Világkonferencián vettek részt a Nyíregyházi Egyetem oktatói Braziliában

Az eseményen több mint 500 fő vett részt, a világ minden tájáról, melyből hazánkat hét kutató képviselte. A Nyíregyházi Egyetemről a rangos rendezvényen Koleszár Gergő és Prof. dr. Szabó Sándor tartottak előadásokat a Környezettudományi Intézetben folyó kutatásaik eredményeiről.

Koleszár Gergő, Prof. Dr. Szabó Sándor, Dr. Borics Gábor, Lerf Verona az Iguacu vízesés Argentín oldalán

Miben voltunk egyediek?

A vizsgálatunk abban különleges, hogy teljes komplexitásában tárja fel a hínárnövények között kaszkádszerűen egymásra épülő háttérfolyamatokat, amelyekkel az egyik élőlénycsoport képes teljesen kiszorítani a másikat, és ezáltal lehetősége van fenntartani stabil állapotát. Ezek a jelenségek az ökológiai tudományban évtizedeken át nagyrészt csak az elméletek szintjén, matematikai modellek formájában léteztek, ám kutatócsoportunknak sikerült nem csak kísérleti úton, hanem terepi eredményekkel is bebizonyítani azok létezését. A tanulmánysorozat a felszíni vizeink minőségének javítására irányuló intézkedésekhez ad tudományos támogatást.

Nemzetközi csapatmunka

A kongresszuson előadott, az utóbbi három évben rangos (D1-es) nemzetközi szaklapokban is megjelent eredmények az Atommag Kutató Intézet az Ökológiai Kutatóintézet, továbbá a Wageningen University and Research csapatmunkájával születtek meg. A vizsgálatok elvégzéséhez a Nyíregyházi Egyetem országosan egyedülálló mikrokozmosz laboratóriuma adott otthont, melyben kontrollált fény- és hőmérsékletviszonyok biztosításával akár többszáz akváriumból álló kísérleteket lehet beállítani.

kép Prof. Dr. Szabó Sándor és Koleszár Gergő az Itaipu-gát bejáratánál

Tudományos visszhang

Az egyetem oktatóinak előadásait hatalmas érdeklődés övezte és számos kérdéssel is bombázták őket a kutatás apró részleteivel kapcsolatban.  Az sem volt utolsó szempont, hogy a kongresszuson olyan neves előadók is részt vettek, mint Stephen Carpenter és Eric Jeppesen, akik a kilencvenezer feletti idézettségükkel világszinten is a legismertebb kutatók közé tartoznak a tavakban lejátszódó ökológiai folyamatok feltárásában. Szerencsésnek mondható hogy az oktatóknak lehetőségük volt Jeppesen professzorral személyesen is megvitatni a kutatásuk elvi kérdéseit.

Koleszár Gergő: Számomra mindig izgalmas egy ilyen konferencia, nem csak az előadások és a rengeteg szakmai információ miatt, de más nemzetközileg is elismert kutatókkal is lehetőségünk van kapcsolatokat építeni, akikkel közösen a későbbiekben képesek lehetünk valami új és hatalmas témába is belevágni és együtt egymást segítve dolgozni a céljaink elérése érdekében. Hálás vagyok azért, hogy ezen a konferencián is számos baráttal lettem gazdagabb, nem is beszélve Brazíliáról, csodálatos tájairól, jellegzetességeiről, látnivalóiról, az elképesztő Iguacu vízesésről és az emberek kedvességéről, valamint az élethez való hozzáállásukról. Örök élmény, amit sosem fogok elfelejteni.

Koleszár Gergő előadása a SIL 2024 Kongresszuson

A környék látnivalói

A konferencia pontos helyszíne Foz do Iguacu volt, amely város Argentína, Brazília és Paraguay határán helyezkedik el. Látnivalói között említhetjük az Iguacu-vízesést, amely a világ legnagyobb vízesésrendszere, több mint 270 különálló zuhogóból áll és 2,7 km hosszan húzódik a Brazil-Argentin határon. A vízesések átlagos magassága 60 méter. A vízesés a konferencia helyszínéről helyi járatú busszal fél óra alatt könnyen elérhető volt.

Dél-Amerika legnagyobb madárparkja

Az Iguacu-Nemzeti Park dzsungelében található egy gyönyörű 16 hektáros madárpark (Parque Das Aves), melynek célja Brazília és a teljes dél-amerikai kontinens madárvilágának bemutatása és bizonyos veszélyeztetett fajok megőrzése. A park munkatársai a sérült vagy illegális kereskedőktől származó madarakat igyekeznek befogni és ha lehet rehabilitálni, melyben nagy segítséget nyújtanak a belépődíjak, már csak ezért is megéri ide ellátogatni.

Itaipu gát

Paraguay és Brazília között található az Itaipu-gát, amely a világ legnagyobb vízerőműje (elektromos teljesítmény 14 GW), így Brazília energiaszükségletének 28%-át, Paraguaynak pedig 78%-át biztosítja. Ez éves szinten Magyarország teljes energiaigényének tizenötszörösét elégítené ki. A gát csaknem 8 km hosszú és 196 méter magas. Vezetett túrával lehetőségünk volt bejutni az erőmű szívébe is ahol 16 db egyenként kétszáz tonnás turbinát hajtott dübörögve a lezúduló víztömeg, amelyek közelében erősen ajánlott volt a fülvédő használata is.

Prof. Dr. Szabó Sándor és Koleszár Gergő az Itaipu-gát bejáratánál

Az egyetem oktatói egy dzsungel túrán is részt vettek. A programokra a konferencia előadásmentes napjain volt lehetőség és minden alkalommal más kutatók társaságában, közösen történt ezen csodák felfedezése.

Forrás: Béres Tamás, Nyíregyházi Egyetem