Az alap- vagy osztatlan szakra felvételizők pontjait kétféleképpen lehet kiszámítani: vagy a tanulmányi és az érettségi pontszámot kell összeadni, vagy az érettségi pontszámot megduplázni (ez maga a duplázás). A két módszer közül automatikusan azt nézik a felvételin, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.
Tanulmányi pontok: maximum 200 pont
A tanulmányi pontszám a középiskolai érdemjegyek, valamint az érettségi átlageredménye alapján kapott pontok összege. A jelentkezők így maximum 100 + 100 pontot szerezhetnek.
1. középiskolai érdemjegyek: maximum 100 pont
Az alap- vagy osztatlan szakra jelentkezőknek először öt tantárgy, a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy természettudományos tárgy utolsó két (tanult) év végi eredményét kell összeadniuk, majd megszorozniuk kettővel. Természettudományos tárgy a biológia, a földrajz (földünk és környezetünk), a kémia, a fizika, a természetismeret és a természettudomány. Ezek közül kell egy (legalább két évig tanult) vagy két (legalább egy évig tanult) tárgyat választani. Nagyon fontos, hogy magyar nyelvből és irodalomból (illetve nemzetiségi nyelvből és irodalomból) a nyelvtan és az irodalom tárgy osztályzatainak átlagát kerekítés nélkül kell figyelembe venni.
2. az érettségi átlageredménye: maximum 100 pont
Az érettségi bizonyítványban (majd) szereplő eredmények közül a négy kötelező és egy szabadon választott tárgy százalékos eredményét kell átlagolni és egész számra kerekíteni.
Érettségi pontszám: maximum 200 pont
Az érettségi pontok kiszámításához annak a két tantárgynak az érettségi eredményét kell figyelembe venni, ami a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi vizsgatárgy. Ha egy felvételizőnek több ilyen tárgyból is van érettségije, akkor a két legjobb eredménnyel kell számolni. Tantárgyanként maximum 100 pontot lehet gyűjteni, például egy 82 százalékos érettségi 82, egy 53 százalékos 53 pontot ér – függetlenül attól, hogy az adott érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.
Pontszámítás szakképzettséggel
Középfokú szakmai vizsga esetén, a fentiektől eltérően is ki lehet számolni az érettségi eredményeket - de csak abban az esetben, ha a felvételizők szakiránynak megfelelő alapképzésre, osztatlan képzésre jelentkeznek. Ebben az esetben két opció van, vagy a jelentkezés feltételéül meghatározott egy érettségi vizsgát és a szakmai vizsga eredményét, vagy csak a szakmai vizsga eredményét veszik figyelembe. Így jól járhatnak azok, akik szakmával mennének egyetemre, ugyanis ha a szakmai vizsga minősítése legalább négyes, a jelentkező legfeljebb 400 pontot szerezhet. Sőt, mivel a özépfokú szakképzettséget tanúsító szakmai vizsga emelt szintű érettséginek minősül, a felvételi követelményt is teljesítik a jelentkezők.
Fontos azonban, hogy ez nem minden vizsga esetében van így, az OKJ-bizonyítványban szereplő szakmai vizsga, illetve 2021-től a szakgimnáziumi képesítő bizonyítványban szereplő képesítő vizsga csak középszintű érettségi vizsgának felel meg.
Pontszámítás diplomásoknak
A felsőoktatási szakképzésre, alap- vagy osztatlan szakra jelentkező diplomásokat a felsőoktatási intézmények az oklevél alapján is rangsorolhatják – ebben az esetben eltekintenek a kötelező emelt szintű érettségitől, a felvételizők pontszámát pedig az oklevelük minősítése alapján határozzák meg a 240 (a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára) vagy a 280 (az alap- és osztatlan képzések minimumponthatára) és a 400 pont között arányosan. Az így megkapott pontszámhoz adják hozzá a többletpontokat.
2022-ben is lesz pontduplázás
Az alap- és az osztatlan szakokra jelentkezők pontszámát továbbra is kétféleképpen lehet kiszámolni: vagy a tanulmányi és az érettségi pontokat kell összeadni, vagy az érettségi pontszámot duplázni. Mindig azt a képletet kell használni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb, és az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a többletpontokat.
Alapfeltétel: emelt szintű érettségi és 280 pont
Alap- és osztatlan szakra csak azok juthatnak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tettek – a tévhitekkel ellentétben nyelvvizsga nem kell a felvételihez, ezt a követelményt végül nem vezették be.
Az emelt szintű érettségi követelményét nemcsak érettségivel, hanem középfokú szakképzettséget tanúsító oklevélben szereplő szakmai vizsgatárggyal, felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával, emelt szintűként elismert külföldi érettségivel, legalább alapszakos/főiskolai diplomával, illetve a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevéllel (ha abból a felsőoktatási intézmény érettségi pontot számol) is ki lehet váltani.
A másik alapfeltétel a minimumponthatár elérése: ez az alap- és az osztatlan szakokon 280 pont. Ezt a limitet az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért és a szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de a más eredményért kapható többletpontok nélkül kell elérni.
TÖBBLETPONTOK
Emelt szintű érettségi: maximum 100 pont
A legalább 45 százalékos eredményű emelt szintű érettségiért 50 többletpont jár – de csak akkor, ha az érettségi pontokat abból (is) számítják. Ha a kiválasztott szakon két tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi (ilyen például az általános orvosi), akkor ezzel meg is kapja a jelentkező a maximális 100 többletpontot. Ilyenkor nyelvvizsgát, egyéb eredményt már nem lehet pluszpontokra váltani.
Nyelvtudás: maximum 40 pont
A nyelvvizsgákért továbbra is maximum 40 pont jár a felvételin: a B2-es (középfokú) komplex vizsgáért 28, a C1-es (felsőfokú) komplex vizsgáért pedig 40 pontot lehet kapni. Ha egy sajátos nevelési igényű felvételiző igazoltan nem tudja letenni a komplex vizsgát, akkor csak az írásbeliért vagy csak a szóbeliért is megkapja a 28/40 pontot.
Egy adott nyelvből csak egy nyelvvizsgáért jár pluszpont, és ha ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek, csak az utóbbiért jár pluszpont. Azok is maximum 40 többletponttal kalkulálhatnak, akik több nyelvből is tettek nyelvvizsgát (például angolból és németből is egy-egy B2-es vizsgát). Bár ezért elvileg 28+28 pontot jelentene, csak 40 pontot fogtok kapni.
A magyarországi nemzetiségi középiskolában adott nemzetiség nyelvének megfelelő élő idegen nyelvből, nemzetiségi nyelv- és irodalomból tett érettségit szerző jelentkező 20 többletpontot kap, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik.
Felsőoktatási szakképzés oklevele: 32 többletpont
Itt is változtak a részletszabályok. A felsőoktatási szakképzést végzett felvételizők 32 többletpontot kapnak, ha a pontszámítás nem az oklevelükből történik, és azonos képzési terület szakján tanulnak tovább.
Tanulmányi versenyek: itt is vannak új elemek
A 2022-es felvételin a korábbinál jóval több tanulmányi versenyért jár többletpont. Az nem változott, hogy az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV), a Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) vagy az Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén (ÁSZÉV) szerzett 1-10. helyért 100, a 11-20. helyért 50, a 21-30. helyért pedig 25 pont jár.
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája (TUDOK) versenyein nagydíjasok 30, az első díjasok 20 többletponttal számolhatnak, míg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyet szerzők 30 ponttal.
A középiskolai művészeti szakképzést folytató szakgimnáziumok diákjainak szervezett Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért, legfeljebb egy eredményért 20 többletpont jár. A nem egyéni versenyzőként szerzett eredményeket nem fogadják el a felvételin.
Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentett felvételizők 30 pluszpontot kapnak, ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább. A Tudományos és Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos és Diákköri Tanács által szervezett versenyen elért dobogós helyért 20, különdíjért 10 pont jár, de csak akkor, ha a felvételiző a verseny időpontjában tanulói jogviszonyban állt.
És akkor jöjjenek a felvételi tájékoztatóba frissen bekerült versenyek. Az egyik ilyen az „Ifjú tudósok” tudományos középiskolai vetélkedő: az 1. helyért 100, a 2. helyért 50, a 3. helyért pedig 25 pont jár, ha a diák történelemből, biológiából, kémiából, irodalomból, fizikából vagy informatikából versenyzett.
Végre többletpontot érnek a nemzetközi diákolimpiai eredmények is. A Nemzetközi Biológiai Diákolimpián, a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián, a Nemzetközi Földrajzi Diákolimpián, a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, a Nemzetközi Kémiai Diákolimpián, a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián, a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián, a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián és a Nemzetközi Filozófiai Diákolimpián szerzett dobogós helyért 100 pontot kapnak az egyetemre, főiskolára felvételizők. Vannak egyéb feltételek is – például a nyelvészeti és a filozófiai diákolimpiai éremért csak akkor jár pluszpont, ha a versenyző bölcsészképzésen tanul tovább –, ezeket érdemes ellenőrizni a felvételi tájékoztatóban.
A Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjén elért 1-3. helyezésért 30 többletpont jár, ha a felvételiző a gazdasági szakra jelentkezik. És még egy új elem: az Országos Haditorna Versenyen dobogós helyet szerző csapat tagjai is 15 többletpontot kapnak a felvételin, de csak akkor, ha állami légiközlekedési, katonai gazdálkodási, katonai logisztika, katonai infokommunikáció vagy katonai vezetői alapképzésre jelentkeznek.
Sporteredmények: maximum 50 pont
Az olimpián, paralimpián, siketlimpián és a sakkolimpián induló sportolók 50 többletpontot kapnak a felvételin (aki 1-6. helyezést ér el, automatikusan bekerül a képzésre, ha megfelel az alapfeltételeknek), a világbajnokságok, Európa-bajnokságok dobogós helyezettjei pedig 30 pontot.
A korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár, a legmagasabb szintű országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért pedig 15 többletpont. A Diákolimpia országos döntőjében szerzett dobogós hely 10 többletpontot ér.
Esélyegyenlőség: maximum 40 pont
Esélyegyenlőségi jogcímen maximum 40 pontot kaphatnak a felvételizők.
1. hátrányos helyzet
Fontos, hogy ebben az esetben nemcsak a hátrányos helyzetet kell igazolni, hanem az is szempont, hogy a jelentkezés időpontjában a felvételiző még 25 év alatti legyen. Hátrányos helyzetnek számít, ha a jelentkező rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, és alacsony a szülők iskolai végzettsége, vagy alacsony a foglalkoztatottságuk, vagy elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él. Mindezekezt a települési önkormányzat jegyzője állapíthatja meg. Az már halmozottan hátrányos helyzetnek számít, ha a fenti három körülmény közül legalább kettő fennáll.
Fontos, hogy azokon a szakokon, ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot, nem veszik figyelembe a hátrányos helyzetet.
2. fogyatékossággal élő
Szintén 40 többletpont jár azoknak a felvételizőknek, akik mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), autizmus spektrum zavarral, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdenek. A sajátos nevelési igény kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható.
Fontos, hogy tartós vagy krónikus betegségért - cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia - nem jár többletpont ezen a jogcímen. Az is nagyon fontos, hogy vannak olyan szakok, ahol egy-egy fogyatékosság a felvétel kizáró oka lehet, ennek mindenképp nézzetek utána a jelentkezés előtt. Illetve ez a többletpont is csak alapképzési szakon, osztatlan képzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen számítható be.
3. gyermekgondozás
A 40 többletpontra az jogosult, aki CSED-et, ÖD-t, GYES-t, GYED-et vagy GYET-et kap, fizetés nélküli szabadságon van és ezzel párhuzamosan jár neki aCSED, ÖD, GYES, GYED vagy GYET, illetve fizetés nélküli szabadságon van tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása mellett.
Szakképesítés: maximum 32 pont
Szintén 32 pontot ér egy szakképesítést igazoló OKJ-bizonyítvány (csak akkor, ha 54-es vagy 55-ös szakmaszámú), szakgimnáziumi képesítő bizonyítvány vagy egy középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél. Természetesen ez is - hasonlóan a felsőoktatásban szerzett oklevélhez - csak abban az esetben, ha az adott bizonyítvánnyal olyan képzésre jelentkezik a leendő egyetemista, ahol a szakmája beszámítható - erre minden tájékoztatóban aktuális listát hoz nyilvánosságra a Felvi.
Ilyen többletpont az agrár, az államtudományi képzési terület bizonyos szakjai, a gazdaságtudományok, az informatika, a műszaki, az orvos- és egészségtudomány képzési terület alapképzései, a pedagógusképzés (kivéve egyes osztatlan tanárképzési szakok és a szakoktató alapszak), a sporttudomány (kivéve edző alapképzési szak), a társadalomtudomány és a természettudomány képzési területekhez tartozó alapképzési szakokon és osztatlan képzéseken jár.
Fontos, hogy 2021. előtt kiállított technikus bizonyítvány, a szakmunkás bizonyítvány, az érettségi-képesítő bizonyítvány, a szakközépiskolai képesítő bizonyítvány, az ECDL-bizonyítvány, illetve tanfolyamok elvégzését igazoló tanúsítványok, oklevelek alapján nem jár többletpont.
Önkéntes katonai szolgálat: az újdonság, ami akár 64 pont is érhet
Egy friss rendelet alapján 2022-ben már azok is kaphatnak többletpontot, akik önkéntes katonai szolgálatot teljesítettek. Szakkiképzés nélküli legalább hat hónapos egybefüggő, önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítéséért 16 többletpont, hat hónapos szolgálati idő alatt - az alapkiképzést követően - jogszabály szerinti szakkiképzéssel egybefüggően végrehajtott önkéntes katonai szolgálat teljesítéséért 32 többletpontra vagytok jogosultak. Ha ez után újra hat hónapos egybefüggő, szakkiképzéssel teljesítenek további 32 többletpontot - összesen 64 pontot - is kaphatnak.
A család kívánalma szerint a gyászszertartás nem sajtó nyilvános esemény.
Itt vannak a legfontosabb részletek.
