Bujtosi Városliget: mocsaras területből, majd szemétlerakóból lett Nyíregyháza „Central Parkja”

Az elhanyagolt, belvíz sújtotta, mocsaras területből mára Nyíregyháza „Central Parkja” lett, ahol gyalogossétányok, rekortán futópályák, térbútorok, játszótér, sütő-főző helyek, mosdók, lombos fák, és többek között streetballpálya csalogatja a természetkedvelőket. Polgármesteri sorozatunk első részében – melynek során bemutatjuk a városvezető szemszögéből a Nyíregyházán tudatosan egymásra épülő fejlesztéseket, azok logikáját, tervezettségét – ezúttal a Bujtosi Városligetről beszélgettünk dr. Kovács Ferenccel.

Sportpályák és játszótér teszi multifunkcióssá a parkot

Ha ma egy turista Nyíregyházára érkezik, a TOP látnivalók sorában biztosan ott szerepel az állatpark, a fürdők, a zenélő szökőkút, a skanzen, a virágos belváros, a Kulturális Negyed – és újabban a Bujtosi Városliget is, amelynek különlegessége, hogy a területén található öt tónak köszönhetően hatalmas vízfelülettel büszkélkedhet. A korszerű, számos szolgáltatást kínáló, 21. századi színvonalú közpark nem csak a turistákat vonzza: a városlakók egyik kedvenc pihenőhelye is lett. De hogyan lett a magára hagyott, mocsarassá vált területből a „mi Central Parkunk”?

Legendák övezik

A helytörténetet kedvelő, az ide érkező vendégeknek erről szívesen mesélő polgármester visszaidézte, a legenda szerint a Bujtos a bujkáló hajdani szegénylegényekről kapta nevét. A mocsaras terület mai arca a 19. században kezdett el formálódni, amikor a Barzó-Vojtovits téglagyárakhoz innen termelték ki az agyagot, ahol gödrök keletkeztek, amelyek aztán vízzel telítődtek, s összesen 11,5 hektár vízfelület jött így létre.

Egy szigetnyi természet a város szívében

Ami ma természetes, 13 éve elképzelhetetlen volt

– Az 1990-es évek második felétől a Bujtos utcán, tehát a tavak szomszédságában élek, rengeteg szállal kötődöm hozzá. Most már természetes, hogy amikor a szokásos kerékpártúráim során érintem a városligetet, le tudok ülni a lombos fák árnyékában egy padra és látom a játszóteret, a kiépített sportpályákat, vagy éppen használom az Örökösföldről bevezető járdát. De könnyedén el lehet már jutni ide a lakótelep felől a közben megépült Család utcai körforgalomnak köszönhetően, míg a másik oldalról az idén átépült Belső körút – László utcai csomópont jelent könnyebbséget a gyalog, biciklivel vagy autóval érkezőknek. Ebből is látszik, amit gyakran hangoztatok: az utóbbi bő évtized fejlesztései tudatosak, s nem fatális véletlenek sorozata... De nem volt ez mindig így! Másfél évtizeddel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy egyszer itt városliget épüljön ki

– emlékezett vissza dr. Kovács Ferenc polgármester.

Elhanyagoltság után kármentesítés

– A Bujtoson hemzsegtek a szúnyogok, állattetemek és szemét volt a tóban. Nagyon elhanyagolt állapotok uralkodtak a területen, a nemtörődömség és a lepusztultság mutatkozott a város lehetőségekkel teli szívében, koncepció és állagmegóvás nélkül, a sorsára hagyva az értékes területet. Ilyen volt a korábbi „gondos” városvezetés és városüzemeltetés... 2011-ben, amikor hozzákezdtünk a Bujtos felújításához, sokan talán nem tudnak róla, de leromlott állapotuk miatt óriási veszélyben voltak a tavak. Többéves kármentesítő programnak köszönhető, hogy végül sikerült életben tartani. Ezt követően kezdhettünk csak bele abba, ami ma már természetes és szemmel látható a nyíregyháziaknak: egy olyan multifunkciós, ligetes faállománnyal, cserjékkel, egynyári és évelő virágokkal teli közpark létrehozásába, ahová jó kijönni és amire büszkék lehetünk a hozzánk érkező turisták előtt is.

Valódi városliget

– Mára eljutottunk oda, ami a Kulturális Negyed esetében is megtörtént – mely a Bessenyei és a Benczúr terek által határolt rekreációs övezetet jelenti –, egy elhanyagolt közparkból Bujtosi Városliget született. Az előbbi és utóbbi is a saját névadásom, hiszen büszkék lehetünk értékeinkre! Aki járt valaha New Yorkban, annak ismerős lehet a helyszín: tréfásan fogalmazva ez Nyíregyháza „Central Parkja”, hiszen még toronyházak is látszódnak a háttérben, csak éppen ezek nem a New York-i felhőkarcolók, hanem az örökösföldi tízemeletesek...

Fókuszban a természet

– Ma már nagyon sokan járnak ki a Bujtosi Városligetbe, mindez azt mutatja, hogy a városlakók szeretik. Ehhez azonban az kellett, hogy a környezetünk megőrzésével rendbe hozzuk a teljes területet. Mi nem csak beszélünk róla, a természeti környezet megtartása, fejlesztése valóban elsődleges számunkra! A Bujtosi Városliget rekonstrukciója során megújult a zöldfelület, átépültek a meglévő salakos burkolatok, és tanösvényi szórakoztató elemet helyeztünk el. A NYÍRVV pedig jó gazdája az egésznek, figyelve a vízminőségre, a haltelepítésre is, mert kedvelt horgászparadicsom is a környék.

Dr. Kovács Ferenc polgármester szívügyének tekintette a sorsára hagyott, elmocsarasodó tórendszer városligetté alakítását – fásítási programja ezen a helyszínen is nyomot hagyott

Közösségi tér, sportos élményelemekkel

– A városligetben a futók, kocogni vágyók örömére majd másfél kilométer hosszú gumiburkolatú futópálya készült, mely például a népszerű Csillagfutás helyszíne, a sportolni vágyók részére pedig két röplabdapálya készült, de a kosárlabdapálya is közkedvelt, sokan használják a kondi­parkot, nagyméretű trambulinokat is elhelyeztünk. A gyalogoshíd megújult, stégek, piknikpadok, tűzrakóhelyek kerültek ki, s itt is állítottunk töltőpontot. A játszótér környezetében gyeprácsos parkoló létesült – erre vannak további terveink –, megújult a színpad, a terület biztonságát szolgáló kamerarendszert is telepítettünk, mint a város még számos pontjára.

Fontos „apróság”

– Szeretném kiemelni azt is, ami évtizedekig nemhogy tervekben, de még álmokban sem szerepelt a városban: akadálymentes mosdó létesült, hogy ne kelljen szorongania a pihenni vágyóknak. Megjegyzem, erre figyeltünk a Benczúr tér és Sóstó fejlesztésénél is.

A nyilvános illemhely hiánypótló apróság, de fontos

– Emlékszem, amikor még korcsolyázni jártunk oda az azóta már felnőtt gyerekeimmel. Mindig betettem az autóba a lapátot, azzal kapartam le a havat a tóról, de vittünk seprűt és vágóeszközt is a nád miatt. Mostanra tél nincs, viszont Városi Jégpályával rendelkezünk – az évtizedekig tartó korábbi hitegetés helyett a kormánnyal összefogva cselekedtünk, 2018-ra elkészült a korcsolyázók örömére.

Belvízből csapadékvíz-elvezetési stratégia

– A Bujtos vizenyős terület, de ez a város több részére is érvényes – volt. Elhanyagolt rendszert örököltünk ugyanis 2010-ben, akkor a település egyes részein mintegy kétszáz házat veszélyeztetett a belvíz, illetve a csatornák hiánya. Az önkormányzat ezért átfogó megoldási koncepciót dolgozott ki, ennek keretében készült el 2012-ben a belvízprogram, majd kezdődhetett meg a kivitelezése hazai és uniós pályázati támogatások segítségével. Korábban szinte ismeretlen fogalmak váltak valósággá: záportározók, modern csapadékcsatornák, átemelők, szintén egy tervezett stratégia elemeiként. 2013-ban a  Bujtosi Városligetben  megépült nyílt és zárt medrű záportározó mellett megtörtént a város fő befogadójának, a városi I. csatornának a mederbővítése az Igrice befogadótól az Ibolya utcáig; s több helyen átereszek is épültek. A pályázatban végrehajtott beavatkozások a meglévő vízgyűjtő rendszer szűk keresztmetszeteinek feloldására irányultak. Az intézkedések eredményeként a megnövekedett vízhozamok most már zavartalanul elvezethetők a városi csapadékvíz-elvezető rendszer vízgyűjtő területéről.

A csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztésének látványos elemei készültek a Bujtoson

– 2011 júliusáig a hivatali autómban mindig benne volt a gumicsizmám, ugyanis minden héten jártam ki azokra a mélyfekvésű helyekre, ahol gondot okozott a belvíz. 11 utcában védekeztünk a víz ellen homokzsákokkal, voltak helyek, ahová a mentő sem tudott bemenni.

A nyíregyháziaknak készült

– A Bujtosi Városliget fejlesztéssorozata is döntően pályázati forrásokból valósult meg, ugyanakkor itt is hozzájárultak egyes elemekhez a nagyfoglalkoztatók, valamint hazai középvállalkozások. Mindig előtérbe helyezem a tervezés és a pénzek felhasználása során, hogy a nyíregyháziak testi-lelki-szellemi felüdülését szolgálja, ehhez figyelembe vesszük a lakossági ötleteket is. Ezért születtek újjá a közösségi terek, s lett vonzóvá a belvárosi Kulturális Negyed, a belváros és Sóstó is.

A rekortánpálya itt is a közösségi sportolást szolgálja, mint Sóstón, az Atlétikai Centrumban, a Bessenyei téren, a Malomkertben és Nyírszőlősön

Személyes és emberközeli

– Visszagondolva a hosszú éveken át tartó beruházás­sorozatra, elmondható: személyes élmények is épültek bele, hiszen fontos volt, hogy emberközeli legyen. Például amikor leültem beszélni a tervezőkkel, végigvettük: ha valaki az Örökösföldről akar eljönni a Bujtosra, milyen útvonalon teheti meg? Korábban kiépült járda sem volt. Vagy aki a gyorséttermi étkezés után tenne egy sétát a tó körül, hová dobja ki a szemetet? Szelencék is kellettek. Hová üljenek a kisgyermekes szülők, a szerelmespárok, az idősek? Ehhez padok szükségesek, azokhoz pedig árnyék, amit a polgármesteri fásítási programban – ez egy másik fontos stratégiánk – biztosítottunk.

Ma már bármikor megyek ki a városligetbe, azt látom, hogy egy olyan modern park jött létre, ami emberközeli és amit szeretnek, használnak a városlakók.

Nyáron gyönyörű látványt nyújt a tóból 10 méter magasra lövellő szökőkút – ami egyébként a látvány mellett a tó állagának is jót tesz –, a tavirózsák és a kandeláberek fénye is. Ezeket a fotók sem tudják visszaadni. Látni és érezni kell!

A szökőkút egyszerre látványelem és a vízminőséget is szolgálja

Nagybetűs Nyíregyháza

– S mivel a helyszín méltó lett rá, a város imázsfeliratát is itt, az egyik szigeten helyeztük el az ilyen értelemben zsúfolt belváros helyett, a gondolkodásunknak megfelelően természetes anyagból: fából. Azóta is népszerű szelfizőhely, s a liget részeként esküvői fotózások egyik helyszíne is.

A nagybetűs Nyíregyháza szelfipont látványos hátteret nyújt