melyek oka a korábbi helytelen trágyázási szokások lehettek. A vizsgált terület talajvize toxikus elemek tekintetében szennyeződésmentes. A toxikus elemek (pl. nehézfémek), valamint növényvédő szerek tekintetében határérték-túllépés nem volt megfigyelhető.
Szennyezett foltok
A Déli Ipari Park egy jól lehatárolható, néhány 1000 négyzetmétert érintő részén a talajvíz alifás szénhidrogén (TPH) tartalma több fúrásponton is meghaladta a megengedett határértéket, mely szennyezettség feltárása érdekében további kiegészítő fúrásokra került sor. Az összes alifás szénhidrogén tekintetében a korábbi szomszédos talajvízmintákkal ellentétben határérték-túllépés nem volt megfigyelhető. A szennyezettség kis kiterjedése miatt a környezeti kockázat csekély, de mindenképpen rögzíteni szükséges, hogy a 420 hektáros területen belül egy ilyen szennyezett folt helyezkedik el.
Környezetvédő szemlélet az önkormányzatnál
Összességében a környezet-alapállapotának felmérése kardinális és preventív feladat, amely lehetővé teszi a későbbi környezeti változások megfigyelését és azokra való reagálást. Lehetővé teszi a beruházók és az önkormányzat számára, hogy felelős és fenntartható módon hozzák meg a döntéseiket, minimalizálják a környezeti és gazdasági kockázatokat. A nyíregyházi önkormányzat részéről ez egy proaktív környezetvédelmi szemlélet is, mivel a beruházás előtti állapotfelméréssel az önkormányzat nemcsak a jelenlegi helyzetet veszi figyelembe, hanem előre tekint és megpróbálja előre látni a jövőbeli kihívásokat és potenciális problémákat. Ez pedig lehetőséget ad az önkormányzat számára, hogy a vizsgált környezeti elemek védelme érdekében monitoring rendszert hozzon létre, amely ellenőrzi az adott térségre adoptált környezeti előírások betartását, s hosszú távon a közösség és a környezet érdekeit szolgálja.
Az ország mintegy 92 helyszínén zajlanak a vizsgák.
Ne parkoljanak az utca teljes hosszában.
