Csongor és Tünde és társaik – Dargay Attila munkássága előtt tisztelegnek a könyvtárban

A művész az elkészült filmet nem érte meg, de a megálmodott figuráit áprilisban életre keltették. Máli Csaba és Pálfi Zsolt már számítógéppel készített kalandfilmet Vörösmarty csodaszép történetéből, melyet Dargay figurái népesítenek be. A Móricz Zsigmond Megyei és Város Könyvtár pedig kiállítással tiszteleg Dargay munkássága előtt. A Csongor és Tünde mellett számos, jól ismert karaktere feltűnik a tablókon. A tárlatot ünnepélyes keretek között mutatták be a nagyközönségnek. 

Nosztalgikus élmény Dargay rajzaival

Dargay Attila nevének hallatán az olyan hazai klasszikus mesék juthatnak eszünkbe, mint a Vuk, a Szaffi vagy épp a Lúdas Matyi. A méltán híressé vált rendező és képregényrajzoló történeteivel minden korosztályt képes volt megszólítani. A művész tervei között szerepelt Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művének vászonra vitele, a rajzfilmre azonban egészen 2025 áprilisáig kellett várni, melyet Dargay Attila már nem élhetett meg. A Máli Csaba és Pálfi Zsolt rendezésében megvalósult animációs film a képregényrajzoló eredeti karaktertervei alapján készült, ezek egy részét özvegye, Henrik Irén az új animáció rajzaival együtt egy kiállítás keretében mutatta be csütörtökön a nyíregyházi könyvtárban. A helyszínen elárulta: a történet számos elutasítása ellenére férje mindig ragaszkodott a megvalósításához.

– Mindig kitartott mellette, azt mondta: ez egy nagyon szép kis történet, és megérdemli azt, hogy publikus legyen. Az animáció számára pedig egy csillag, valami olyasmi, amit meg kell fogni és kell vele élni. De ez már csak halála után közel húsz évvel válhatott valóra, én azonban örülök, s remélem, nagyon fogják az emberek szeretni

– fogalmazott Henrik Irén, majd hozzátette: férje minden történetét az utolsó pillanatig gondozta, alakította, hogy a legtökéletesebb történetet hozza el a gyerekeknek. A Csongor és Tünde eredeti nyelvezete miatt azonban bonyolultabb volt annak újragondolása, hiszen a mű 1830-ban íródott és nem éppen gyerekeknek készült.

Egy régi terv újragondolása

Az idén megjelent animációs film hasonló okokból szintén számos formáláson esett át és csupán részben maradt a művész terveinél. Kertész Sándor grafikus művésztanár a kiállításon kiemelte: a kor változása miatt szükségessé vált, hogy ne csupán a történetet, de Dargay Attila eredeti rajzait is modernizálják.

– Ez egy komoly probléma, hogy változik a kor. Az, hogy a mai gyerekek már más meséken nőnek fel, s már nem feltétlenül azt a formát, rajzi világot szeretik, ami mondjuk 20–30 évvel ezelőtt volt. Úgyhogy ez egy nagy felelősség a mostani rajzolók számára, de Dargay Attila egy olyan életművet hagyott hátra – olyan figuraterveket, -vázlatokat –, melyek megkönnyítették a mostani mese alkotóinak a dolgát, hiszen majdhogynem készen kaptak egy anyagot, amit kicsit modernizálni, a kor stílusához kellett igazítani

– mondta Kertész Sándor.

A művésztanár úgy véli, a tavasszal megjelent mese rendezői jó munkát végeztek, bár valószínű, hogy lesznek olyan rajongók, akiknek hiányozni fog Dargay Attila eredeti stílusa. Kertész Sándor szerint a mai gyerekek egy olyan vizuális korszakba születtek bele, melyben szükséges már az újítás. Azonban úgy látja, a mai fiatalok nagy része továbbra is szereti a régi korok meséit. A Csongor és Tünde kiállítás július 31-ig lesz látható a könyvtár Képregénytárában.

Szerző: Csatári Jázmin