A vármegyeháza épületében létesített Szabolcs Vármegyei Múzeumot 1899. május 9-én adták át, azonban a nagyközönség elött csak alkalmanként nyitotta ki ajtaját. Az alapító Jósa a segédire állás megszervezésével elérte azt, hogy a múzeumnak állandó nyitvatartási legyen. A tél folyamán Kiss Lajossal együtt rendezték a múzeum anyagát, a kiállított tárgyak mellett kartonlapokra írták a tárgy részletes ismertetését, valamint az ajándékozó nevét. Az így berendezett múzeumi szobát 1913 áprilisától szombati és vasárnapi napokon, 9-tõl 12 óráig ingyenesen tekinthették meg a látogatók, akiket a múzeumőr kalauzolt.
Dr. Jósa Andrásnak méltó utóda lett Kiss Lajos, akit az alapító halála után, 1918 szeptemberétől továbbra is múzeumőrként alkalmaztak, mígnem 1924 januárjában Szabolcs vármegye törvényhatósága a múzeum igazgatójává léptette elő. Ebből az alkalomból így jellemezték: „példaképe az ügyszeretettől áthatott, fáradhatatlan, önfeláldozó, szakavatott kultúrmunkásnak, aki minden idejét a gondjaira bízott kultúrájává minden oldalú megvilágítására, hozzáférhetővé tételére, gyarapítására szenteli”. Benne látták Jósa hagyatékának méltó őrzőjét, gondozóját és megértő tovább építőjét is. Õ azonban többet tett ennél. Rendszeresen jelentek meg néprajzi tárgyú dolgozatai és rangos nevet vívott ki magának a tudományos életben is. 1948-ig állt a múzeum élén, ezután a Néprajzi Múzeum munkatársa lett.
Portréját a veje, Boross Géza készítette, aki egyik résztvevője volt annak a Sóstói Művésztelepnek, amelynek létesítését Kiss Lajos kezdeményezte. A művésztelepre Kiss egykori vásárhelyi barátjának, Rúdnak Gyulának a képzőművészeti főiskolás növendékei érkeztek 1931 és 1935 között.
(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)
Alakulatfutással és családi nappal ünnepelte az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi...
Újabb mediterrán ciklon érkezik csütörtökön a Kárpát-medencébe.
