Egy adott távot a városon belül meg lehet tenni 5, de 35 perc alatt is, folyamatosan haladva, vagy dugóban ülve, biztonságos körülmények között, esetleg a kaotikus állapotok miatt veszélyesen. Ezek mutatják leginkább, hogy az adott térségben átalakítottak-e kereszteződéseket, vannak-e új körforgalmak, vagy sem.
10 év, 29 csomópontfejlesztés
Nyíregyházán az elmúlt 10 évben 29 csomópontfejlesztés történt, melyek közül 14 helyszínen körforgalom kiépítése, a többi esetben jelzőlámpás és egyéb fejlesztés valósult meg, többségében helyi cégek kivitelezésében. Az intenzív és folyamatosan zajló program – melynek részeként buszöblök is készültek, valamint buszmegállók is megújultak – pedig nem áll meg. Csak néhányat kiemelve: folyik a tervezése az intermodális csomópontnak, a Tokaji úti aluljárónak, és rövidesen megtörténik a Nyíregyháza–Nyírszőlős–Nyírtura közötti elkerülő út (körgyűrű) bezárása is.
A Korányi körforgalom ötletét még támadták is a környéken élők, ám ezrek megelégedésére valósult meg, segítve a forgalom dinamikáját is
Csomópontfejlesztések az elmúlt évtizedben, 2014–2023:
(A felsorolt fejlesztések több forrásból – állami, EU, nyertes pályázati – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagy más beruházók – pl. NIF, ÉKM – által valósultak meg.)
„A közlekedési infrastruktúra az egyik legrosszabb helyzetben volt”
– Amikor 2011-ben áttekintettük a város helyzetét, teljesen nyilvánvaló volt, hogy a közlekedési infrastruktúra az intézményrendszer mellett az egyik legrosszabb helyzetben volt Nyíregyházán. Évtizedes lemaradásban szenvedtünk, és amihez csak lehetett, hozzá kellett nyúlni – utalt vissza a kezdetekre dr. Kovács Ferenc. A polgármester hozzátette, többször megfogalmazta, hogy már akkor az iparfejlesztéssel szerette volna kezdeni, de az első esztendőkben, miután kilábaltunk a 2010 előttről itt hagyott mérhetetlen adósságból, az alapoktól kellett elindulni.
Se nem biztonságos, se nem folyamatos
– A legnyilvánvalóbb – és sokakat érintő probléma –, hogy az önkormányzati utak jóval több mint fele földút volt, ami pedig aszfalttal rendelkezett, az is felújításra szorult. Tehát komplexen tekintettünk erre a problémára is: az utaknál egyszerre kellett földutat aszfaltozni, illetve felújítani is, és mindig figyeltünk a csapadékvíz-elvezetésre is. De látszott, hogy az egész város közlekedési rendszerét alapvetően a közlekedési csomópontok nagyon kritikus állapota határozta meg, melyek megújításánál bonyolult közműáthelyezésekre is szükség volt. Ez pedig két problémát vont maga után: a közlekedés se nem biztonságos, se nem folyamatos nem volt. Ezért felmértük ezt a területet és meghatároztuk azokat a csomópontokat, ahol mindenképp fejlesztésre volt szükség. Ezzel párhuzamosan biztonságos zebrákat is építettünk, megvilágítással, úgynevezett pirosakkal kezdtük, okosokkal folytattuk – utóbbiból nálunk van a legtöbb Magyarországon.
Csak Örökösföldön három új körforgalom is épült, a Semmelweis–Törzs utcánál egy (amelynek a két vége is biztonságosabb lett), valamint a Család utcán kettő
Egy állatorvosi ló: az Univerzum „parkolója”
– Az egész programra komplexen tekintettünk, vagyis egyik fejlesztés maga után vonta a másikat. 2013-tól meredeken nőtt a személygépkocsik száma. Mit is jelentett ez? Jobb utakra volt szükség és ezzel együtt a parkolást is rendbe kellett tennünk, amihez hozzákezdtünk és konkrét elképzeléseink vannak parkolóház építésére is. De gondoljunk csak az Univerzum Üzletház mögötti „parkoló” korábbi áldatlan állapotára. A Vay Ádám körút mögötti, Körte utcán lévő terület sok bosszúságot okozott a gépjármű-tulajdonosoknak, ugyanis az Univerzum Üzletház felépülése óta rendezetlen volt. A zúzott kővel leszórt parkolóban nehezen lehetett megállni, főleg akkor, amikor csapadék is esett. Ekkor a talaj felázott, a kátyúkban megálló víz pedig sok problémát okozott a járművezetőknek. 2015-ben aztán ezt is felújítottuk. 1400 négyzetméteren történt meg az aszfaltozás, 42 parkolóhelyet alakítottunk ki, valamint egy mozgássérült-parkoló is fogadja az oda érkezőket.
Komplex, egymásra épülő fejlesztések
– De ha már utakat – és parkolókat – építünk, akkor nem szabad megfeledkezni a járdákról és a kerékpárutakról sem. Közben ott voltak a stratégiai pontok: a nagykörút bezárása, a külső körgyűrű építése, melynek nagyon bonyolult tervezése az elmúlt év elején kezdődött, a Tokaji úti aluljáró, vagy az intermodális csomópont tervezésének elindítása, és a belváros felé vezető, nagy forgalmú gyűjtőutak felújítása is: például a Vasvári, a Korányi, a Bocskai, a Szent István utca és a Debreceni út, ezeket is teljes körűvé kellett tenni. Bár sok még a tennivaló, a város már egészen más képet mutat, a nagy projektek előkészítése pedig különböző fázisban van.
Az áteresztőképesség is nőtt az átépített csomópontok segítségével, például a Mező utca – Bethlen utca térségében, melynek szerves folytatása a kertvárosi beruházások, a Tiszavasvári út több pontján, beleértve a felüljárót is
Baleseti gócpontok voltak a rendezetlen csomópontok: a Víztoronynál kezdtük
– A közlekedési infrastruktúrán belül elsődleges fontosságúak voltak a közlekedési csomópontok. A belvárost érintően az Arany János utca – Szarvas utca csomópontja volt az első még 2015-ben, amit sikerült rendbe tennünk. Biztosan sokan emlékeznek rá, hogy a kereszteződés egy baleseti gócpont volt, nagyon sok súlyos, nem egyszer halálos kimenetelű közlekedési baleset történt. Ezért is volt öröm, hogy körforgalom épülhetett az Arany János és a Szarvas utca kereszteződésében, de a projekt keretében az Arany János és Garibaldi utcán, illetve a Csaló közben a meglévő út- és járdaburkolat is megújulhatott. Ezzel párhuzamosan az Arany János utcán kialakítottunk 22 parkolóhelyet (a közterület két oldalán pedig további 31 állást), a Szarvas utcán pedig nyolcat, továbbá a buszmegállókhoz padokat helyeztünk ki, de faültetés is történt.
A városi program egyik látványos kezdőeleme a Víztoronynál, ahol egy balesetveszélyes gócpont alakult át körforgalommá
Egy fontos a legutóbbiakból: Belső körút
– De legalább ennyire szükséges volt – több okból is – többek között a Belső körút – László utca csomópont átalakítása. Egyrészt azért, hogy biztonságosabb legyen ott a közlekedés, másrészt pedig azért, mert a Bujtosi Városliget felújítása után megnőtt a látogatók száma, s ezzel együtt a környék forgalma. Tavaly a László utca Szegfű utca felé vezető oldalában a már meglévő két, egyenesen haladó sáv mellett egy önálló balra kanyarodó sávot építtettünk meg Örökösföld irányába, valamint a László utcán az egyenletes forgalomlefolyás biztosítása céljából a Belső krt. mindkét ágára egy kisívű jobbra kikanyarodást segítő lehajtó ágat alakíttattunk ki. A László utca – Belső körút csomópont minden ágán jelzőlámpás irányítás lépett érvénybe és a tervezett csomópont több ágán gyalogos átvezetést alakítottunk ki.
A Belső körúti lámpás kereszteződés városrészeket köt össze, segítve a Bujtosi Városliget kényelmes megközelítését is
Ki emlékszik már a Szegfű utcai szűkületre?
– Ha már csomópontfejlesztésről beszélünk, azért ebben a sorban meg kell említenünk a Szegfű utcát is, ahol néhány évvel ezelőtt még lehetetlen volt közlekedni. 2016-ra megoldottuk ezt a problémát, és négysávosodott a Nyíregyháza kis- és nagykörútját összekötő út. A bővítés által a városból induló 41-es (Vásárosnamény), 38-as (Tokaj) és 36-os (Tiszavasvári) utak, valamint a 4-es főút összeköttetése javult. Az út északi oldalán gyalog- és kerékpárutat alakítottunk ki, míg a délin felújítottuk a járdát, illetve megoldottuk a csapadékvíz elvezetését. Két kereszteződésben úgynevezett hangos jelzőlámpás csomópontot hoztunk létre. A 950 milliós beruházás érintette még a Törzs, a Semmelweis, a Szalag, a Lujza és a Bottyán János utca fejlesztését is.
A Szegfű utcai szűkület megszüntetésével, a fontos szakasz négysávossá bővítésével csökkent a torlódások száma
Pozitív hatással van a gazdaságfejlesztésre
– A csomópontfejlesztések pozitív hatását bár nap mint nap érezzük, ezek szerepe a jövőben még inkább fel fog értékelődni, amikor beindulnak a világcégek beruházásai. Nyíregyházán ugyanis soha nem látott mértékű gazdaságfejlesztési program zajlik, ez pedig azzal jár, hogy több ezer új munkahely lesz a városban, megnő a személy- és a teherforgalom, vagyis elengedhetetlen a megfelelő közlekedési infrastruktúra. Ezen is dolgoztunk az elmúlt bő 10 évben és folytatjuk a jövőben is, hiszen ez egy nagyon intenzív és most is zajló program. Ha ezt az elmúlt évtizedben nem csináltuk volna meg, akkor ma Nyíregyházán a közlekedés nagyon kaotikus és veszélyes lenne, sok dugóval.
Csak a nagykörút utolsó szakaszának megépítése hat modern csomópontot is magával hozott
A nyíregyháziakért épül, helyi cégek kivitelezésében
– Bár a kivitelezésekkel járó útlezárások, forgalomkorlátozások bosszúságot okoznak a közlekedőknek, azt látni kell, hogy minden a városlakókért történik, értük van. Lehet, hogy a munkálatok másfél évig tartanak, de az később évtizedekre javítja majd a közlekedést. Arról pedig nem szabad megfeledkezni, hogy az említett csomópontfejlesztések legalább 90 százaléka helyi cégek kivitelezésében valósult meg. Ha ez nem így történik, akkor dupla annyi időt is igénybe vehetett volna.
Hibaelhárítási munkálatokat végeznek.
Probléma esetén sok múlhat azon, van-e bérlői kötelezettségvállalás.
