Hetedik éve vagyok ezen remek iskola tanulója. Csodás éveim alatt rengeteg különleges rendezvényen lehettem jelen, amelyek mindig élvezetesek tanulságosak es megdöbbentőek voltak.
Nem történt ez másképpen a Zays Hét negyedik napján sem. Évről-évre megtisztelnek minket a Nyíregyházi Fifot Egyesület tagjai a jelenlétükkel. Különböző fogyatékossággal élő emberek, látás, hallássérültek, mozgásukban korlátozottak, kis összetartó üde közössége.
Lehetőségünk volt rá, hogy saját, szeretettel teli világukba betekintést nyerjünk. Minden egyes kérdésünkre készséggel feleltek, elmeséltek saját élményeiket, hobbijukat, mindennapi életük apró részleteit. Különleges, más emberek...
De nem a "másságuk" teszik őket különlegessé. A kitartásuk, az önzetlenségük, a feltétel nélküli szeretetük a pozitivitásuk, az élet iránti rajongásuk, teszik azzá őket. Ez példa értékű mindenki számára.
A mai rohanó világban közhely ugyan, de elfelejtjük megbecsülni, amink van, helyette siratjuk azt, amire talán szükségünk sincs. A rohanásban elfelejtjük a hálát. A hálát, amiért a reggeli ébredéskor meglátjuk a napfényt. Mérges vagy az eső miatt? De nincs miért, légy hálás, hiszen látod! A Fifot Egyesülettel eltöltött délután arra tanított meg, hogy szeressem az esőt.
Különleges, tiszteletre méltó, más és boldog emberek.
Egyszerre voltam boldog, hálás, szomorú, és dühös, amiért nem így keltem fel eddig mindennap.
Sokszor volt már szerencsém találkozni velük, hála a Zaynak és Dr. Balázsné Bódi Mária tanárnőnek, aki évek óta szoros kapcsolatot ápol az egyesülettel.
Azt mondtam az iskola nekem már biztosan nem tud újat mutatni a hét év után.
Tévedtem.
Örömmel integetek neki reggel és boldogan ölelem meg azt a tanárt, aki megbuktatott félévkor és mindennapos matekozásra kényszerített, a legszigorúbb anatómia órákra. Az iskolám emberségre, szeretetre tanít.
Ha tehetitek, látogassátok meg ezen csodás közösség tagjait. Mindenképpen megéri.
Nádasdi Renáta
1/15.B ápoló szak