Máig elevenen él bennem annak a csodálatos estének a hangulata, amikor Nyíregyházán elõször láthattuk az Ezeregyév címû mûsorukat. Akkor nagyon sokunkat úgy elvarázsoltak briliáns tánctudásukkal, sajátos képi világukkal, hogy a mágia hatása azóta is tart. A magyar történelem ezer esztendejét jelenítették meg sûrítetten, 21 képben, lebilincselõen. Ez volt az elsõ egészestés produkciója a 2000-ben Román Sándor és Vona Tibor által alapított együttesnek. Egy néptáncra épülõ, de annak eszközeit végtelen modern felfogásban tálaló „show mûsort” láthattunk, ami azokat is lenyûgözte, akik nem rajongtak az autentikus mûvészeti ágért. Több mint tizenhat év telt el azóta, megszületett közel tizenhét produkció, s megismerték tehetségüket Európa számos országában.

KÖLTÕ ÉS MATEMATIKUS

Egy éve mutatták be az Én, Leonardo – A fény születése címû mûsorukat, melyben életre keltik a fiatal, sikerre szomjazó reneszánsz polihisztort, akit karriervágya nem­egyszer meggondolatlanságokba sodor, de az élete alkonyán járó mestert is, aki rádöbben, tehetségébõl sok mindent eltékozolt, túl sok kiváló ötlete kárba veszett az elmélyültség, a tudósi aprólékosság hiánya miatt. Talán ez is okozhatta, hogy nem lett életében igazán sikeres. De hogyan is jutott volna mindenre energiája, mikor a reneszánsz kor lángelméje csak maga 13 szakmát sorolt fel, amiben „mester”: a matematikától a hadmérnökségig, az építészettõl a zeneszerzésig, s akkor még nem is említettük a festészetet vagy a szobrászatot... Nem véletlenül tartják sokan kora legmûveltebb emberének. Õ, aki ifjú korában nem igazán foglalkozott vallási kérdésekkel, Az utolsó vacsora festése közben közel került a hithez.

Cikk folytatása: http://www.nyiregyhaza.hu/a-feny-szuletese-a-la-experidance-2016-08-02