Egy kőbe faragott nő a tóparton - Sóstógyógyfürdő női szobrai 4.

Csontos László kőbe faragott hölgyét vásárolta meg a szobrászművésztől Nyíregyháza. 1966 nyarán állítottak fel. Ha időrendben haladnánk a szobrok bemutatásával, akkor ez lett volna a második szobor Sóstón Halmágyi István Korsót vivő nője után.

Koroknay Gyula művészettörténész szépen bemutatta az alkotást a megyei napilapban:

„A terasszal szemben egy nyárfa alatt kezeit feje alatt összekulcsolva fekszik fehéren, nyugodtan. Arca szép komoly. S ahogy szeme a végtelenbe merül, a néző szeme úgy követi a szép mozdulattal pihenő formák vonalát. Ez a vonalvezetés a kartól kiindulva a mellen vékony nőies derékon át s az erőteljes csípő és láb kontúrjaival olyan harmonikus és egyúttal olyan kifejező és meggyőző, hogy a körvonalak maguk meghatározzák a pihenést”.

Azonban a szobor erényei mellett kifogásolja annak elhelyezését: ő egy park sarkában, vagy egy út végén tudná elképzelni. Marik Sándor is az elhelyezése ellen emelt szót: „Pihenő nőalak, kőbe faragva. Csontos László alkotása. Háttér nincs, inkább mélyedésben van, mint kiemelve. Így nem is csoda, ha csak a kereső figyelemnek tűnik fel”.

A fővárosi szobrászművésznek 1976-ban Kisvárdán és a Jósa András Múzeumban nyílt kiállítása. Koroknay részletesebben írt az alkotóról 1996-ban abból az alkalomból, hogy Csontos egyik résztvevője volt a sóstói művésztelepnek. Ekkor újra ír szobráról: „Csontos László neve ismerős lehet. Sóstón a terasszal szemben gyönyörködhetnek a sétálók az egyiptomias redőzetű fekvő nőalakjában, amint két kezét feje alá kulcsolva, csípőjét erotikusán elfordítva, néz a távolba, s csak ő tudja: mire gondol”. Ekkorra már a művészettörténész belenyugodott abba, hogy a szobor maradt az eredeti helyén, talán azért, mert időközben a pihenő hölgy fekvőhelyét magasították, jobban kiemelték környezetéből. Sóstói sétáink során akár körbe is járhatjuk az alkotást, bár Koroknay szerint csak szemből érdemes szemlélni.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)