A munkahelyteremtés továbbra is kiemelt feladat, a következő generáció itthon maradásának egyik záloga. (Megjelent a Nyíregyházi Napló 2023. március 6-ai számában.)
Dr. Podlovics Roland: Fontosak a fenntarthatósági szempontok az iparfejlesztésben
Augusztusban lépett hivatalába dr. Kovács Ferenc polgármester felkérésére dr. Podlovics Roland. Az új alpolgármester olyan területekkel foglalkozik kiemelten, ami ennek az önkormányzati ciklusnak a kiemelt városvezetői célja: gazdaságfejlesztés, befektetésösztönzés, illetve az ipari park koordinációját is ellátja.
– Ön nem ismeretlen a nyíregyházi közvélemény előtt, hiszen augusztusig a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatójaként dolgozott, valamint több kiemelt önkormányzati projektet is menedzselt.
– A kettő részben össze is kapcsolódik, hiszen a Parkfürdő rekonstrukciója és bővítése tárgyú projektet szó szerint meg kellett menteni, mert az eredeti ütemezés szerint már 2010 októberében, a megelőző ciklus végére be kellett volna fejezniük. Ennek újragondolása és megvalósítása volt az első lépcső, de az elmúlt évtizedben kialakítottuk a gyógyászatot is, aminek pedig az volt az alapja, hogy sikerült elérni a gyógyvízzé minősítéseket, ami évtizedekig váratott magára. Ez adta részben a hátterét a Nemzeti Gyógyhellyé válásnak. Még Sóstón maradva: menedzseltem a kiemelt üdülőterület szinte egészét felölelő programot, mely érintette a közterületek jelentős részét, az állatparkot, az új pálinkaházat s például a játszótereket is, a legutóbbi nagy gyógyhelyfejlesztéses programban pedig a zöldfelületek megújulása mellett az egyedi szökőkútpark kialakítása volt a legnagyobb attrakció. Ne feledkezzünk meg a kettő között a Modern Városok Program keretében épült négycsillagos, Hunguest által üzemeltetett szállodáról, s a korábban elhanyagolt Fürdőház is új színt kapott, háromcsillagos hotellé válva, a Svájci Lak Panzió pedig a felújítást követően szintén háromcsillagos panzió minősítést kapott.
Dr. Podlovics Roland
– De nem csak Sóstó fejlesztésében volt eddig szerepe projektes szempontból.
– Valóban, már az elmúlt időszak legnagyobb egészségügyi fejlesztésének, a Tömbkórház Projektnek a vezetőjeként is dolgoztam 2010-ben. Ezt követően, már a város megbízottjaként a szennyvízprogram befejezésében is számított rám polgármester úr. Még most is zajlik egy jelentős program, ami a gázüzemeltetésű, CNG buszok idehozatalával kezdődött, a töltőállomásuk építésével folytatódott, s most zárul az új telephelyük kialakításával. De ennek a menetrendi részében is szerepet kaptam, a Volánnal és a Mobilissimus Kft.-vel együtt dolgoztunk az új hálózati rendszer, viszonylatok újratervezésénél.
– Mennyiben segít ez a komoly projektes tapasztalat a gazdaságfejlesztés területén?
– A napi, gyakorlati munkában és a befektetésösztönzés területén egyaránt, hiszen a beruházni vágyó cégek projektszemlélettel érkeznek eleve tárgyalni is. Nem véletlen, hogy a feladataim között hangsúlyos a városüzemeltetési kérdések mellett az ipari park, mint önkormányzati cég szakmai koordinációja, valamint a befektetésösztönzési területek menedzselése is.
– Mi történt ebben a szférában augusztus óta?
– Elkészült például az ipari park komplett tervezési programja, ami nem előzmény nélküli. Emlékezhetünk, hogy polgármester úr szorgalmazására és sikeres tárgyalásai eredményeképpen a kormányzat jelentősen támogatta a városvezetői elképzelést, és az egyik legnagyobb egybefüggő befektetési terület várja a cégeket Nyíregyházán. Ennek rengeteg, kevéssé látványos háttérteendője van, hiszen a vízellátástól a közúti kapcsolat átgondolásáig, a nélkülözhetetlen infrastruktúrák (gáz-, elektromos hálózat, szennyvíz) előkészítéséig, a terület további bővítéséig sok folyamat fut párhuzamosan, a vonatkozó közbeszerzések kiírásával.
– Miért pont itt, tehát Nyíregyháza déli részén alakult ki ez a terület?
– Az elképzelés nem új, hiszen már a három évtizeddel ezelőtti városvezetés is ebben az övezetben gondolkodott, a magja 1992-től a célra kijelölt tartalék ipari terület. Aki azóta a környéken vett telket, számolnia kellett a kijelölt terület jövőbeni bővítésével. Több szempontból is előnyös, hiszen a térképre nézve látható, hogy nincs közvetlen lakóövezeti kapcsolata, valamint két vasúti vonal között fekszik (100-as, 113-as) – ez csökkentheti az ipari tevékenység közvetett kibocsátási értékeit is a szállítmányozás területén. De a 4-es főút is a szomszédságában van, s egy ideje metszi a területet az M3-as autópálya, valamint itt komoly ipari előzmények vannak. A nemrégiben épült Nyugati elkerülő melletti terület is szóba került, de ott például nincs kötöttpályás kapcsolat, s kiemelt szempont volt a mellőzésénél, hogy egybefüggő erdőket kellett volna kivágni a fejlesztéshez. A déli részen nem homogén mezőgazdasági terület volt: rétek, szántók, legelők különböző aranykorona-értékkel, s máshol nem is áll rendelkezésre nagy, egybefüggő bővíthető terület.
– Mitől lett annyira kelendő, hogy két jelentős cég, a szeparátorfóliákat gyártó dél-koreai W-Scope és a takaró-tartólemezeket készítő német Boysen az elmúlt hónapokban meg is érkezett?
– A fentebb sorolt előnyök alapját a tudatos városstratégiai döntés adja, hiszen ennek a ciklusnak a kiemelt feladata a gazdaságfejlesztés. Emlékezhetünk, 2019-ben egyhangú döntéssel fogadta el a közgyűlés a befektetésösztönzési stratégiát. Ilyen előkészítettségű összefüggő terület most nem áll rendelkezésre máshol Magyarországon. Megtörtént a művelésből kivonás, a lőszermentesítés, az előzetes régészeti vizsgálatok elkészültek az Előzetes Régészeti Dokumentációval, az infrastruktúra tervezése folyamatban van.
A német Boysen terméke a fémtálca
– Az utóbbihoz kapcsolódva: kiemelt kérdés a környezetvédelem. E téren hogy áll a terület?
– Javarészt elkészítettük a Komplex Fenntartható Intézkedési Keretrendszerünket, ami a tárgyalások alapja. Ebben meghatároztuk azokat a szempontokat, ami alapján az ipari parki fejlesztések fenntarthatóak lehetnek. Az alapállapot rögzítésének részeként talajmechanikai vizsgálat történt, mely megállapította a talajvíz szintjét, valamint a talaj- és talajvíz-szennyezettséget is felmértük, ami a fenntarthatóság szempontjából is lényeges. Nagyon fontos tény, hogy már most vannak a területről kiindulási értékeink, egzakt adataink. A már bejelentett és a reménybeli gyárak felépültével minden vízkibocsátási ponton véletlenszerű mintavételeket végzünk a működés során, s a laboradatokat nyilvánossá is tesszük. Talajfigyelő kutak létesülnek majd, de ugyanez érvényes a levegőszennyezettségre, itt is kiépítjük a monitoring rendszert. Így most van egy „nulladik” állapot, tudunk mihez viszonyítani. Pontosan azért csináltuk meg mindezeket, hogy lássuk, mennyire szennyezett a talaj, mi van benne. Az önkormányzat arra törekszik, ha a jövőben szennyezés van, akkor megállapítható legyen, hogy ott volt már a földben, vízben vagy a gyártás során került oda.
– Többekben felmerült a kérdés: mi lesz a beruházások során letermelt humuszréteggel?
– E téren is igyekszünk továbblépni a bevett modelltől, ami csupán úgynevezett prizmákban gyűjtené össze az értékes humuszt. Erre egy programot képzeltünk el, akár befektetők csatlakozásával. Keressük azokat a nyíregyházi közterületeket, melyek feltöltésre várnak. Vigyük oda, legyen ez újabb zöld fejlesztések alapja. A gondolat nem új a városban, így ez szervesen kapcsolódhat például a polgármesteri fásítási programhoz is.
– Emellett az egyik legnagyobb kérdés a víz, pláne ilyen változó klímánál.
– A talajvízről már szóltunk, de kiemelten fontos a szennyvíz újrahasznosítása is, mely a tervezési programunk része. A városnak két telepe van, a 2. számú a szennyvízprogram részeként készült el. Együttes kapacitásuk körülbelül 25–30 ezer köbméter naponta, jelenleg a tervezési program szerint ebből 10 ezer köbméter tisztított szennyvizet tervezünk az ipari parkba szállítani. A cél, hogy minél nagyobb részben ezzel szolgáljuk ki a betelepülő cégeket, hogy a lakosság által egyszer már felhasznált, tisztított, úgynevezett szürke vizet hasznosítsa az ipar. A technológiák vizsgálata folyamatos, mint ahogy az egyeztetés is a betelepülni vágyókkal, de nem csak e téren. Megvizsgáljuk például, hogy a közműigényüket ki tudjuk-e elégíteni a már itt lévők kiszolgálása mellett.
– Például: gáz- és energiaellátás?
– Így van. Az is jelentős előnye ennek a területnek, hogy a már létező ipari tevékenység miatt van gázátadó. Az I. ütemben 12 ezer köbméter/óra gázkapacitás épül ki, de a következő ütemben a többletkapacitás 30 ezerig növelhető. A közbeszerzések folyamatban, illetve előkészítés alatt vannak, két lépcsőben tervezzük a megvalósítást. Az elektromos áramot illetően is nagyszabásúak a tervek, 557 MVA teljesítményű alállomás tervezése kezdődik a napokban, melyből 184 MVA teljesítményig az alállomás I. ütemben 2024 év végéig épül ki.
– Két, jelentős cég, körülbelül 1600 új munkahelyet tervezve már biztosan Nyíregyháza mellett döntött. Mik a további tervek?
– A tárgyalások jelenleg is folyamatosak, azon vagyunk, hogy hosszabb távra biztosítsuk a térségben élők számára a biztos munkahelyeket.
Bartók Dávid, az Ipari Park Nonprofit Kft. ügyvezetője tájékoztatása szerint az 1992-es Általános Rendezési Terv már kijelölt tartalék-iparterületként szabályozta azt a részt, aminek a környékén a mostani óriási fejlesztés megvalósul. A közgyűlés 1996-ban döntött a Nyíregyházi Ipari Park kialakításáról, érdemi fejlesztések, beruházások 1999-ben és 2000-ben indultak meg. Az első jelentősebb betelepülő a Flextronics Kft. volt, mely 2000-ben kapott környezetvédelmi engedélyt, az Electrolux Kft. 2003-ban kapott engedélyt, a Jász-Plasztik 2004-ben, melynek fejlesztései folyamatosak voltak. A Schlosser Kft. és a Marso Kft. is a század első évtizedében telepedett oda, majd az ipari park első bővítése 2005-ben indult meg.
Bartók DávidA közelmúlt történése, hogy a Révész-Nyírlog Kft. 2016-ban indította logisztikai raktár fejlesztését a területen, ami az egyik legnagyobb kelet-magyarországi raktárközpont is. A Nyír-Lift Kft. vásárolta meg az egyik utolsó szabad területet, amelyen azóta befejezték az új, 2500 négyzetméteres gyártócsarnokuk építését. Így elmondható, hogy megtelt az ipari park. A második jelentős fejlesztés 2020 végén, 2021 elején indult el, amikor az önkormányzat több ütemben területeket vásárolt, így bővítve jelentősen, több száz hektárral az ipari park területét, valamint elkezdte annak előkészítését. Magyarország Kormánya, elismerve az elért sikeres fejlesztéseket, 2020-ban Év Ipari Parkja címet adományozta, illetve 2021-ben felkarolta a fejlesztési elképzeléseket. Befektetőként az újonnan kialakított területen a W-SCOPE HUNGARY PLANT Kft. rendelkezik környezethasználati engedéllyel és építési engedéllyel, a Boysen Battery Components Hungary Kft. környezetvédelmi engedélyezése 2022 decemberében indult meg.
