Mindenekelőtt érdemes újra, sokadszor is eloszlatni azt a teljesen téves, az elmúlt hetekben elterjedt szóbeszédet, miszerint ez már a harmadik „aksigyár”, ami Nyíregyházára érkezik.
Mindhárom gyárnak más a profilja
– Az elmúlt egy évben három bejelentés volt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Tavaly nyáron vált biztossá, hogy nálunk fektet be a dél-koreai W-Scope, amely szeparátorfilmet fog gyártani. Ez az elektromos autók akkumulátorainak egy része, de egyáltalán nem „aksigyár”, ahogy sokan gondolják. Ez már valóban épül, hiszen megszerezte a szükséges engedélyeket, és az M3-as autópályáról, a Nagykálló felé vezető szakasznál jól látszik bárki számára az építkezés. A másik a német Boysen, amely egy hagyományosan BMW-beszállító cég. Ők is kapcsolódnak az elektromobilitáshoz, s nyilván nem véletlenül választották Nyíregyházát: az akkumulátorokhoz készítik majd a fém tartó- és takarólemezeket. Nagyon leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatnánk, hogy az egyik műanyaggal, a másik fémmel foglalkozik, s csak a harmadik, a kínai Sunwoda gyárt komplett akkumulátorokat, az Európai Unió alapelvárásaihoz igazodó zöldátállás jegyében. Megjegyzendő: a bejelentésen is elhangzott, hogy a cég legmodernebb gyárát építi majd fel Nyíregyháza határában, ennek szellemében talán felesleges előzetesen a hangulatkeltés – kezdte a tájékoztatást Bartók Dávid.
Fenntartható gyár, megújuló energiaforrásokkal
Különböző platformokon lehet olvasni arról, hogy az egyik fontos kérdés az energiaellátás. Vajon hogyan lesz ez megoldva? – Régóta nyilvános információ, hiszen a Sunwoda bejelentést követő hivatalos sajtóközleményében is megjelent, hogy a kínai cég nemcsak a magyar környezetvédelmi előírásoknak, hanem más nemzetközi elvárásoknak is igyekszik megfelelni, hogy a gyár működése fenntartható, a környezetre gyakorolt hatása pedig a lehető legkisebb legyen. Úgy fogalmaztak, hogy a gyár 100 százalékban megújuló energiaforrásokból fedezi majd a fogyasztását: napenergia-termeléssel, zöldáram-vásárlással, eredetgaranciákkal és egyéb megoldásokkal, miközben a vállalat folyamatosan vizsgálja a további zöldenergiák felhasználásának lehetőségeit. Egy ilyen volumenű beruházás esetében számos olyan felület alakul ki, melyekre napelemek telepítése lehetséges, mint például a gyártócsarnokok teteje, telken belüli felületek. Amit már biztosan tudunk, hogy 20–30% lesz a napelemből származó energia aránya – fogalmazott.
Az alállomás nem egyenlő a termeléssel
Egy sajtótájékoztatón viszont ellentmondásokat véltek felfedezni, hiszen arról is megjelentek információk, hogy terveznek egy 500 megawattos alállomást a Déli Ipari Parkba, míg egy másik szerint gázerőművekben is gondolkodnak. Hogy érnek össze az információk? – Ezek nem ellentmondások, hanem egyébként hiteles, de félinformációk, összekeverve. Amikor ugyanis az úgynevezett NYIP2 alállomás megépítéséről beszélt a nemrégiben megjelent interjúban dr. Podlovics Roland alpolgármester – mely 557 megawatt teljesítménnyel fogja segíteni az áramszolgáltatást nagy- és középfeszültségen –, akkor nem egy beruházásról szólt, hanem az ipari park komplex fejlesztéséről. Fontos kiemelni, hogy a NYIP2 alállomás megépítése a fizikai infrastruktúrát jelenti, ami nem egyenlő azzal, hogy hol „termelődik meg az áram”, milyen forrásból érkezik. Egy cég és az energiakereskedő közötti szerződésen alapul, hogy a villamos energia, amit egy cég használ, az például a Paksi Atomerőműből, egy gázerőműből vagy egy szélerőműből érkezik. Illetve azt se felejtsük, hogy a NYIP2 alállomás nem egy cég kiszolgálására épül, hanem a teljes ipari parkra – tisztázta az ügyvezető.
Az ipari park komplex fejlesztése zajlik
– Az is közismert ugyanis, hogy 2023 júliusában megjelent egy kormányhatározat, mely a korábbi 54 mellé újabb 138 milliárd forintot biztosít több ütemben városunknak a Déli Ipari Park teljes kiépítésére. Tehát globális infrastruktúra-fejlesztésről van szó, aminek még rengeteg eleme van. Erről szintén részletesen nyilatkozott az elmúlt hetekben dr. Kovács Ferenc polgármester, miután a tények megjelentek a Magyar Közlönyben. Mint ahogy az is régóta ismert információ, hogy a korábbi, 130 hektáros ipari park betelt – ott, ahol az Electrolux az idei bezárásával 600 ember munkahelyét szünteti meg... –, és a 2019-es, egyhangú közgyűlési döntés alapján elfogadott Befektetésösztönzési Stratégia lényege a gazdaságfejlesztés, melynek alapja új befektetők vonzása, kiajánlható ipari területek fejlesztése. A kormány a terület bővítésében is segített, a korábbi 130 mellett újabb 640 hektárral bővült a gazdasági övezet. Látható, hogy itt nem állunk meg, hiszen van még szabad hely, most is zajlanak tárgyalások, és a kormány többször kinyilvánította ennek a régiónak a tudatos fejlesztését, mint szándékot – részletezte Bartók Dávid.
„Világítótorony”, csúcstechnológiával
S hogy milyen szintű az a technológia, amellyel – ahogy Budapesten fogalmaztak – beruházásukkal Nyíregyháza az autóipar globális térképére kerül? – Itt is a Sunwoda alelnökének kijelentése a mérvadó. Dai Zhihua azt mondta, hogy „világítótorony” gyárat építenek. Az ipari 4.0 technológiák, így a mesterséges intelligencia és az IoT ötvözése az üzem napi működésében páratlanná teszi majd ígérete szerint nyíregyházi gyártóbázisukat a világon. S azért „világítótorony”, mert megfogalmazása szerint „mi mutatjuk az utat!”. Mindenesetre talán azt is érdemes végiggondolni, hogy évtizedek óta léteznek nagyon komoly foglalkoztatók a vármegyében és Nyíregyházán, jelentős ipari kibocsátással. Vajon hány esetben volt égető alapkérdés, hogy a kiemelt munkahelyteremtő beruházások vajon miből, honnan oldják meg az energiaellátásukat? Minden termelőüzemnek van energiaszükséglete, ez a kínai cég csúcstechnológiával érkezik Nyíregyházára. Figyelemre méltó, hogy Menczer Tamás, a KKM államtitkára egy kérdésekre adott válaszában augusztusban kifejtette, a cég napelemparkot is telepíteni fog, amely jelentősen hozzájárul az üzem energiaellátásához.