Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Szociális és Köznevelési Osztálya, valamint a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának Szociális és Társadalomtudományi Intézete 2008-ban indította el azt a városi kutatássorozatot, melynek célja a városlakók életminőségének folyamatos figyelemmel kísérése, a változások elemzése és bemutatása.
A kutatási program nemzetközi és hazai mintákon alapul, mely az úgynevezett háztartáspanel módszertanát követi. A véglegesített kérdőív több nagy blokkban vizsgálta az elmúlt években a város lakóinak életkörülményeit. Figyelik és vizsgálják többek között az egészségi állapotot, a gazdasági aktivitást és a társas kapcsolatokat is.
Dr. Huszti Éva szociológus elmondta:
Növekszik azoknak az aránya, akiknek vannak aktív kapcsolatai. Ez jelenthet barátokat, rokonokat, hozzátartozókat, ismerősöket – bár hozzáteszem, hogy például a 'szomszédság' kissé elhanyagolódni látszik.
A több mint 10 éve tartó kutatás többek között figyeli és vizsgálja a szociális problémákról, a támogató és segélyezési rendszerekről a véleményeket, az átlagjövedelem alakulását.
Dr. Krizsai Anita, a Szociális és Köznevelési Osztály vezetője kiemelte:
Kedvezőbb a jövedelmi, az anyagi helyzet, mint évekkel ezelőtt. Javultak a foglalkoztatási mutatók és azt is látjuk, hogy 2008 és 2012 között ugyan folyamatosan növekedett azoknak a személyeknek, háztartásoknak a száma, akik segítséget kértek, 2012 óta azonban jelentősen javult a helyzet és lecsökkent az igénylők száma. Például lakásfenntartási támogatást 2018-ban már csak 1400 háztartás kért, míg 2008-ban közel 4000 háztartást érintett ez a támogatás.
Jászai Menyhért alpolgármester a kutatási eredményeket összegző sajtótájékoztatón azt mondta, az adatok, eredmények célzottabbá tehetik az önkormányzati intézkedéseket, támogatási lehetőségeket.
Az, amikor a szolgáltatásokat, a különböző ellátásokat, támogatásokat és természetbeni juttatásokat tervezzük, akkor ezekből a kutatási eredményekből jól látszik az, hogy mi az ami nehéz az embereknek, mi az a terület, ahol további segítség kell és így be tudunk avatkozni!
A kutatásnál életminőség-index is segíti a szakembereket, tette hozzá Dr. Fábián Gergely kutatásvezető.
Egy matematikus kollégámmal dolgoztunk ki egy olyan mutatót, életminőség-indexet, ami megpróbálja egy számban megmutatni, hogy a sok-sok dimenzió, összesen 23 mutató hogyan változik az időben, esetleg egyes társadalmi csoportok esetében.
Hogy mennyire javult Nyíregyházán az életminőség, az is mutatja, hogy a város átlaga, az index mértéke 2008-ban 6 volt, míg 2018-ban már 9,7.
Dér Vivien
Nem lesz baj a csomagokkal! - Hatalmas fejlesztést végzett a Magyar Posta Logisztika...
Részletek itt!
