József Attila-konferencia a Krúdyban

Rendhagyó magyaróra – hagyományteremtő szándékkal. Talán így foglalható össze leginkább Gerliczki András tanár úr célja, amellyel tavaly először, majd az idén másodjára az emelt szintű faktos csoportjában nyílt tudományos konferenciát rendezett. Minden szakmaisággal és konferenciára jellemző formai megvalósítással együtt. A diákok nagyon élvezték egyrészt azt a helyzetet, hogy társaik előtt szakmaiságukról tehetnek tanúbizonyságot, másrészt pedig a közös és egyéni felkészülést is. A motiváció, amellyel József Attila költészete felé fordultak, talán ezzel a módszerrel örökre megmarad…

A csoport tagjai közül ketten meg is írták élményeiket:

Mihályi Zsófia 12.c

Prológus: végzős magyar faktos csoport József Attilát tanulja, kábé egy hónapja.

Mindenkit megérint. Valakit különleges betegsége, a Borderline személyiségzavar és az ennek kapcsán előkerülő freudi pszichoanalízis miatt, van, akit a Szabad ötletek jegyzéke, a Mama versek, a szerelmi költészet, a (szinte megfoghatatlan) önkép és önértelmezés miatt fog meg, vagy éppen csak kíváncsiak vagyunk, hogy miért pont április 11-e a magyar költészet napja. Aki ügyes volt, és elkért (vagy lógott) néhány órát, az pont ezeket hallhatta élő szóban elbeszélve. Éppen hatan voltunk a feladatra, hogy a fentebb említett témákat kidolgozzuk egyenként, nagy részletességgel.

A délelőtt 3 szakaszból állt: az elsőt Tóth Orsolya nyitotta meg, előadott Nagy Erik és Hegyes Boglárka; a második szószólója Tóth Ákos volt, Radvánszki Ronett és Tóth Orsolya adott elő; az utolsó ülésszakot pedig Nagy Erik konferálta, itt Mihályi Zsófia és Tóth Ákos beszélt. A konferenciát Gerliczki András tanár úr szervezte, ő osztotta fel köztünk ezeket a részeket, ő írta az esemény ‘forgatókönyvét’ - viszont most először ránk hagyta a szövegeink kidolgozását, illetve a konferálást. Ettől nem igazán ijedtünk meg egészen addig, amíg nem láttuk, hogy nekünk most vagy 50 diák előtt kellene beszélnünk, lehetőleg több, mint 20 percig, és érthetően. A meglepő az volt, hogy ezt nagyjából sikerült betartanunk.

Mindent egybevetve elég hasznos volt (jó hangulatot a rendezvény tárgya miatt nem merek írni), illetve, mint előadó, úgy érzem, aki részt vett ezen a három órás előadáson, az egészen valós képet kaphatott József Attiláról (bár ezt nála elég nehéz megállapítani).

Köszönet mindenkinek, aki eljött, és persze Gerliczki András tanár úrnak, aki bátorított minket, megszervezte nekünk - és utána közölte, hogy büszke ránk és meghatódott. #welovekrúdy

Radvánszky Ronett 12.d

József Attilára költőként és emberként is fontos emlékezni, beszélni róla. Az élethez is hozzátartozik, hogy megértsük az ő sorsát, feltárjuk a verseibe ágyazott gyönyöröket és borzalmakat. Az a megnemértettség, magány és szeretetéhség, amitől ez a férfi szenvedett, egy olyan személyiséget teremtett, amit érdemes és kell is tanulmányozni. Az irodalmi konferenciánkon teljesen meghatott a diáktársaim és tanáraim őszinte érdeklődése, aktív részvétele. A délelőtt folyamán olyan közvetlen előadásokat hallgathattam végig, amelyek lekötöttek és gondolkodásra késztettek. Közösen beszéltünk arról a József Attiláról, aki gyermek és férfi is akart lenni, aki őszinte életre vágyott, akinek fájdalmai voltak, és aki önmaga ellenségeként küzdött egészen 1937-ig. Büszke vagyok rá, hogy a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnáziumban lehetőséget kapnak a diákok szabadon beszélni és alkotni.